Coexistence of cry9 with the vip3A Gene in an Identical Plasmid of Bacillus thuringiensis Indicates Their Synergistic Insecticidal Toxicity

2020 ◽  
Vol 68 (47) ◽  
pp. 14081-14090
Author(s):  
Zeyu Wang ◽  
Kui Wang ◽  
Alejandra Bravo ◽  
Mario Soberón ◽  
Jilin Cai ◽  
...  
2013 ◽  
Vol 68 (5) ◽  
pp. 604-609 ◽  
Author(s):  
Fu Yan ◽  
Xing Cheng ◽  
Xuezhi Ding ◽  
Ting Yao ◽  
Hanna Chen ◽  
...  

1986 ◽  
Vol 84 (1) ◽  
pp. 221-236
Author(s):  
B.H. Knowles ◽  
P.H. Francis ◽  
D.J. Ellar

Many strains within the 22 serotypes of Bacillus thuringiensis produce crystal delta-endotoxins with slight differences in their insecticidal toxicity spectrum in vivo. Since the basis of this specificity is unknown, we chose to compare the activity of delta-endotoxins from three strains: B. thuringiensis var. kurstaki HD-1, var. aizawai HD-249 and var. thuringiensis HD-350, both in vivo and on insect cell lines in vitro. Immunoblotting with antisera to activated var. kurstaki P1 lepidopteran toxin revealed antigenic cross-reaction with the 130 X 10(3) Mr toxin of var. aizawai, and with polypeptides of 130 and 138 (X 10(3)) Mr from var. thuringiensis. In addition, crystals from var. kurstaki and var. aizawai contained an antigenically related 63 X 10(3) Mr protein that did not cross-react with antisera to the 130 X 10(3) Mr component. Bioassays on Pieris brassicae larvae (Lepidoptera) and Aedes aegypti larvae (Diptera) indicated that the 130 X 10(3) Mr protein of var. kurstaki, and the 138 plus 130 X 10(3) Mr components of var. thuringiensis killed only P. brassicae, while the 130 X 10(3) Mr protein of var. aizawai and the 63 X 10(3) Mr proteins of var. aizawai and var. kurstaki were toxic to both P. brassicae and A. aegypti. Activation of the 130 and 138 (X 10(3)) Mr proteins of the three varieties of B. thuringiensis with insect gut proteases yielded active products of 50–60 (X 10(3)) Mr. Assay of these products on a range of lepidopteran and dipteran cell lines revealed very different toxicity spectra: var. kurstaki killed only one lepidopteran line, var. thuringiensis killed two lepidopteran lines, while var. aizawai was cytolytic to all of the lepidopteran and most of the dipteran cell lines tested, reflecting its broader spectrum in vivo. Thus we have shown that antigenic cross-reaction of B. thuringiensis delta-endotoxins does not necessarily imply a similar toxicity spectrum in vivo or in vitro.


2013 ◽  
Vol 106 (1) ◽  
pp. 36-42 ◽  
Author(s):  
Shifeng Sun ◽  
Jing Fan ◽  
Zhongshan Cheng ◽  
Yi Cai ◽  
Guanghong Li ◽  
...  

2018 ◽  
Vol 53 (5) ◽  
pp. 1062-1069
Author(s):  
S.D. Grishechkina ◽  
◽  
V.P. Ermolova ◽  
T.A. Romanova ◽  
A.A. Nizhnikov ◽  
...  

2018 ◽  
Vol 53 (1) ◽  
pp. 201-208
Author(s):  
В.П. ЕРМОЛОВА ◽  
◽  
С.Д. ГРИШЕЧКИНА ◽  
А.А. НИЖНИКОВ ◽  
◽  
...  

2005 ◽  
Vol 54 (1-2) ◽  
pp. 189-202 ◽  
Author(s):  
Ilona Villányi ◽  
Anna Füzy ◽  
Zoltán Naár

A Bacillus thuringiensiscry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük.  Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is. 


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document