Bacillus thuringiensis Characterization: Morphology, Physiology, Biochemistry, Pathotype, Cellular, and Molecular Aspects

Author(s):  
Leon Rabinovitch ◽  
Adriana Marcos Vivoni ◽  
Vilmar Machado ◽  
Neiva Knaak ◽  
Diouneia Lisiane Berlitz ◽  
...  
2016 ◽  
Vol 9 ◽  
pp. MBI.S33394 ◽  
Author(s):  
Sudipta Roy ◽  
Sahana Yasmin ◽  
Subhadeep Ghosh ◽  
Somesankar Bhattacharya ◽  
Debdulal Banerjee

This study was conducted to isolate endophytic bacteria possessing anti-infective property from Kalmegh ( Andrographis paniculata Nees.), a well-known medicinal plant. A total of 23 strains were isolated from this plant among which the strain KL1, isolated from surface-sterilized leaf of this medicinal herb, showed broad-spectrum antagonism against an array of Gram-positive and -negative bacterial pathogens. Ethyl acetate extract of KL1-fermented media yielded a greenish amorphous substance retaining anti-infective property. Solvent-extracted crude material was separated by thin-layer chromatography, and the active ingredient was located by autobiogram analysis. The purified anti-infective compound was found as anthracene derivative as analyzed by ultraviolet and Fourier transform infrared spectroscopy. The strain was identified as Bacillus thuringiensis KL1 from cultural, physiochemical, and molecular aspects. The above results indicate the pharmaceutical potential of the candidate isolate.


1977 ◽  
Vol 38 (03) ◽  
pp. 0724-0727 ◽  
Author(s):  
H Graeff ◽  
R Hafter ◽  
R von Hugo

2018 ◽  
Vol 53 (5) ◽  
pp. 1062-1069
Author(s):  
S.D. Grishechkina ◽  
◽  
V.P. Ermolova ◽  
T.A. Romanova ◽  
A.A. Nizhnikov ◽  
...  

2018 ◽  
Vol 53 (1) ◽  
pp. 201-208
Author(s):  
В.П. ЕРМОЛОВА ◽  
◽  
С.Д. ГРИШЕЧКИНА ◽  
А.А. НИЖНИКОВ ◽  
◽  
...  

2005 ◽  
Vol 54 (1-2) ◽  
pp. 189-202 ◽  
Author(s):  
Ilona Villányi ◽  
Anna Füzy ◽  
Zoltán Naár

A Bacillus thuringiensiscry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük.  Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is. 


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document