Az országhatáron túl telepített katonai bázisok relevanciája napjainkban

A publikációban bemutatásra kerül az országhatáron túli katonai bázisok létesítésének elméleti háttere, az erőkivetítés mibenléte és a hozzá kapcsolódó tevékenységek, infrastrukturális elemek, a különböző katonai bázisok általánosított fajtái, illetve a katonai bázisok létesítésekor figyelembe veendő tényezők. Az írás rámutat, hogy a technikai fejlődés ellenére továbbra is, napjainkban és a jövő konfliktusaiban jelentős szerepük lesz a távoli, országhatáron túl telepített bázisoknak, katonai erőnek a nemzetek érdekérvényesítésében. A tanulmány releváns, ugyanis Magyarország a jelenben, valamint a jövőben talán még inkább helyszínt ad a Szövetség, esetleg az Amerikai Egyesült Államok bázis-struktúrájának, továbbá a rendszerváltás óta hazánk is rendszeresen (folyamatosan) jelen van az ország határán túl katonai erővel.

A mozgásszervi állapot felmérése és a fejlesztés lehetőségei a Magyar Honvédségben szolgálatot teljesítő katonák körében : 2. rész

A honvédelmi szervek hivatásos állománya szakmai tevékenysége során enormis megterheléseknek, szélsőséges egészségkárosító hatásoknak van kitéve. Ilyen tényező a szervezetet érő egyoldalú statikus terhelés, mely komoly kihatással van a keringési, a mozgató, a légző, de még az emésztőrendszer működésére is. Hipotézisünk, hogy az egyensúlyozó képesség fejlesztése alkalmas a statikus terhelés hatásainak csökkentésére. A díszelgő katonák és a díszőrök a napi munkavégzés során többségében statikus, egyoldalú terhelésnek vannak kitéve. Ezért hipotézisünk igazolására a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományának tagjainál végeztünk egészségfelmérő, valamint a koordinációs és az egyensúlyozó képesség felmérését célzó kutatást. Tudományos közlemény-sorozatunkban a kutatás, ezen belül a felmérés, a fejlesztés menetét, részleteit kívánjuk bemutatni, a szakmai következtetések levonásával.

Elherdált lehetőség : A Dél-amerikai Nemzetek Uniójának végnapjai

A Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (UNASUR) 2008-as alakulásakor a regionális integráció fellendülését várták az új szervezettől, amely a korábbi együttműködésekhez képest új területek bevonásával kívánta elősegíteni a dél-amerikai országok kooperációját. A régióban bekövetkező politikai változások, a jobboldal előretörése, a venezuelai válság okozta feszültségek azonban szétfeszítették az integrációs együttműködést, ami mára gyakorlatilag szétesett. Az elemzés célja, hogy bemutassa a legkomplexebb koncepcióval megalakított regionális szervezet kialakulását, vizsgálja milyen eredményeket tudott elérni rövid fennállása alatt, kiemelten a biztonság- és védelempolitika területén, valamint kitekintést nyújtson a dél-amerikai regionális együttműködés jövőjére.

A Nagy Játszma magyar túszai : Magyarok szerepe a modern afgán haderő kialakításában a két világháború között

Az első világháború során nagy számú német, osztrák és magyar katona esett orosz hadifogságba, köztük hatszázezernyi magyar. Orosz-Turkesztánban mintegy ötvenezer osztrák és magyar katonát helyeztek el fogolytáborokban. Az első világháborús események és a szovjethatalom viharos kezdete számos magyart sodort Orosz-Turkesztánból Afganisztánba, ahol az ország geopolitikai lavírozása, a modernizációs dráma, ezen belül is főleg a haderőreform határozta meg sorsuk alakulását. Ez az időszak 1915-tõl 1932-ig tartott és három szakaszra osztható. Az első ciklusban az orosz-turkesztáni vasútépítésről szöktek hadifoglyok Afganisztánba, és 1915–1919 között tevékenykedtek ott. Tehetségükre hamar felfigyeltek a polgári és katonai életben egyaránt. Igen sokan álltak a bolsevikok mellé is, mintegy százezer magyar harcolt a szovjethatalomért. A taskenti szovjet látta el szakemberekkel az 1920-as években a modernizáló afgán államot, melynek keretében magyarokat is küldtek, elsősorban mérnököket és pilótákat, akik 1919-től 1929-ig munkálkodtak a közép-ázsiai országban. 1928-1932 között magyar katonák is részt vettek az afgán állam konszolidációjában, Nádir Khán trónra segítésében, illetve északon afgán és szovjet katonaként a baszmacsi betörések visszaszorításában.

Háborús ideológiák a középkori Magyarországon: istenítéleti ideológia, az igazságos háború elmélete

A háborús ideológiák a háború igazolását szolgálják ma, és szolgálták a keresztény középkorban is. Az alábbi tanulmány két középkori ideológiával foglalkozik: a Sevillai Izidor nevéhez kapcsolható istenítéleti ideológiával, ami Isten igazságos ítéletéhez kapcsolja a háború (utólagos) igazolását és Aquinói Szent Tamás igazságos háború elméletével, ami a legitim autoritással rendelkező fejedelemnek az igazságos okra (azaz az ellenség által elkövetett igazságtalanságra) alapozott és a keresztény békének a védelmét célzó döntéséhez kapcsolja a háború (előzetes) igazolását. A két ideológiában közös, hogy egyaránt az igazságosság eszméjére támaszkodnak, azonban amíg az istenítéleti ideológia az eljárási igazságosságra, addig az igazságos háború elmélete a tartalmi igazságosságra. A tanulmány egyik célja, hogy a filozófiai jellegű elméletalkotás és a történelemtudomány módszereinek a segítségével bemutassa, hogy az igazságos háború elmélete a középkorban nemcsak az Aquinói Szent Tamás által képviselt változatot jelentette (bár csak azt nevezték így), hanem volt egy másik formája is, az istenítéleti ideológia. A tanulmány másik célja, hogy mindezt magyarországi példák segítségével tegye, bemutatva ezzel a háborús ideológiák két fontos típusának középkori magyarországi formáit.

Az „ellenálló képesség”, mint a békeépítés eszköze

Az „ellenálló képesség” békeműveletekben való kifejezett megjelenése az elmúlt néhány évre tehető csupán, ugyanakkor ez egy jelentős elmozdulást jelez a területen belül. A nemzetközi szervezetek, reagálva a 21. század megváltozott környezetére és az elmúlt évtizedek tapasztalataira egy új koncepcióval álltak elő. Az elképzelés szerint a helyi szereplők, erőforrások, intézmények megerősítése, támogatása révén lehet elérni az önfenntartó békét. Ehhez azonban a nemzetközi szervezeteknek is módosítaniuk kell a békeműveletekben betöltött szerepüket, hogy hatékonyan tudják támogatni a helyi kezdeményezéseket. Ebben az új koncepcióban kap kiemelt szerepet az egyes közösségek, országok ellenálló képessége, mely mintegy sarokkövét képezi az új típusú adaptív békeépítésnek.

Migrációs stratégiák: Dél-Amerika vs. Európa : Ecuador, Kolumbia, Magyarország és Spanyolország összehasonlító elemzése

A migráció és az ehhez kapcsolódó migrációs stratégia nem csak Európában, hanem Dél-Amerikán belül is egyre több ország biztonsági agendájában jelenik meg. A téma jelenleg nagyon aktuális, hiszen felgyorsult az ún. „déli-déli irányú migráció”, vagyis a bevándorlók nem csak a korábban szokásos migrációs útvonalon keresnek új hazát (Egyesült Államok, Európa), hanem a latin-amerikai régión belül vándorolnak. A néhány éve kezdődő folyamat során az eddig kibocsátó országok befogadó és tranzitországokká is váltak. A tanulmány célja a migráció és az ehhez kapcsolódó stratégiák összehasonlító vizsgálata. Az elsődleges források, illetve a rendelkezésre álló statisztikák másodelemzése lehetővé teszi a jelenlegi tendenciák, a migrációval kapcsolatos stratégiák, kihívások, és a jövőbeli szcenáriók elemzését.

Ön miért választotta a Honvédelmi alapismeretek tantárgyat? : Empirikus vizsgálat egyetemi hallgatók körében

A tanulmány a Honvédelmi alapismeretek tantárggyal kapcsolatos hallgatói véleményeket összegzi. A felsőoktatásban történt adatfelvétel eredményei rávilágítanak többek között a fiatalok honvédelem iránti elkötelezettségére, az esetleges katonai szolgálatvállalás iránti szándékára is. Az adatgyűjtésre a 2020/2021-es tanévben került sor.

Moduláris betonfal alkalmazási lehetőségei a robbanás elleni védelemben

Napjainkban a robbanások elleni védelmi technológiák egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, nem csak a katonai vagy ipari robbantástechnikában, hanem az épületek, építmények robbanások elleni védelmében is. A terrorista robbantások világméretű elterjedése, illetve a katonai és polgári robbantási feladatok biztonsági előírásainak szigorítása mind a különböző védelmi technológiák fejlesztésének, új védelmi technológiák megjelenésének irányába vezetett. Célunk megvizsgálni az építőiparban számos előnye miatt rohamosan terjedő, vasalat nélküli, moduláris betonelem-család védelmi célokra való felhasználhatóságát.