Európai Újraélesztési Társaság (ERC) 2021. évi újszülött élesztés és az adaptáció támogatása ajánlásának összefoglaló bemutatása

Jelen referátum az Európai Reszuszcitációs Társaság (ERC) és az International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) által 2021-ben kiadott újszülött élesztés irányelveit foglalja össze. Terjedelmi okok miatt a referátum nem tartalmazza az egyes lépések teljes körű magyarázatát, a cél az új irányelvek rövid összefoglalása. Az újszülött élesztés guideline-ja lefedi az újszülött ellátást, érthető jól belépített algoritmus segíti az ellátókat feldolgozni és használnia mindennapi ellátásban a legfrissebb ajánlásokat.A guideline tárgyalja az újszülött resuscitatio lépéseit, az oktatás legfontosabb aspektusait, a hőmérsékletkontrollt. a köldökellátást a megszületést követően, az első állapotfelmérést, a légút, légzés és keringés támogatás lehetőségeit, a szülőkkel történő kommunikációt.Ezen irányelvek a megszületést követő percekre,órákra vonatkoznak, ugyanakkor az adaptáció lezajlásátkövető első néhány élethét során is alkalmazhatók.

Európai Újraélesztési Társaság (ERC) 2021. évi gyermekújraélesztés ajánlásának összefoglaló bemutatása

Jelen referátum az Európai Reszuszcitációs Társaság (ERC) és az International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) által 2021-ben kiadott gyermekújraélesztés irányelveit foglalja össze. Terjedelmi okok miatt a referátum nem tartalmazza az egyeslépések teljes körű magyarázatát, a cél az új irányelvek rövid összefoglalása. Az ajánlás a csecsemőkori (4 hetes kortól), a kisgyermekkori (egy éves kortól) és gyermek (1-18 életév) ellátási specifi kumait foglalja össze. A csecsemőújraélesztéstől eltekintve a gyermek újraélesz tés ritka. A kórházon kívüli keringésmegállásoknál a legtöbb esetben nem specifi kus gyermekegység végziaz újraélesztést. Éppen ezért a cél, hogy az algoritmus egyszerű legyen, könnyen elsajátítható minden szakember számára. Meg kell jegyezni, hogy e témakörben kevés az evidencia szintű vizsgálati eredmény. A legfontosabb üzenet továbbra is a megelőzés.

Európai Újraélesztési Társaság (ERC) 2021. évi, az emeltszintű újraélesztésről (ALS) és periarrest ritmuszavarok ellátásáról szóló ajánlásának összefoglaló bemutatása

Jelen referátum célja az Európai Újraélesztési Társaság (European Resuscitation Council, ERC) 2021-ben megjelent(1), a periarrest időszak ellátását is magában foglaló emelt szintű újraélesztési protokolljának összefoglaló bemutatása, hangsúlyozva a korábbi, 2015-ben kiadott protokoll(2) ajánlásaitól való eltéréseket. Az életet veszélyeztető ritmuszavarok azonnali azonosítása és kezelése alapvető jelentőségű a keringésmegállás megelőzésében, illetve ismétlődésének elkerülése érdekében. A 2021-ben, az ERC által kiadott protokoll igazán jelentős változást a periarrest achycard ritmuszavarok ellátási algoritmusában hozott. Az ellátás főbb terápiás vonala, a korábbi guideline-nal megegyezően, továbbra is a beteg állapotának stabilitása/instabilitása alapján kerül felosztásra. Az emelt szintű újraélesztés (Advanced Life Support – ALS) többlet beavatkozásokkal kiterjesztett alapszintű újraélesztés (Basic Life Support – BLS). Az ajánlás részletesen taglalja a kórházon belüli és kívüli keringésmegállást, az ezek ellátási lépéseit tartalmazó ALSalgoritmust, a kardiopulmonáris reszuszcitáció (CPR) során végzett légútbiztosítást, gyógyszeres terápiát és annak menedzselését. Ezen irányelvek a Nemzetközi Reszuszcitációs Bizottság (International Liaison Committee on Resuscitation – ILCOR ) által meghatározott ellátási renden alapulnak(3).

Consenso de Reanimación Cardiopulmonar Pediátrica del Comité de RCP de la Sociedad Latinoamericana de Cuidados Intensivos Pediátricos (SLACIP). Resumen Ejecutivo

La Reanimación Cardiopulmonar (RCP) es un proceso crítico con una potencial repercusión sobre la vitalidad y la funcionalidad futura del paciente. En este documento revisamos diferentes aspectos sobre diagnóstico, manejo y pronóstico de la RCP pediátrica desde un punto de vista pragmático y una visión regional desarrollada por el grupo de expertos que conforman el Comité de RCP de la Sociedad Latinoamericana de Cuidado Intensivo Pediátrico (SLACIP). Se han contemplado temas considerados principales, en especial para la mejoría del manejo del síndrome post-reanimación y neuropronóstico postparo y para la identificación de oportunidades de investigación. La fuente principal de este Resumen Ejecutivo es el documento publicado el 2020 por el International Liaison Committee on Resuscitation, ILCOR. Ello nos ha ayudado a entender la morbimortalidad asociada y el impacto con respecto al manejo en los planes de recuperación y rehabilitación del paciente pediátrico después de la RCP. El Consenso de RCP de la SLACIP ofrece una revisión narrativa sobre aspectos en reanimación cardiopulmonar pediátrica con prioridad en el manejo crítico de estos pacientes.

Resuscitation 2020: Proceedings From the NeoHeart 2020 International Conference

Resuscitation guidelines are developed and revised by medical societies throughout the world. These guidelines are increasingly based on evidence from preclinical and clinical research. The International Liaison Committee on Resuscitation reviews evidence for each resuscitation practice and provides summary consensus statements that inform resuscitation guideline committees. A similar process is used for different populations including neonatal, pediatric, and adult resuscitation. The NeoHeart 2020 Conference brought together experts in resuscitation to discuss recent evidence and guidelines for resuscitation practices. This review summarizes the main focus of discussion from this symposium.

Dispatcher instructions for bystander cardiopulmonary resuscitation and neurologically intact survival after bystander-witnessed out-of-hospital cardiac arrests: a nationwide, population-based observational study

Background The International Liaison Committee on Resuscitation recommends that dispatchers provide instructions to perform compression-only cardiopulmonary resuscitation (CPR) to callers responding to adults with out-of-hospital cardiac arrest (OHCA). This study aimed to determine the optimal dispatcher-assisted CPR (DA-CPR) instructions for OHCA. Methods We analysed the records of 24,947 adult patients (aged ≥ 18 years) who received bystander DA-CPR after bystander-witnessed OHCA. Data were obtained from a prospectively recorded Japanese nationwide Utstein-style database for a 2-year period (2016–2017). Patients were divided into compression-only DA-CPR (n = 22,778) and conventional DA-CPR (with a compression-to-ventilation ratio of 30:2, n = 2169) groups. The primary outcome measure was 1-month neurological intact survival, defined as a cerebral performance category score of 1–2 (CPC 1–2). Results The 1-month CPC 1–2 rate was significantly higher in the conventional DA-CPR group than in the compression-only DA-CPR group (before propensity score (PS) matching, 7.5% [162/2169] versus 5.8% [1309/22778], p < 0.01; after PS matching, 7.5% (162/2169) versus 5.7% (123/2169), p < 0.05). Compared with compression-only DA-CPR, conventional DA-CPR was associated with increased odds of 1-month CPC 1–2 (before PS matching, adjusted odds ratio 1.39, 95% confidence interval [CI] 1.14–1.70, p < 0.01; after PS matching, adjusted odds ratio 1.34, 95% CI 1.00–1.79, p < 0.05). Conclusion Within the limitations of this retrospective observational study, conventional DA-CPR with a compression-to-ventilation ratio of 30:2 was preferable to compression-only DA-CPR as an optimal DA-CPR instruction for coaching callers to perform bystander CPR for adult patients with bystander-witnessed OHCAs.

Neonatal Resuscitation Research Priorities in Low- and Middle-Income Countries

Several critical physiological changes occur during birth. Optimal and timely resuscitation is essential to avoid morbidity and mortality. The International Liaison Committee on Resuscitation (ILCOR) is a multinational committee that publishes evidence-based consensus and treatment recommendations for resuscitation in various scenarios including that for neonatal resuscitation. The majority of perinatal deaths occur in low- and middle-income countries (LMICs); however, there is limited research output from LMICs to generate evidence-based practice recommendations specific for LMICs. The current review identifies key areas of neonatal resuscitation-related research needed from LMICs to inform evidence-based resuscitation of neonates in LMICs.

A pilot study of the effects of faculty status for medical librarians in the United States

Objectives: Within many institutions, there are debates over whether medical librarians should be classified as faculty or professional staff, a distinction that may have considerable effect on the perception of librarians within their local institutions. This study is a pilot exploration of how faculty status may affect the professional experiences of academic medical librarians within their local institutions. Methods: Surveys were sent to 209 medical librarians listed as having some instructional function at Liaison Committee on Medical Education (LCME) accredited medical institutions in the United States. Survey responses were captured using Qualtrics survey tool and analyzed for frequencies and associations using SPSS version 27. Results: Sixty-four medical librarians at academic medical institutions completed the survey developed for this study. Of the respondents, 60.9% indicated that librarians at their institution have faculty status, while 71.9% believe that librarians at their institution should have faculty status. Ninety percent of librarians with faculty status reported that they are expected to generate scholarly materials, compared to 28% of those without faculty status. Conclusions: Many medical libraries offer faculty status to librarians. While many medical librarians are active in instruction, research, and other activities normally associated with faculty status, it is not clear if faculty status impacts how librarians are perceived by other health care workers within their institutions.

2021 International Consensus on Cardiopulmonary Resuscitation and Emergency Cardiovascular Care Science With Treatment Recommendations: Summary From the Basic Life Support; Advanced Life Support; Neonatal Life Support; Education, Implementation, and Teams; First Aid Task Forces; and the COVID-19 Working Group

The International Liaison Committee on Resuscitation initiated a continuous review of new, peer-reviewed published cardiopulmonary resuscitation science. This is the fifth annual summary of the International Liaison Committee on Resuscitation International Consensus on Cardiopulmonary Resuscitation and Emergency Cardiovascular Care Science With Treatment Recommendations; a more comprehensive review was done in 2020. This latest summary addresses the most recently published resuscitation evidence reviewed by International Liaison Committee on Resuscitation task force science experts. Topics covered by systematic reviews in this summary include resuscitation topics of video-based dispatch systems; head-up cardiopulmonary resuscitation; early coronary angiography after return of spontaneous circulation; cardiopulmonary resuscitation in the prone patient; cord management at birth for preterm and term infants; devices for administering positive-pressure ventilation at birth; family presence during neonatal resuscitation; self-directed, digitally based basic life support education and training in adults and children; coronavirus disease 2019 infection risk to rescuers from patients in cardiac arrest; and first aid topics, including cooling with water for thermal burns, oral rehydration for exertional dehydration, pediatric tourniquet use, and methods of tick removal. Members from 6 International Liaison Committee on Resuscitation task forces have assessed, discussed, and debated the quality of the evidence, according to the Grading of Recommendations Assessment, Development, and Evaluation criteria, and their statements include consensus treatment recommendations or good practice statements. Insights into the deliberations of the task forces are provided in Justification and Evidence-to-Decision Framework Highlights sections. In addition, the task forces listed priority knowledge gaps for further research.