Femoral Neck Fracture Secondary to In Situ Pinning of Slipped Capital Femoral Epiphysis

1991 ◽  
Vol 11 (2) ◽  
pp. 187-190 ◽  
Author(s):  
G. Clay Baynham ◽  
R. Stephen Lucie ◽  
R. Jay Cummings
Keyword(s):  
Femoral Neck ◽  
Femoral Neck Fracture ◽  
Slipped Capital Femoral Epiphysis ◽  
Neck Fracture ◽  
In Situ Pinning

scholarly journals Usefulness of Bone SPECT/CT for Predicting Avascular Necrosis of the Femoral Head in Children with Slipped Capital Femoral Epiphysis or Femoral Neck Fracture

2022 ◽  
Vol 23 ◽  
Author(s):  
Yoo Sung Song ◽  
Won Woo Lee ◽  
Moon Seok Park ◽  
Nak Tscheol Kim ◽  
Ki Hyuk Sung
Keyword(s):  
Femoral Head ◽  
Femoral Neck ◽  
Femoral Neck Fracture ◽  
Avascular Necrosis ◽  
Slipped Capital Femoral Epiphysis ◽  
Neck Fracture ◽  
Bone Spect

scholarly journals Valgus Slipped Capital Femoral Epiphysis in Patient with Hypopituitarism

2017 ◽  
Vol 2017 ◽  
pp. 1-4 ◽  
Author(s):  
Yoshihiro Kotoura ◽  
Yasuhiro Fujiwara ◽  
Tatsuro Hayashida ◽  
Koji Murakami ◽  
Satoshi Makio ◽  
...  
Keyword(s):  
Femoral Neck ◽  
Lateral Displacement ◽  
Slipped Capital Femoral Epiphysis ◽  
Three Dimensional ◽  
Clinical Signs ◽  
Leg Pain ◽  
Common Disease ◽  
Computed Tomography Images ◽  
In Situ Pinning

Slipped capital femoral epiphysis (SCFE) is a common disease of adolescent and the epiphysis is positioned more posteromedially in relation to the femoral neck shaft with varus SCFE; however, posterolateral displacement of the capital epiphysis, valgus SCFE, occurs less frequently. We report a case of valgus SCFE in a 17-year-old boy with hypopituitarism. After falling down, he experienced difficulty in walking. The radiographs were inconclusive; however three-dimensional computed tomography images showed lateral displacement of the epiphysis on the right femoral head. Valgus SCFE was diagnosed. The patient underwent in situ pinning of both sides. In situ pinning on the left side was performed as a prophylactic pinning because of endocrine abnormalities. At the 1-year follow-up, he could walk without any difficulty and there were no signs of pain. The epiphysis is commonly positioned more posteromedially in relation to the femoral neck shaft with most SCFE, but, in this case, the epiphysis slipped laterally. Differential diagnosis included femoral neck fracture (Delbet-Colonna type 1); however, this was less likely due to the absence of other clinical signs. Therefore, we diagnosed the patient as SCFE. When children complain of leg pain and limp, valgus SCFE that may not be visualized on anteroposterior radiographs needs to be considered.

scholarly journals Slipped capital femoral epiphysis after treatment of femoral neck fracture

2019 ◽  
Vol 36 (ICON-Suppl) ◽  
Author(s):  
Muhammad Amin Chinoy ◽  
Sateesh Pal ◽  
Mansoor Ali Khan
Keyword(s):  
Femoral Neck ◽  
Internal Fixation ◽  
Femoral Neck Fracture ◽  
Weight Bearing ◽  
Slipped Capital Femoral Epiphysis ◽  
Coxa Vara ◽  
Femur Neck Fracture ◽  
Anatomic Reduction ◽  
Neck Fracture ◽  
Stable Internal Fixation

Slipped capital femoral epiphysis (SCFE) in children after treatment of femoral neck fracture is a very rare condition. This complication should be recognized promptly and treated urgently. The risk of development of this complication can be minimized by anatomical reduction of the fracture and stable internal fixation of the fracture. Five years old male child sustained right sided femur neck fracture and was treated with closed reduction and Hip spica cast application. The fracture healed with a varus deformity. After 7 months, he developed slip of femoral epiphysis with a coxa vara deformity of proximal femur, which was treated with in situ fixation with Cannulated screws. His subsequent course remained uneventful up to five months.Slipped capital femoral epiphysis (SCFE) after treatment of femoral neck fracture in children is a rare complication that should be recognized and treated promptly. The onset of SCFE may show inadequate reduction or fixation of the fracture. Anatomic reduction and stable internal fixation for femoral neck fracture in children provides best outcomes. Postoperative care and delayed weight bearing are also equally important to avoid complications. doi: https://doi.org/10.12669/pjms.36.ICON-Suppl.1725 How to cite this:Chinoy MA, Pal S, Khan MA. Slipped capital femoral epiphysis after treatment of femoral neck fracture. Pak J Med Sci. Special Supplement ICON 2020. 2020;36(1):S94-S97. doi: https://doi.org/10.12669/pjms.36.ICON-Suppl.1725 This is an Open Access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution License (http://creativecommons.org/licenses/by/3.0), which permits unrestricted use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original work is properly cited.

scholarly journals Slipped capital femoral epiphysis after ipsilateral femoral neck fracture in an 11-year-old girl

Injury Extra ◽  
2005 ◽  
Vol 36 (7) ◽  
pp. 303-305
Author(s):  
S. Ersozlu ◽  
C. Ozturk ◽  
B. Sarisozen
Keyword(s):  
Femoral Neck ◽  
Femoral Neck Fracture ◽  
Slipped Capital Femoral Epiphysis ◽  
Neck Fracture

scholarly journals Delayed Slipped Capital Femoral Epiphysis After Treatment of Femoral Neck Fracture in Children

2014 ◽  
Vol 473 (8) ◽  
pp. 2712-2717 ◽  
Author(s):  
Hai Li ◽  
Li Zhao ◽  
Luyu Huang ◽  
Ken N Kuo
Keyword(s):  
Femoral Neck ◽  
Femoral Neck Fracture ◽  
Slipped Capital Femoral Epiphysis ◽  
Neck Fracture

Evaluation of the correlation between risk factors and mortality in elderly patients with femoral neck fracture with 5-year follow-up

2008 ◽  
Vol 149 (11) ◽  
pp. 493-503 ◽  
Author(s):  
Andor Sebestyén ◽  
Imre Boncz ◽  
Ferenc Tóth ◽  
Márta Péntek ◽  
József Nyárády ◽  
...  
Keyword(s):  
Risk Factors ◽  
Femoral Neck ◽  
Elderly Patients ◽  
Femoral Neck Fracture ◽  
Neck Fracture

A csípőtáji törésekhez idős korban magas halálozás társul. A szakirodalomban kevés a nagy beteganyagot feldolgozó, országos kiterjedésű ellátórendszer adatain alapuló feldolgozás. Célkitűzés: A tanulmány célja a 60 év feletti akut, monotraumás combnyaktöröttek primer ellátását követő halálozások vizsgálata havonta és évente ötéves utánkövetéssel, valamint a különböző rizikófaktoraik halálozásra gyakorolt hatásainak értékelése az egyes időperiódusokban. Módszer: Az adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. Az értékelés bázisát a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekből combnyaktörés primer műtéti ellátását követően 2000. évben emittált betegek képezik. Bemutatjuk az átlagos évenkénti, havonkénti és heti halálozási arányokat, valamint rizikótényezők szerinti alakulásukat havonként és évenként. A rizikótényezők és a halálozás kapcsolatának értékelése logisztikus és Cox-regressziós analízissel történik. Eredmények: A tanulmányban 3783 fő került elemzésre. Átlagéletkoruk 77,97 (SD 8,52) év. A halálozás az első héten 1,71%, 30 napon belül 8,99%, az első évben 30,74%, öt év alatt 61,88% volt. A halálozás havi szinten az első 5 hónapig mutat csökkenést, éves szinten az első év után stagnál. A rizikófaktorok közül a férfinem és a magasabb életkor öt évig, a kísérőbetegségek hatásai a negyedik évig, a laterális combnyaktöréstípus és a 12 órán túli ellátás két évig, a korai lokális szövődmények egy évig, a hétvégi ellátások az első hónapban eredményeznek magasabb halálozási kockázatot. Az országos és egyetemi ellátásokat követően az első évben alacsonyabb a halálozási kockázat. Következtetések: A csípőtáji törések managementjében a halálozások csökkentése érdekében hangsúlyozzuk a 12 órán belüli ellátás, a törési típusnak megfelelő módszerválasztás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosítása, az ellátások centrumokba történő szervezése, a beteg általános állapotának és kísérőbetegségeinek megfelelő akut ellátás és az utókezelések fontosságát.

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document