Összefoglaló.
Bevezetés, célkitűzés: Az influenzaszezonban fellépő,
elsősorban virális megbetegedések jelentős morbiditási és mortalitási teherrel
rendelkeznek. Célunk volt az influenzaszerű betegséggel (ILI) és akut légúti
betegséggel (ARI) kórházba felvett felnőtt betegek mikrobiológiai és klinikai
karakterisztikájának leírása. Módszerek: Egycentrumos,
obszervációs kohorszvizsgálatunk során a 2018/2019. évi légúti szezonban a
Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet
Infektológiai Osztályára ILI/ARI diagnózissal felvett betegek eseteit dolgoztuk
fel a kórház elektronikus adatbázisának segítségével. Bevonásra azon betegek
kerültek, akiknél légúti PCR-vizsgálat történt. A bevont betegeket alcsoportokra
osztottuk: klinikai ILI/ARI, PCR-pozitív ILI/ARI influezavírussal, PCR-pozitív
ILI/ARI más vírussal. Elsődleges kimenetelnek a komplikált betegséglefolyást,
másodlagos kimenetelnek a kórházi összhalálozást, az intenzív osztályos (ICU-)
felvételt, az osztályos ápolás hosszát (LOS) és az ICU LOS-t választottuk.
Statisztikai összehasonlításra a Mann–Whitney-féle U-próbát, a Fisher-féle
egzakt tesztet használtuk. Eredmények: A bevont 112 eset
42,8%-ában igazolódott influenza A- vagy B-vírus, 7,1%-ban egyéb légúti vírus,
második leggyakrabban az RSV etiológiai szerepe. Megelőző kórházi ellátás
szignifikánsan gyakrabban fordult elő PCR-pozitív ILI/ARI esetekben (23,2% vs.
42,8%; p = 0,04); ugyanezen betegek körében a panaszok kezdetétől a diagnózisig
eltelt idő kb. 1 nappal rövidebb volt (3,0 ± 4,0 vs. 4,0 ± 5,0 nap; p = 0,02). A
komplikációk gyakoriságát hasonló nagyságúnak találtuk (46,4% vs. 51,8%; p =
0,72), a leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás volt (45,5%). ICU-felvételre az
esetek 5,4%-ában volt szükség, a kórházi összhalálozás 3,6%-nak adódott. A
medián LOS 8,5 ± 8,0 nap, a medián ICU LOS ideje 20,5 ± 30,5 nap volt.
Következtetés: A vizsgált légúti szezonban ILI/ARI
diagnózissal felvett betegek jelentős részében influenza-, kisebb hányadban
egyéb légúti vírusok voltak felelősek a klinikumért. A leggyakoribb szövődmény a
pneumonia volt. A légúti PCR-vizsgálat lehetőséget nyújthat az etiológia
tisztázására. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2179–2187.
Summary.
Introduction, objectives: A significant burden of morbidity and
mortality is caused by seasonal outbreaks of respiratory viruses. Our aim was to
identify clinical and microbiological differences among adult patients
hospitalized with acute respiratory infection (ARI) or influenza-like illness
(ILI). Methods: A single-center observational cohort study was
conducted at South Pest Central Hospital, National Institute of Hematology and
Infectious Diseases during the 2018/2019 influenza season. Patients were
identified using the hospital database, and included in the study if respiratory
PCR sampling was done during hospital stay. Subgroups were created according to
the identified etiology: clinical ILI/ARI (no PCR positivity), PCR positive
ILI/ARI with influenza, PCR positive ILI/ARI with other virus(es). Primary
outcome was the occurrence of any complication, secondary outcomes were
in-hospital all-cause mortality, intensive care unit (ICU) admission, length of
stay (LOS) and ICU LOS. For statistical analysis, Mann–Whitney and Fisher’s
tests were used. Results: From 112 identified cases, 42.8% were
caused by influenza A or B, 7.1% by other viruses, notably RSV. PCR positivity
frequently associated with prior hospitalization (23.2% vs. 42.8%; p = 0.04),
and shorter time from symptom onset to diagnosis (3.0 ± 4.0 vs. 4.0 ±5.0 days, p
= 0.02). Complication rates were similar among subgroups (46.4% vs. 51.8%; p =
0.72), with pneumonia as a leading complication (45.5%). ICU admission was
necessary in 5.4%, in-hospital all-cause mortality was 3.6%. Median LOS and ICU
LOS were 8.5 ± 8.0 and 20.5 ± 30.5 days, respectively.
Conclusion: During the 2018/2019 season, most ILI/ARI cases
were caused by influenza, but other respiratory viruses could also be detected
in lower rates. Pneumonia was the most common complication. Respiratory PCR
sampling might provide a feasible way of etiology identification. Orv Hetil.
2020; 161(52): 2179–2187.
Effect of timing of intubation on clinical outcomes of critically ill patients with COVID-19: a systematic review and meta-analysis of non-randomized cohort studies