Biztosítás és Kockázat
Latest Publications


TOTAL DOCUMENTS

139
(FIVE YEARS 46)

H-INDEX

1
(FIVE YEARS 1)

Published By Biztositas Es Kockazat

2064-9584, 2064-9584

2021 ◽  
Vol 8 (1-2) ◽  
pp. 14-29
Author(s):  
Judit Hollósné Marosi

Az MNB által létrehozott és működtetett, a hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) részletes szerződés- és káradatait tartalmazó Központi Kgfb Tételes Adatbázis (röviden KKTA) adataiból készült az elemzés. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a károkozó járművek és üzembentartóik főbb adatai, továbbá a káresemény helyszíne milyen összefüggést mutatnak a személyi sérüléssel járó káresemények gyakoriságával és a keletkezett kár nagyságával. A KKTA rendszer adatai alapján vizsgált személyi sérüléses károk kárfelhasználása jelentősen eltér a hazai és a külföldön keletkezett károk között. Ez az összehasonlítás több mutató alapján is átlagosan másfélszeres kárfelhasználást jelent a külföldön keletkezett károk esetében. Nagy az egyes károkra történő kárfelhasználások terjedelme, minden évben előfordulnak néhány ezer forintos, ugyanakkor több száz milliós károk is. Az egyes járműtípusok kárgyakorisága jelentős eltérést mutat, és ebből a szempontból a fiatalok is kockázatosabb közösséget alkotnak.


2021 ◽  
Vol 8 (1-2) ◽  
pp. 56-89
Author(s):  
Judit Készítette Gárdos ◽  
Róza Vajda
Keyword(s):  

A közelmúlt biztosítástörténetének mind teljesebb feltárása és bemutatása érdekében a MABISZ elhatározta, hogy létrehozza a biztosítástörténeti Oral History Archívumot az elmúlt évtizedek kiváló szakembereivel, vezetőivel készített, filmre rögzített ún. életútinterjúk anyagából, amely elsősorban kutatási, másodsorban kommunikációs célokat szolgál. A Biztosítás és Kockázat Szerkesztősége úgy döntött, hogy az Oral History anyagaiból „Életutak” címmel rendszeresen közreadja az interjúk rövidített és szerkesztett változatát. Harmadik interjúalanyunk Dr. Patai Mihály, aki 1996 és 2006 között az Allianz Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgató funkcióját töltötte be, és ezen pozíciójában széles rálátása volt az európai és magyarországi biztosítási folyamatokra.


2021 ◽  
Vol 8 (3-4) ◽  
pp. 44-67
Author(s):  
József Banyár

A cikkben, a nyugdíjelméletben megszokott egymást átfedő nemzedékek (OLG) modell keretében, az ott szokásos egyszerűsítésekkel és elvonatkoztatásokkal élve, azonban a képleteket mellőzve, helyettük egyszerű ábrákkal szemléltetve próbálom meg bemutatni az egyes nyugdíjmegoldások problémáit, és érvelni egy olyan vegyes rendszer mellett, amely részelemként egy reális ígéreteket tartalmazó, „visszanyesett” folyó finanszírozású rendszert tartalmaz a gyermeknevelők, és egy feltőkésített részrendszert a gyermeket nem nevelők számára. A megoldás – szemben a „modern korban” szokásos feltőkésített és folyó finanszírozású nyugdíjrendszerekkel – mindenki számára biztosítja az életpálya-kereset és -fogyasztás egyensúlyát, így a rendszert nem a felborulás, hanem a fenntarthatóság felé ösztönzi, és mindenkinek meghagyja a választási lehetőséget, hogy szabadon dönthessen a gyermekvállalásról, mivel döntéséből sem előnye, sem hátránya nem származik – szemben a mai rendszerrel, ami arra a feltételezésre épül, hogy elegendő gyermeket vállalnak az emberek, miközben egyértelműen a gyermek nem vállalását díjazza. A tanulmány végén megfogalmazunk egy paradoxont: a mai, gyermekvállalásról hallgató, attól látszólag független folyó finanszírozású nyugdíjrendszer erősen függ a tényleges gyermekvállalástól, és ezzel rákényszeríti a politikát a gyermekvállalás népszerűsítésére, míg a gyermekvállalást nyíltan elismerő nyugdíjrendszer a gyermekvállalás szempontjából semlegessé válik, ezzel felszabadítja a politikát az ilyen kényszer alól.


2021 ◽  
Vol 8 (1-2) ◽  
pp. 30-54
Author(s):  
Patrik Hegel

Az utóbbi két évszázad folyamán a Föld lakosságának halandósága fokozatosan csökken, aminek eredményeként a várható élettartam körülbelül kétszeresére nőtt. Az emberek növekvő élethosszának köszönhetően bekövetkező gazdasági és szociális hatások vizsgálata több területen is kiemelkedő fontosságú. Például a nyugdíjrendszerrel, nyugdíjbiztosításokkal és életbiztosításokkal kapcsolatos számítások jelentős része halálozási arányszámokon alapul. Ezeknek az intézményeknek elengedhetetlen a hosszú élet kockázatát megfelelően felmérni és kezelni, hiszen a lakosság egyre nagyobb hányada él kiemelkedően magas, akár 110 év feletti korig. A cikkben egy olyan halandósági modellt mutatok be, amely képes egy lakosság halandóságának dinamikáját jól leírni és előre jelezni múltbeli adatok alapján. A publikáció alapjául az a BCE-ELTE közös Biztosítási és Pénzügyi Matematika mesterszakán írt szakdolgozatom és a Széchenyi István Egyetemen végzett EFOP-3.6.2-16-2017-00015 számú projektmunka szolgált. A szakdolgozat alapján a szerzőnek ítélte a MAT a Biztosításmatematika Ifjú Mestere díjat.


2021 ◽  
Vol 8 (3-4) ◽  
pp. 24-43
Author(s):  
Orsolya Csépai ◽  
Erzsébet Dr. Kovács

A cikk a koronavírus-járvány adatainak elemzésével keresi a választ egyrészt arra a kérdésre, hogy az életbiztosítások területén felhasznált halandósági táblákra milyen hatással lehet a járvány okozta többlethalandóság, másrészt pedig foglalkozik azzal, hogy az élet- és egészségbiztosítások esetében alkalmazott egészségügyi kockázatelbírálás jelenlegi kritériumai és mechanizmusai alkalmasak-e a járvány okozta biztosítási események kiszűrésére, beárazására. Ennek megállapítására a világ 182 országából gyűjtött adatokon keresztül keressük az összefüggést a járvány okozta esetszám és halálozás, valamint néhány gazdasági és egészségi változó között.


2021 ◽  
Vol 8 (3-4) ◽  
pp. 92-117
Author(s):  
Balázs Hingyi

Ebben a dolgozatban az életbiztosítások aktuáriusi számolásainak alapjául szolgáló halálozási intenzitást vizsgáljuk a pénzügyi területeken használatos Cox–Ingersoll–Ross-modell segítségével. Felírjuk a modell momentumait és a pénzügyi számításokkal párhuzamot vonva a túlélési valószínűségeket is. Különböző módszerekkel megadjuk a diszkrét adatokból történő általános momentumok számítását is, amelyeket fel is használunk a modellek becsléséhez. Végül a felírt elméleti modell használhatóságát valós adatokon teszteljük különféle becslési módszerekkel, és megmutatjuk, hogy az általunk felírt modellel jellemezhető a 2017-es időskori magyar halandóság. A publikáció alapjául a BCE-ELTE közös Biztosítási és Pénzügyi Matematika mesterszakon írt szakdolgozat szolgált, amely alapján a szerzőnek ítélte a MAT a Biztosításmatematika Ifjú Mestere díjat.


2021 ◽  
Vol 8 (3-4) ◽  
pp. 7-15
Author(s):  
Gábor Lambert

Dr. Nagy István agrármérnöki diplomáját a Pannon Agrártudományi Egyetemen szerezte Mosonmagyaróváron. Második, mérnök-tanár diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi karán szerezte meg, doktori fokozatát pedig a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Ujhelyi Imre Állattudományi doktori iskolájában kapta kézhez. Tanított, szakterületei az állattenyésztés és állati takarmányozás, méhészet, szőrméjükért tenyésztett nyulak és egyéb állatok tartása, szakmai módszertana. 2010 és 2014 között Mosonmagyaróvár város Önkormányzatának polgármestere és egyben a körzet parlamenti képviselője is volt. 2014 és 2018 között a Földművelési Minisztérium parlamenti államtitkára, 2018-tól agrárminiszter.


2021 ◽  
Vol 8 (3-4) ◽  
pp. 68-91
Author(s):  
Judit Gárdos ◽  
Róza Vajda
Keyword(s):  

A közelmúlt biztosítástörténetének mind teljesebb feltárása és bemutatása érdekében a MABISZ elhatározta, hogy létrehozza a biztosítástörténeti Oral History Archívumot az elmúlt évtizedek kiváló szakembereivel, vezetőivel készített, filmre rögzített ún. életútinterjúk anyagából, amely elsősorban kutatási, másodsorban kommunikációs célokat szolgál. A Biztosítás és Kockázat Szerkesztősége úgy döntött, az Oral History anyagaiból – „Életutak” címmel – az interjúk rövidített és szerkesztett változatát rendszeresen közreadja. Negyedik interjúalanyunk Dr. Pálvölgyi Mátyás, aki 1995 és 2011 között a Generali-Providencia Biztosító Rt., illetve annak jogutódja, a Generali Biztosító Zrt. elnök-vezérigazgató funkcióját töltötte be. Jelenleg a Generali Biztosító Zrt. Felügyelő Bizottságának tagja (korábban elnöke) és az Európai Utasbiztosítási Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke.


2021 ◽  
Vol 8 (1-2) ◽  
pp. 6-13
Author(s):  
Gábor Lambert

Wieder Gergő a KPMG szenior menedzsere, a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett okleveles közgazdász, a Pénzügyminisztériumnál bejegyzett adószakértő, illetve regisztrált kockázatkezelő. A mesterdiplomája megszerzése óta a pénzügyi, befektetési szektorral foglalkozik. A KPMG pénzügyi szektorral foglalkozó területéhez 2008-ban csatlakozott, 2015 óta a kockázatkezelésre és a területét érintő szabályozásokra fókuszál. Rendszeresen publikál, ad interjút a pénzügyi szektort érintő szabályozási, kockázatkezelési témákban.


2021 ◽  
Vol 8 (3-4) ◽  
pp. 16-23
Author(s):  
Csaba Tóth G.

A koronavírus-járvány 2020 elején jelent meg Európában, és azóta egymást követő hullámokban koncentrálódik az egyes országokban és régiókban. Bár a vakcina megjelenése belátható távolságba hozta a járvány végét, több évnek kell még eltelnie, amíg viszonylag pontos képet kaphatunk arról, hogy az epidemiológiai válság miként befolyásolta a magyar halandósági folyamatokat rövid, illetve hosszú távon. Jelen cikk első lépésként a 2020-as magyarországi halálozási folyamatokat elemzi, ezen belül pedig a koronavírus hatásainak azonosítását tűzi ki célul.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document