Supplemental Material for The Role of Fathers’ Versus Mothers’ Parenting in Emotion-Regulation Development From Mid–Late Adolescence: Disentangling Between-Family Differences From Within-Family Effects

2018 ◽  
Author(s):  
Caspar J. Van Lissa ◽  
Renske Keizer ◽  
Pol A. C. van Lier ◽  
Wim H. J. Meeus ◽  
Susan Branje

This four-year, multi-informant longitudinal study (N=480, initial age: 15) investigated the interplay between parental support, behavioral- and psychological control, and adolescents’ emotion regulation development. We examined reciprocal effects between parents and children, mothers' versus fathers’ unique roles in emotion regulation development, and sex differences. Multi-informant data allowed us to compare effects of adolescent-perceived and parent-reported parenting. Finally, innovative analyses allowed us to disentangle between-family differences from within-family predictive processes. Parenting and emotion regulation were associated at the between-family and within-family levels, especially according to adolescent reports. Support primarily played a role between mothers and adolescents, and perceived behavioral control between fathers and adolescents. Sex moderation revealed that support played a more prominent role in mother-daughter than mother-son relationships, and that daughters experienced greater behavioral control. Child effects outnumbered parent effects, which might reflect the increasing equality of adolescent-parent relationships. Finally, adolescent-perceived parenting was a stronger correlate of emotion regulation than parent-reports, suggesting that adolescents' perceptions are a relevant source of information for research and practice. Consistent with the self-determination theory perspective on parenting, emotion regulation flourished when adolescents felt like mothers provided support, and fathers loosened behavioral control. These results are in line with the notion that mother-child relationships are supportive attachment relationships, whereas fathers provide "activation" relationships, challenging adolescents to regulate emotions autonomously by providing less explicit structure.


2019 ◽  
Author(s):  
Lindsey S. Hovrud ◽  
Raluca M. Simons ◽  
Emma Shaughnessy ◽  
Jeffrey S. Simons

2006 ◽  
Author(s):  
Diana Tyson ◽  
Suzanne Bouffard ◽  
Nancey Hill

2012 ◽  
Author(s):  
J. Lindblom ◽  
T. Du Rocher Schudlich ◽  
C. Riva Crugnola ◽  
S. Gazzotti ◽  
E. Ierardi ◽  
...  

2019 ◽  
Vol 25 (2) ◽  
pp. 124-132 ◽  
Author(s):  
Sasha Rudenstine ◽  
Adriana Espinosa ◽  
Andrew Brockbank McGee ◽  
Emma Routhier

2013 ◽  
Vol 68 (1) ◽  
pp. 105-125 ◽  
Author(s):  
Anna Bátki

Számtalan nemzetközi vizsgálat igazolta, hogy az intézetekből örökbefogadott gyerekek, bár sok területen jelentős fejlődést mutatnak, még évekkel családba kerülésük után is sok szocioemocionális problémával küzdenek. Nagyon keveset tudunk azonban azokról a folyamatokról, amelyeken keresztül a korai élmények ezekhez a fejlődési problémákhoz vezetnek. Az itt bemutatott vizsgálat célja az érzelemregulációs képességek fejlődésének jobb megismerése örökbefogadott gyermekeknél, mivel ezen képességek alapvető feltételei a pszichés egészségnek, a hatékony társas működésnek. A vizsgálat központi hipotézise, hogy azok a gyerekek, akik életük első (minimum) 6 hónapját intézetben töltötték, fejletlenebb érzelemregulációs képességgel rendelkeznek. A vizsgálatban 90 4 és 6 év közötti gyerek vett részt, akik a 3 vizsgálati csoport egyikébe tartoztak: 1. olyan gyerekek, akik születésükkor gyermekotthonba kerültek, és ott éltek örökbefogadásukig, de leg¬alább 6 hónapos korukig; 2. csecsemőkorban (6 hetes koruk előtt) örökbefogadott gyerekek; 3. (kontroll) vér szerinti családjukban élő gyerekek. A vizsgálat során az érzelemregulációs képességet a játék-narratívák elemzésével (MacArthur Story Stem Battery) vizsgáltuk. A három vizsgálati csoport összehasonlításának eredményeit összefoglalva elmondható, hogy igazolódott az a hipotézis, miszerint az intézeti gondozás egyik fontos következménye az elmaradás az érzelemregulációs képességekben. Ugyanakkor az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy az újszülött korban örökbefogadott gyerekek bizonyos érzelemregulációs képességei is, bár jóval kevésbé, de eltérnek a vér szerinti kontrollcsoportétól. Ez az eredmény összefüggésbe hozható egyrészt pre- és perinatális tényezőkkel, másrészt pedig az örökbefogadó szülők és család jellegzetességeivel, valamint az örökbefogadottság tényéből következő vulnerabilitással.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document