A szolidaritási mező – járvány idején

A szolidaritást meghatározó értelmezések és értékelések alapvetően hallgatólagos háttértudásként adottak. Válságok idején ugyanakkor vitatottá és megvitathatóvá válnak. A koronavírus járvány ebben az értelemben kivételes vizsgálati lehetőség. Ahogy az érdemesség, társadalmi felelősség, segítségnyújtással és -kapással kapcsolatos értelmezések és stratégiák mozgásba lendülnek, egyúttal a hétköznapi cselekvők számára is reflektálttá válnak. Ezek feltérképezése lehetőséget teremt a szolidaritás mechanizmusait meghatározó mezőviszonyok, habitusok és illúziók (Bourdieu 2002) azonosítására, vagyis azoknak a szimbolikus és materiális küzdelmeknek a leírására, melyek meghatározzák a társadalmi segítségnyújtás kereteit. A járvány első hullámát követően készített online, reprezentatív kérdőíves kutatásunkban (n=800) arra tettünk kísérletet, hogy a privát szférán és a nyilvánosságon belüli materiális és szimbolikus segítési és segítségkapási folyamatokról átfogó képet alkossunk. Klaszteranalízis segítségével ideáltipikus mezőpozíciókat dolgoztunk ki. Ezek strukturális és attitűd szerinti elemzése alapján a járvány által mozgásba lendített szolidaritási mező dinamikáit értelmeztük.

„Ha nincs támogató környezet…” : Kismamák lehetőségtere a szolidaritás kontextusában

A Szolidaritás a késő modernitásban című kutatásunk a magyar társadalom szolidaritásállapotát kívánja feltárni. A több terepen futó kutatás központi kérdése: hogyan jelentkezik az intézményi szolidaritás visszavonulásából és elégtelenségéből is következő szolidaritás válsága a hétköznapokban, milyen alternatív megoldások jelennek meg a társadalomban. A kutatás egyik „terepe” a kisgyermekes anyák szolidaritáslehetőségeire koncentrál az intézményes szolidaritás vonatkozásában. Jelen tanulmányban a terhesség, a szülés, az újszülöttgondozás, a szoptatás, a kisgyermekek ápolása, gondozása és nevelése témakörben vizsgáltam, hogy milyen helyzetekben, mely szereplők között jelenik meg a szolidaritás, hogyan csúsznak el egymás mellett a szándékok és az elvárások, milyen nem szándékolt következményekkel járnak a bizonytalan szolidaritáshelyzetek, megjelennek-e az új társadalmi kontextusban új szolidaritási rezsimek.

Gondoskodásviszonyok a gyermekükkel otthon lévő apák családjaiban Magyarországon

A hagyományos családi szerepfelfogás szerint a családon belüli gondoskodás, különösen a kisgyermekek körüli teendők ellátása elsősorban az anya feladata, az apa szerepe pedig a kenyérkeresés, azaz a családjától elkülönülten, a munkaerőpiacon történő munkavégzés, amellyel a családjának megteremti az anyagi biztonságot. Az utóbbi évtizedekben azonban a társadalmi változásoknak megfelelően megjelent egy új típusú, modern apakép is, amely mögött egy inkább egalitárius családi szerepfelfogás húzódhat meg. Ezzel párhuzamosan a hegemón maszkulinitás elmélete és gyakorlata mellett empirikus kutatási tapasztalatokkal is alátámasztott új férfiasságdefiníciók fogalmazódnak meg, amelybe a háztartási munkák egyenlőbb megosztása mellett a kisgyermekekről való gondoskodás is beletartozik. Továbbá számos kutatás mutatja, hogy az apák aktív részvétele a gyermekek gondozásában pozitív hatással van a szülő-gyermek, valamint a szülők közötti kapcsolatra és a családi dinamika alakulására. Bár Magyarországon is egyfajta elmozdulás figyelhető meg a hagyományos, kenyérkereső apa normája felől az új típusú, gondoskodó apakép irányába, nemzetközi adatokkal is összevetve mégis azt látjuk, hogy hazánkban a gyermekével otthon maradó apa még ebbe a képbe is ritkán illeszkedik. Tanulmányunkban éppen ezzel a bővülő, de igen szűk csoporttal foglalkozunk. Eredményeink 31 olyan apával készített félig-strukturált mélyinterjún alapulnak, akik gyermekük születését követően valamely időszakban maguk maradtak otthon, míg az anya dolgozott. Annak érdekében, hogy az eredményeket családi kontextusban lehessen értékelni, az interjúalanyok párjai is kitöltöttek egy rövid kérdőívet. Eredményeink közül tanulmányunkban ismertetjük egyrészt az otthon maradó apáknak az apaságról és az azzal szorosan összefüggő férfiasságról vallott felfogásának jellegzetes mintázatait, másrészt megvizsgáljuk, hogy az otthon töltött idő hogyan alakította az apák és gyermekük közötti, valamint a szülők közötti kapcsolatot.

„Meg kellett bűnhődnie azért, amit tett” : A médiabíráskodás mozgatórugói a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos ügyekben a kormányfüggetlen online médiában

A tanulmány a nemi alapú erőszakkal kapcsolatos médiabíráskodást (trial by media) vizsgálja a magyarországi online médiában. Tíz félig strukturált, újságírókkal készült interjú eredményei alapján térképeztem fel, hogy milyen mozgatórugók és vezérelvek működtetik a folyamatot a kormányfüggetlen online média nem bulvárhoz tartozó részében. A tanulmány azonosítja és bemutatja az ügyek felerősödésében és lecsengésében szerepet játszó faktorokat, amelyek: (1) az ismert és/vagy köztiszteletben álló ember hírértéke, (2) a vádlott reakciója és a személyét érintő következmények, (3) a rendszerszintű problémák, (4) az ügyek egymásra épülése, (5) az újságírók személyes elkötelezettsége és felháborodása, (6) a kereskedelmi média piacvezérelt működési logikája, (7) a szimbolikus erőszak aránytalanságának percepciója, valamint (8) az ügyek politikai térbe kerülése.