„A füst elszáll, a probléma marad” – a dohányzás társadalmi, gazdasági hatásai

A WHO 2016-os Egészségjelentése alapján a dohányzás a második legjelentősebb egészségkockázatú viselkedés. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint 2025-2050 között előreláthatóan évi tíz millió ember hal majd meg dohányzás következtében. Ezért nem véletlen, hogy szakirodalom széles körben foglalkozik ezzel a jelenséggel. A megközelítések azonban zömében egészségügyi, pszichológia, morális vagy kriminológiai szempontból vizsgálják a kérdést. A különböző szenvedélybetegségek (addiktológiai kórképek) az egyénnek, valamint mikro-, és makrokörnyezetének komoly gazdasági és társadalmi gondot okoznak, mint például az érintett személyek gyógykezelése, a munkaképesség csökkenése, vagy a szenvedélybetegségekkel összefüggő családi tragédiák. Tanulmányunkban a dohánytermékek fogyasztásának hatásait elsősorban közgazdasági szempontból kívánjuk górcső alá venni. Célunk, hogy az említett területeken megkíséreljük feltárni ezeknek a termékcsoportoknak a termelésével, forgalmazásával, illetve fogyasztásával kapcsolatosan felmerülő társadalmi, gazdasági károkat és hasznokat. Ez utóbbiakat ritkán említik (vagy egyáltalán nem említik), pedig számos személy, vállalkozás, sőt maga a társadalom számára a szenvedélybetegségek nemcsak áldozati, hanem haszonelemeket is tartalmaznak. A cikk első részében azokat a közgazdasági elméleteket és ezekre épülő kérdéseket, felvetéseket mutatjuk be, amelyek köré e vizsgálatot fel kívánjuk építeni. Ezután az elérhető statisztikai adatok és a különböző szekunder kutatások alapján megpróbáljuk feltárni a dohánytermékekre vonatkozóan a fogyasztásukból származó társadalmi, gazdasági hasznokat és károkat/költségeket.