Occupational rhinitis, asthma, and contact urticaria caused by hydrolyzed wheat protein in hairdressers

2013 ◽  
Vol 111 (6) ◽  
pp. 577-579 ◽  
Author(s):  
Lissa Airaksinen ◽  
Paula Pallasaho ◽  
Risto Voutilainen ◽  
Maria Pesonen
2018 ◽  
Vol 62 (1) ◽  
pp. 80-84 ◽  
Author(s):  
Soile Jungewelter ◽  
Liisa Airaksinen ◽  
Maria Pesonen

2012 ◽  
Vol 103 (8) ◽  
pp. 750-752
Author(s):  
N. Barrientos ◽  
S. Vázquez ◽  
José D. Domínguez

1976 ◽  
Vol 112 (4) ◽  
pp. 559d-559
Author(s):  
M. S. Falk
Keyword(s):  

1979 ◽  
Vol 115 (5) ◽  
pp. 628-628 ◽  
Author(s):  
W. H. McDaniel
Keyword(s):  

2007 ◽  
Vol 35 (1) ◽  
pp. 81-88 ◽  
Author(s):  
M. Arabi ◽  
M. Jawhar ◽  
N. Mir Ali

2010 ◽  
Vol 151 (23) ◽  
pp. 941-945 ◽  
Author(s):  
László Endre

A foglalkozási nátha (OR) az orr olyan gyulladásos betegsége, amelyet a munkahelyen észlelhető valamilyen tényező vált ki és a munkahelyen kívül semmi sem ront. Klinikai tünetei (nehezített orrlégzés, orrváladékozás, viszkető érzés, orron keresztüli légáramlás csökkenése) csaknem azonosak az egyéb okból bekövetkező allergiás nátháéval. A 27/1996. NM-rendelet szerint Magyarországon is bejelentésre kötelezett betegség. Ennek ellenére 1997 és 2009 között hazánkban egyetlen esetet sem jelentettek. A legutóbbi 20 évben az egyetlen magyar nyelvű, OR-rel foglalkozó szakirodalom az Ungváry által szerkesztett és 2004-ben megjelent Munkaegészségtan című tankönyv. E betegség Európa többi országában nem ismeretlen. Kiválthatják mind nagy (1000 Dalton feletti), mind kis molekulasúlyú anyagok. Pékek között például 18–28%, izocianáttal dolgozók (például festők, öntödei munkások) között 36–42% között írják le a prevalenciáját. Kialakulására hajlamosít, ha a károsító anyag nagy koncentrációban van a levegőben, illetve, ha többfajta károsító anyag van a levegőben. A meglévő atopia főleg a nagy molekulasúlyú anyagok esetében hajlamosító tényező. Az OR kórisméjének megállapításához a kórtörténeten kívül objektív vizsgálatokat kell használni. A legelfogadottabb a specifikus nasalis provokáció. Ennek során gravimetriásan mérhetjük az orrváladék mennyiségét, vizsgálhatjuk az orrváladékban található sejteket és citokineket, valamint az orron keresztüli légáramlást rhinomanometriával és a nasalis belégzési áramlást, az orr anatómiai viszonyainak megváltozását pedig akusztikus rhinometriával. Az OR kezelése elsősorban munkahelyi feladat: fokozni a szellőztetést, csökkenteni az expozíciós időt, helyettesíteni a károsító tényezőt. Az újonnan felvetteket évente szűrni, az OR-ben szenvedőket asztma irányában vizsgálni kell. Gyógyszeres kezelés: per os antihisztamin, nasalis szteroid, kombinált hatású (antihisztamin+membránstabilizáló) szemcsepp.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document