DIN EN ISO 21392:2022-02, Kosmetische Mittel_- Untersuchungsverfahren_- Messung von Schwermetallspuren in kosmetischen Endprodukten mittels ICP-MS (ISO_21392:2021, korrigierte Fassung 2021-12); Deutsche Fassung EN_ISO_21392:2021

2022 ◽  
Keyword(s):  
Planta Medica ◽  
2015 ◽  
Vol 81 (16) ◽  
Author(s):  
Y Kho ◽  
M Kim ◽  
NY Park ◽  
H Park ◽  
JH Shin

Author(s):  
Genaro Olmos Oropeza ◽  
Guillermo Espinosa Reyes ◽  
Fernando Isaac Gastelum Mendoza ◽  
Luis Antonio Tarango Arámbula ◽  
Saúl Ugalde Lezama ◽  
...  

Introducción: El borrego cimarrón (BC) y venado bura (VB) son las especies cinegéticas más importantes en el noroeste de México, sus poblaciones pueden ser afectadas por deficiencias de micro-minerales. Objetivo: Determinar la concentración de los micro-minerales Fe, Cu, Zn, Se, Mn, Co y Cr en hígado como indicadoras de deficiencias/excesos en BC y VB. Materiales y métodos: El estudio se realizó en la UMA “Rancho Noche Buena”, Hermosillo, Sonora, México. A tres BC y cinco VB se les tomaron muestras de hígado. Los micro-minerales se determinaron en espectrómetro de masas con plasma acoplado inductivamente cuadrupolo (ICP-MS) y los análisis se validaron utilizando una muestra de referencia. Resultados: En BC los contenidos promedio de Fe, Cu, Zn, Se, Mn, y Cr fueron de 114.8, 60.9, 63.8, 1.1, 2.6, y 0.15 mgkg-1, y en VB de 183.9, 28.9, 44.6, 1.2, 2.6, y 0.17 mgkg-1, respectivamente, los cuales son adecuados para animales sanos. Sin embargo, una muestra de BC y dos de VB presentaron deficiencias de Cu, y 60% de los VB de Zn. Asimismo, los contenidos de Co en BC y VB fueron 14.6 y 12.3% inferiores al nivel adecuado. Conclusiones: En BC (n=3) los contenidos de Fe, Zn, Se y Mn fueron adecuados y el Cu fue parcialmente adecuado, en una muestra fue deficiente. En VB, los contenidos de Fe, Se y Mn fueron adecuados. Los contenidos de Cu y Zn fueron parcialmente adecuados en el 40 y 60% de los VB, donde estuvieron en nivel de deficiencia. El Co fue deficiente en ambas especies. Palabras clave: Diagnóstico; microelementos; deficiencias, borrego cimarrón, venado bura.


2008 ◽  
Vol 57 (1) ◽  
pp. 47-56
Author(s):  
Éva Széles ◽  
Béla Kovács ◽  
József Prokisch ◽  
Zoltán Győri
Keyword(s):  

A határkoncentrációkkal kapcsolatos vizsgálatokban a természetes körülmények között folytatott szabadföldi kísérletek elhagyhatatlanok. A kísérletek csak tartamjelleggel folytathatók, hiszen csak így juthatunk statisztikailag megalapozott eredményekhez, amelyek segítségével, pl. olyan környezetvédelem szempontjából fontos terhelési és toxicitási határkoncentrációkat állapíthatunk meg, amelyek biztonságos útmutatást adnak a gazdálkodásban, szaktanácsadásban, és a környezetvédelmi előírásokat is jól teljesítik. A határkoncentrációk megállapításánál azért fontos tartamkísérleteket folytatni minden országban, mivel az adott területen speciálisan jellemző és egyedi a földtani, hidrológiai, éghajlati és az agronómiai–gazdálkodási környezet. Így a határkoncentrációk ennek megfelelően alakulnak.A tartamkísérletek mintáinak tárolhatósága, tárolási stabilitása nagyon fontos kérdés. Hazánkban Kádár Imre a szennyezések vizsgálatára állított be egy mikroelem-terheléses kísérletet 1991-ben az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Nagyhörcsöki Kísérleti Telepén, mészlepedékes csernozjom talajon. A kísérletben 13 mikroelemet juttattak ki a területre és vizsgálták az alkalmazott sók különböző dózisainak a szántóföldi növényekre, valamint a talajéletre gyakorolt hatását. A szelént Na 2 SeO 3 -ként juttatták ki.A nagyhörcsöki kísérlet szelénes kezelésű mintáinak modellezésére a területről származó kontrolltalajmintát laboratóriumban kezeltük 10 mg·l -1 koncentrációjú nátrium-szelenit oldattal. A területről származó kontrolltalajminta felhasználásával, a tartamkísérlet mintáiban mérhető szelénformák stabilitásának vizsgálatához biztosítottuk az eredeti mintamátrixot. A mintákat homogenizáltuk, majd 5 hónapon át három különböző hőmérsékleten (-20, 4 és 25 °C) tároltuk, 3 ismétlésben. 5 hónap elteltével IC-ICP-MS (ionkromatográf–induktív csatolású plazma–tömegspektrométer) kapcsolt rendszerrel vizsgáltuk a minták szelénformáit, amelyeket a talaj hideg vizes (25 °C) extraktumában határoztuk meg. Az elemzett minták vizsgálati eredményéből megállapítható volt, hogy a fagyasztóban (-20 °C) és hűtőszekrényben (4 °C) tárolt minták szelénformái megfelelően stabilak; ezekben a mintákban nem történt változás. A szobahőmérsékleten tárolt talajban a szelenit kis mennyisége szerves formákká alakult, ez azonban olyan csekély mértékű volt (< 0,01%), ami a kísérlet szempontjából nem számottevő. A szelenit–szelenát átalakulás szobahőmérsékleten sem következett be. A szelenit átalakulása szelenáttá és szerves formákká szabadföldi k_


2017 ◽  
Vol 51 (2) ◽  
pp. 157-165
Author(s):  
Le Zhang ◽  
Zhong-Yuan Ren ◽  
Jin-Long Ma ◽  
Xiao-Ping Xia

2016 ◽  
Vol 50 (5) ◽  
pp. 431-438 ◽  
Author(s):  
A. M. Agashev ◽  
Y. Orihashi ◽  
N. P. Pokhilenko ◽  
I. V. Serov ◽  
A. V. Tolstov ◽  
...  
Keyword(s):  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document