Effect of Bacillus thuringiensis on Parasitoids and Predators

Bacillus thuringiensis and Lysinibacillus sphaericus ◽

10.1007/978-3-319-56678-8_5 ◽

2017 ◽

pp. 67-77 ◽

Cited By ~ 3

Author(s):

Sergio Antonio De Bortoli ◽

Alessandra Marieli Vacari ◽

Ricardo Antonio Polanczyk ◽

Ana Carolina Pires Veiga ◽

Roberto Marchi Goulart

Keyword(s):

Bacillus Thuringiensis

Download Full-text

SEARCH FOR NATURAL ISOLATES OF Bacillus thuringiensis FOR DEVELOPMENT OF ECOLOGICALLY FRIENDLY BIOLOGICALS

Sel skokhozyaistvennaya Biologiya ◽

10.15389/agrobiology.2018.5.1062eng ◽

2018 ◽

Vol 53 (5) ◽

pp. 1062-1069

Author(s):

S.D. Grishechkina ◽

◽

V.P. Ermolova ◽

T.A. Romanova ◽

A.A. Nizhnikov ◽

...

Keyword(s):

Bacillus Thuringiensis ◽

Natural Isolates

Download Full-text

ПОЛНОГЕНОМНОЕ СЕКВЕНИРОВАНИЕ И СРАВНИТЕЛЬНЫЙ АНАЛИЗ ГЕНОВ «ДОМАШНЕГО ХОЗЯЙСТВА» И ВИРУЛЕНТНОСТИ У КОММЕРЧЕСКИХ ШТАММОВ Bacillus thuringiensis С ЭНТОМОЦИДНЫМ ДЕЙСТВИЕМ

Sel skokhozyaistvennaya Biologiya ◽

10.15389/agrobiology.2015.3.332rus ◽

2015 ◽

Vol 50 (3) ◽

pp. 332-338

Author(s):

В.И. САФРОНОВА ◽

◽

А.Л. САЗАНОВА ◽

И.Г. КУЗНЕЦОВА ◽

Ж.П. ПОПОВА ◽

...

Keyword(s):

Bacillus Thuringiensis

Download Full-text

АКТИВНОСТЬ ЭНТОМОПАТОГЕННЫХ ШТАММОВ-ПРОДУЦЕНТОВ Bacillus thuringiensis var. israelensis ПРИ РАЗНЫХ МЕТОДАХ ХРАНЕ-НИЯ

Sel skokhozyaistvennaya Biologiya ◽

10.15389/agrobiology.2018.1.201rus ◽

2018 ◽

Vol 53 (1) ◽

pp. 201-208

Author(s):

В.П. ЕРМОЛОВА ◽

◽

С.Д. ГРИШЕЧКИНА ◽

А.А. НИЖНИКОВ ◽

◽

...

Keyword(s):

Bacillus Thuringiensis

Download Full-text

Detection of Phytopathogens Agrobacterium spp. and their Antagonists Bacillus thuringiensis, Alcaligenes faecalis and Lactobacillus plantarum in Flowers and Berries of Grape

Mikrobiolohichnyi Zhurnal ◽

10.15407/microbiolj81.04.042 ◽

2019 ◽

Vol 81 (4) ◽

pp. 42-53

Author(s):

N. Limanska ◽

◽

M. Galkin ◽

I. Marynova ◽

V. Ivanytsia ◽

...

Keyword(s):

Bacillus Thuringiensis ◽

Lactobacillus Plantarum ◽

Alcaligenes Faecalis

Download Full-text

Baktériumok és gombák kolonizációja génmódosított (Bt-) és izogénes kontroll kukorica rizoszférájában

Agrokémia és Talajtan ◽

10.1556/agrokem.54.2005.1-2.14 ◽

2005 ◽

Vol 54 (1-2) ◽

pp. 189-202 ◽

Cited By ~ 5

Author(s):

Ilona Villányi ◽

Anna Füzy ◽

Zoltán Naár

Keyword(s):

Bacillus Thuringiensis

A Bacillus thuringiensiscry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük. Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is.

Download Full-text