Pillanatkép a háziorvosi és házi gyermekorvosi alapellátás járási szintű területi egyenlőtlenségeiről a koronavírus-járvány előtti időszakból

Az egészségügyi ellátórendszer gyógyító-megelőző tevékenységei révén az egészséghez kapcsolódó életminőség befolyásolásának elsődleges beavatkozási helyszíne, melynek belépő szintjét, egyben fundamentumát jelenti az alapellátás, ahol a beteg kapcsolatba kerül az ellátórendszerrel. Számos forrás tanúskodik az alapellátás szerepéről a prevencióban, a gyógyításban, a szűrésben, a gondozásban, az egészségfejlesztésben, és ebben a tekintetben nem hagyható figyelmen kívül a szegmenst sürgető strukturális, funkcionális és kompetenciákat érintő megújulási kényszer, korunk megnövekedett elvárásainak megfelelően. Szakirodalmi források széles köre számol be az egészségi állapot, az egészségügyi ellátás, és kimondottan az alapellátás elérhetőségi, hozzáférési, minőségi viszonyainak térségek közötti és azokon belüli egyenlőtlenségeiről. Előbbiek, ha más, családi háttérből, képzettségből, mobilitásból, jövedelmi szintből adódó társadalmi-gazdasági területi hátrányokkal párosulnak, úgy az említett hiánytünetek felerősítik egymást, és rontják az egészséggel összefüggő életminőséget, amely a megbetegedések növekvő esélyével, az egészségben leélt életévek csökkenésével, koraibb halálozással jár együtt.

Long-Term Vision For Rural Areas

The European Commission initiated the preparation of a new long-term vision for rural areas. First step of this process was the launch of a public consultation to which also the Horizon 2020 SHERPA (Sustainable Hub to Engage into Rural Policies with Actors) project is making a contribution on behalf of 20 different Multi-Actor Platforms (MAPs). The Hungarian MAP - a group of science-society-policy actors - focuses on the Agricultural Knowledge and Innovation System (AKIS), more precisely digitalization. The topic of Agricultural Knowledge and Innovation System - is a horizontal issue and it is embedded even into the Common Agricultural Policy’s (CAP) strategic planning process. Being part of it, the development of AKIS requires close and intensive cooperation of policy makers, researchers and farmers or in broader context the society with various stakeholders. The aim of the Hungarian research was to identify the current and likely trends for the Hungarian rural areas and to point out key challenges, opportunities, enablers and hinderers in rural development in terms of the Agricultural Knowledge and Innovation System (AKIS) up until 2040. The methodology used was the Delphi technique. In the first phase, a review of key trends, main challenges and opportunities and a summary of existing foresight regarding digital agriculture was written. Then AKIS experts were asked to talk about their experiences and opinions in the framework of interviews, a focus group meeting and a survey. In the end, results of the survey were discussed in a consensus meeting. Among the results, it is worth mentioning that digitization and digitalization will fundamentally change the way rural areas operate including economic, environmental and social dimensions. The main enablers of a promising future vision are capacity building for knowledge transfer, adaptation for job creation and offering better quality of life, stronger community building for collaborations, deeper government involvement, and last but not least, strengthening the local identity in rural areas.

Hogy védekezzünk a szellemi alkotások „kalózai” ellen?

A szellemi tulajdon védelméről szóló friss EU jelentés 121 milliárd euróra teszi a „kalóztermékekkel” okozott kárt. Arra keresem röviden a választ, hogyan lehetne hatékonyabb rendszert találni a jogtulajdonosok számára a „kalóz” termékek gazdaságilag káros hatásai ellen. A válaszhoz történelmi, gazdasági és jogi példákat elemzek, ami alapján végül egy új, vagy átalakuló felelősségi- és működési rendszerű nemzetközi szervezet képe bontakozik ki, aminek működése üzletileg tenné fölöslegessé, vagy veszteségessé a szellemi tulajdonjog megsértésének valamennyi eddig ismert gyakorlatát. A címbeli kérdés az elemzés végére úgy fogalmazódik át, hogy ha egy nemzetközi szervezet segítségével közpénzből a közösség veszi meg a szellemi alkotásokat és azt speciális adó fizetése ellenében engedi gyártani bárkinek, akkor üzletileg van-e értelme „kalózkodásra” és az ellene való védekezésre költeni.

K-Pop 4E, azaz a kreatív és kulturális ipari marketing-mix elemeinek bemutatása a dél-koreai popzenében (K-Popban) és filmsorozatoknál (K-drámáknál) használt marketing eszközök példáján keresztül

Az elmúlt évtizedekben a kreatív és kulturális ipar szerepe felértékelődött, termékeinek és szolgáltatásainak kereslete növekedett. A cikkben ezen növekedés hátterét, illetve a növekedéshez hozzájáruló vállalati marketing eszközöket egy egyre népszerűbb szektor, a dél-koreai zenei- és filmipar példáján keresztül mutatja be a szerző. A 4E marketing-mix modelljét (Experience, Everyplace, Exchange, Evangelism) használva ismerteti azokat az eszközöket, amelyekkel a vállalatok befolyásolják az iparág termékeinek fogyasztását. A cikk második felében egy nemzetközi szekunder kutatás, valamint egy hazai, a koreai kultúra rajongói körében 2018-2019-ben elvégzett primer kutatás eredményeit összegezve a szektor fogyasztónak sajátosságai és preferenciai is bemutatásra kerülnek.

Gazdasági felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók pszichológiai jóllétének vizsgálata egy kérdőíves kutatás tükrében

A hallgatók mentális egészségének megőrzésére valamint javítására óriási figyelmet kellene fektetni minden felsőoktatási intézménynek. Ennek oka, hogy egy hallgató, a felsőoktatásban töltött évei során, az ébrenléti óráinak közel felét az egyetemen vagy főiskolán tölti. Ez alatt az idő alatt előadásokat hallgat, gyakorlatokon vesz részt és különböző csoportmunkákban tevékenykedik, hogy csak a legjellemzőbb feladatokat említsem. Az egyetemi lét azonban nem csak a hallgatók tudását acélozza meg, hanem jelentős hatást gyakorol az önértékelésükre és énképükre egyaránt. Ez pedig – más perspektívából vizsgálva – befolyásolja az élettel való elégedettségüket és boldogságukat. A felsőoktatási intézmények rangsoraiban a kiemelkedő hallgatói teljesítmények jelentős szerepet töltenek be. Kimagasló teljesítményt pedig (ahogyan az élsportban, úgy az oktatásban is) – a fizikai állóképesség és maga szintű tudás mellett – erős mentális állóképességgel rendelkező hallgatók érnek el. (Fodor & Korényi, 2019; Reinhardt et al., 2019) Különösen izgalmas a mentális egészség kérdésköre a gazdasági felsőoktatásban, melynek keretei között a versenyszellem igen erős. Tanulmányomban egy átfogó kutatás részeredményét mutatom be, mely a gazdasági felsőoktatásban tanuló hallgatók mentális egészségét, pszichológiai jóllétét vizsgálja. A kutatás egy speciális, validált kérdőív (EPOCH kérdőív) kérdésein alapul, mely nevét az Engagement (elmélyülés), Perseverance (kitartás), Optimism (optimizmus), Connectedness (kapcsolódás) és Happiness (boldogság) kifejezések rövidítéséből kapta. A kérdőív a kutatásban résztvevő hallgatókat ezen szempontok szerint vizsgálja.

The Impacts Of The Great Depression 1929-33 On Hungary’s Economy

The Great Depression of 1929-33 had serious consequences on Hungary’s economy. The Central and Eastern European countries, including Hungary were hit severely by the downturn of the wholesale prices as regards of agricultural products in international markets. Besides declining prices another major problem was that the industrialised countries introduced protectionist measures (customs duties and quotas). As a result of this process, market opportunities were constrained and later ceased to exist. The situation was further aggravated by the fact that the unfavourable gap between agrarian and industrial prices further widened in the 1920s. Although the crisis started to emerge in the agriculture, its effects were extended to the industry as well. Due to the lack of safe markets, heavy industrial branches declined sharply, whereas the volume of output fell modest in the light industry. The bankruptcy of the Austrian Credit Anstalt on 12th Mai 1931 adversely affected Hungary’s financial system. In order to overcome the difficulties, banking holiday was ordered by the government, which coupled with the suspension of all payments and the introduction of foreign exchange control. Foreign trade has changed significantly. In 1937, the share of Hungary’s export in Germany’s trade was 42 percent, which increased to more than 50 percent after the Anschluss. Thus, at the end of the 1930s, the Third Reich became the most important trade partner of Hungary. Thanks to favourable external conditions accompanied by the rearmament programme of Nazi Germany and state intervention, the performance of the Hungarian economy improved, and by 1937 it surpassed the pre-depression level. The Győr Programme, announced on 12th March 1938 with its military and infrastructural development contributed to the economic boom, which had positive impacts both in the heavy and light industrial branches.

„A füst elszáll, a probléma marad” – a dohányzás társadalmi, gazdasági hatásai

A WHO 2016-os Egészségjelentése alapján a dohányzás a második legjelentősebb egészségkockázatú viselkedés. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint 2025-2050 között előreláthatóan évi tíz millió ember hal majd meg dohányzás következtében. Ezért nem véletlen, hogy szakirodalom széles körben foglalkozik ezzel a jelenséggel. A megközelítések azonban zömében egészségügyi, pszichológia, morális vagy kriminológiai szempontból vizsgálják a kérdést. A különböző szenvedélybetegségek (addiktológiai kórképek) az egyénnek, valamint mikro-, és makrokörnyezetének komoly gazdasági és társadalmi gondot okoznak, mint például az érintett személyek gyógykezelése, a munkaképesség csökkenése, vagy a szenvedélybetegségekkel összefüggő családi tragédiák. Tanulmányunkban a dohánytermékek fogyasztásának hatásait elsősorban közgazdasági szempontból kívánjuk górcső alá venni. Célunk, hogy az említett területeken megkíséreljük feltárni ezeknek a termékcsoportoknak a termelésével, forgalmazásával, illetve fogyasztásával kapcsolatosan felmerülő társadalmi, gazdasági károkat és hasznokat. Ez utóbbiakat ritkán említik (vagy egyáltalán nem említik), pedig számos személy, vállalkozás, sőt maga a társadalom számára a szenvedélybetegségek nemcsak áldozati, hanem haszonelemeket is tartalmaznak. A cikk első részében azokat a közgazdasági elméleteket és ezekre épülő kérdéseket, felvetéseket mutatjuk be, amelyek köré e vizsgálatot fel kívánjuk építeni. Ezután az elérhető statisztikai adatok és a különböző szekunder kutatások alapján megpróbáljuk feltárni a dohánytermékekre vonatkozóan a fogyasztásukból származó társadalmi, gazdasági hasznokat és károkat/költségeket.

Az ELEKTRONIKUS JEGYÉRTÉKESÍTÉS REGIONÁLIS KIHÍVÁSAI A MAGYAR VASÚTNÁL

Az internet elterjedésével, a kibertér tágulásával egyre fontosabb szerepet kap a javak és szolgáltatások elektronikus kereskedelme. Ebből a folyamatból a közösségi közlekedés sem maradhatott ki, mivel a szolgáltatók, akik időben ismerték fel a rendszer előnyeit, illetve megfelelő időben és módon alkalmazták azt, hatalmas előnyhöz juthattak versenytársaikkal szemben. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1980-as évek elejétől vezették be először a légitársaságok az elektronikus kereskedelmi megoldásokat, mivel a verseny olyan erős volt, hogy a piaci szereplőknek minden eszközt meg kellett ragadniuk, hogy előnyhöz jussanak. Napjainkra a légitársaságok jegyeladásainak döntő többsége elektronikus úton történik. A vasúti közlekedésben is megjelentek az e-jegyek, amelyek európai elterjedésének kezdete a 2000-es évek elejére tehető. A vasút esetében új módszereket kellett kidolgozni, elsősorban az eltérő utazási szokások, a nyitott elérés stb. miatt. Természetesen ebben az esetben is legelőször a tőkeerős és nagy utasforgalmat lebonyolító vasúttársaságoknál, mint például a Deutsche Bahn-nál (DB), a Schweizerische Bundesbahnen-nál (SBB), illetve a Société Nationale des Chemins de Fer Français-nál (SNCF) vezették be. A magyar vasúti közlekedésben pár éves késéssel kezdték el alkalmazni az elektronikus kereskedelmi lehetőségeket. Ma már a jegyek és bérletek kevesebb, mint 60%-át értékesítik jegypénztárakban. 2018-as statisztikai adatok szerint egyre növekszik az alternatív (automata, internet, Vonatinfo) módon értékesített jegyek, bérletek száma. Tanulmányomban célom vizsgálni az elektronikus jegyértékesítő rendszer bevezetésének kihívásait és alkalmazásának tapasztalatait a MÁV-START Zrt-nél. Vizsgálatom során jellemzően szekunder adatokat, külföldi tudományos eredményeket, valamint a vállalat belső adatait használom fel.

BIZTOSÍTÓK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA

Változó, globalizálódó világunkban egyre erősödik a lokális cselekvés a gazdaság szereplőinek azon felismerése, hogy felelősséget hordoznak környezetük és a társadalom iránt. Egyre fontosabbá válik az is, hogy hogyan vélekednek az egyének a vállalatról, annak értékfolyamatban betöltött szerepéről. Kutatásunk a CSR elterjedtségét vizsgálta a piaci szereplők egy szegmensében, a biztosító társaságoknál. Hipotézisek: H1: Csak a nagyobb biztosítók végeznek CSR tevékenységet. H2: A CSR tevékenység formája nem tér el lényegesen a nagy biztosítók között. H3: A CSR programok között legnagyobb ráfordítást a támogatás képvisel. H4: A CSR tevékenységre az éves működési eredmények kevesebb, mint 5%-át költik a biztosítók Módszertan: Szekunder kutatás a biztosítók weboldalán található CSR jelentésekből. Kiemeleten kezeljük az 5 legnagyobb vagyonú biztosító CSR szerepvállalását. Primer kvantitatív kutatás önkitöltős elektronikus kérdőív formájában, melyet 13 olyan biztosítóhoz juttattunk el, akik a honlapjuk szerint folytatnak CSR tevékenységet. Eredmények: Örömteli, hogy a gazdálkodó cégek és a banki szféra nyomdokain haladva a biztosítási piacon is egyre nagyobb teret hódít a CSR. A kisebb biztosítók főként támogatások, adományok formájában, míg a nagyok szélesebb körű akciókkal valósítják meg a CSR teendőket. A nagy biztosító társaságok CSR tevékenysége nem tér el lényegesen egymástól: támogatásokra, az alkalmazottak önkéntességére és a környezet kímélésére építenek. Fontos kihangsúlyozni, hogy az oktatás terén igyekeznek a lakosságot és főleg a fiatalokat érzékenyíteni az egészségmegőrzés, a baleset- és kármegelőzés, továbbá a biztonság és a biztosítások, mint pénzügyi szolgáltatások terén. Közös sajátosság a sport, egészség kiemelt megjelenése a támogatásokban, ám több biztosító is országos hírű sportklubokat vagy magyar válogatottat szponzorál, ami nem feltétlenül jelent valódi társadalmi felelősségvállalást, sokkal inkább reklámfelületet a biztosító intézet számára. A kérdőíves mérés szerint a CSR tevékenységre az éves eredménynek csupán kevesebb, mint 5%-át költik a biztosító társaságok.

A MEGOSZTÁSOS GAZDASÁG MAGYARORSZÁGI HELYZETE

A tanulmányban szeretnénk egy áttekintést adni a megosztáson alapuló gazdaságról. Ismertetjük a a főbb ismérveit, kialakulását, a jelemlegi szabályozási környezetet. Hazai és nemzetközi aspektusból igyekszünk megvilágítani a megosztásos gazdaság megvalósulási területeit. Szándékunkban áll e gazdasági modell minél több emberrel való megismertetése, gondolatok ébresztése a különböző korú, nemű társadalmi rétegek körében, elgondolkoztatásra késztetése arra vonatkozóan, hogy mely lehetőségek, eszközök használatát tudják elképzelni a saját életükben. Továbbá szeretnénk ráirányítani a figyelmet a környezet, az életterünk védelmének, a környezettudatos magatartás gyakorlásának fontosságára. Kevert módszertant alkalmaztunk:, szekunder foráásokat és primer kutatásként szakértői mélyinterjúkat.