A Magyar Nemzeti Bank új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási indexének módszertani háttere

A magyarországi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) piaci folyamatainak pontos bemutatása, egyben a közvélemény tájékoztatása és a verseny élénkítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank kidolgozta a KGFB-díjszint jelzésére szolgáló indexet. A módszer átfogó képet ad az átlagdíjak változásáról, hiszen a Központi KGFB Tételes Adatbázis adatait felhasználva nemcsak a biztosítót váltó állományt fedi le, hanem a maradó szerződéseket és az új belépőket is. Az állományösszetétel változásának kiszűrésével csökkenti a szezonális hatásokból és a trendekből fakadó torzítást. Ezenfelül a becsült átlag-kárváltozás figyelembevételével azt is képes szemléltetni, hogy a kárnagyságváltozáshoz képest mennyivel változott a díj. Tanulmányunkban bemutatjuk a KGFB-index számítása során alkalmazott statisztikai és módszertani megfontolásokat, egyúttal ismertetjük a hazai KGFB-állomány releváns jellemzőit.

Reflexiók – Gottfried Péter „Gondolatok az euro magyarországi bevezetése időzítésének dilemmájáról” esszéjére

Gondolatok az euro magyarországi bevezetése időzítésének dilemmájáról címmel jelent meg Gottfried Péternek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tagjának esszéje a Hitelintézeti Szemle 2021. évi szeptemberi számának Jövőképünk című rovatában. E válaszcikk az esszé érveit és következtetéseit egészíti ki. Az euro bevezetése feltételeinek teljesítéséről az Európai Bizottságnak (EB) és az Európai Központi Banknak (EKB) kétévente legalább egyszer jelentést kell tennie Európai Unió működéséről szóló szerződés1 140 (1) bekezdése szerint a Tanácsnak. Gottfried Péter esszéje azonban tudatosan nem erről szól, hanem arról fogalmaz meg fontos gondolatokat, hogy ha hazánk már teljesítette a feltéteket, akkor mikor és milyen más feltételek teljesülése esetén érdemes a csatlakozás tekintetében vállalt kötelezettségének eleget tenni. Két ok miatt is időszerű ezen elgondolkodni: egyfelől az EU-ba nálunk később belépett Horvátország és talán még Bulgária is rövidesen csatlakozik az euroövezethez, s ezzel öt országra csökken a kívül maradó országok száma, másfelől viszont Svédország hazánknál kilenc évvel korábban vált az EU tagjává, azonos kötelezettsége van az euro bevezetésére, lényegében minden csatlakozási kritériumot teljesít, mégsem tervezi belátható időn belül az eurót bevezetni. Emellett azért is időszerű az elemzés, mert immár két évtizedes távlatból értékelni lehet és kell, hogy az euro mennyiben váltotta be a hozzáfűzött reményeket, illetve az Egyesült Királyságnak – a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) elmélyítésének belső „ellenzékének” – a távozása miként befolyásolja a GMU jövőjét.

Az ingatlanok statisztikai értékbecslését támogató központi adatbázis létrehozásának kérdése

Az ingatlanfedezetek értékbecslése a hitelezési folyamatok egyik régóta létező, de napjainkban egyre inkább dinamikusan fejlődő területe, melynek keretében a helyszíni szemlét alapul vevő értékbecslések helyett mindinkább elterjedtté válik a statisztikai alapú értékbecslések alkalmazása. Ennek jogszabályi feltételeit az elmúlt évben az európai és hazai szabályozás módosításai is megteremtették, azonban a módszer valódi széleskörű felhasználásához, működőképességéhez, a kapott értékbecslések pontosságához meg kell teremteni a hozzáférést az ingatlanokat érintő – részletes, pontos, naprakész és rendszeresen ellenőrzött – adatokhoz is. Mivel a hazai ingatlanokra vonatkozóan jelenleg elérhető adatbázisok rendkívül széttagoltak, ezért tanulmányunkban egy olyan központi adatbázis létrehozását javasoljuk, melyben egységesen és naprakészen állnak rendelkezésre az adatok, a jelenlegi, különálló adatbázisok összehangolásával. Egy ilyen adatbázis segítené a piacon az egyenlő versenyfeltételek megteremtését, költséghatékony, gyors és megbízható módon lenne képes automatizálni az adatátadást. Ez nagyban elősegítené a statisztikai alapú értékbecslések elterjedését, támogatva a digitalizáció további térnyerését, a banki verseny erősítését, a gyorsabb ügyintézést és a hitelezés költségeinek csökkenését minden szereplő oldalán.

Gondolatok az euro magyarországi bevezetése időzítésének dilemmájáról

Magyarország az EU-csatlakozási szerződésben határidőhöz nem kötött kötelezettséget vállalt az euro bevezetésére. Nem az a kérdés tehát, hogy bevezetjük-e, hanem hogy mikor és milyen feltételek játszanak szerepet a döntésben. Az elmúlt évek fejleményei igazolják az euro rendszerének válságállóságát, ugyanakkor arra intenek, hogy az euro önmagában nem garantálja a fenntartható konvergenciát. Nemcsak a csatlakozás, de a tagsággal járó jogok és kötelezettségek is sokat változtak, és ezek a változások nem fejeződtek be. Vannak példák euro nélküli sikeres gazdaságpolitikákra és euro melletti növekedési elakadásokra. Egy olyan területet sikerült azonosítani, ahol kétségtelenek a tagság előnyei: ez a hozamkülönbség. A mostani nemzetközi környezetben ennek fontossága messze elmarad a korábbiakhoz képest, de ez a helyzet, nem tudni, meddig tart. Ezért a magyar stratégia célkeresztjébe ne az euro bevezetését állítsuk, hanem a fenntartható felzárkózást. Ha képesek vagyunk az államháztartási hiány és az adósság határozott ütemű visszafordítására és alacsonyan tartására, akkor a stratégiai cél érdekében érdemes lenne megvárni az euróval kapcsolatos fejlődési irány körvonalazódását és a felzárkózás folytatását. Ha erre nem látunk esélyt, akkor érdemes a nagyobb biztonságot, de autonóm manőverezésre kisebb mozgásteret kínáló, mielőbbi euro-csatlakozás opcióját választani.

Pillanatkép a Budapesti Értéktőzsde tulajdonviszonyainak hálózatáról

Tanulmányomban a hálózatkutatás eszköztárával tárom fel a Budapesti Értéktőzsdén a 2020-ban kibocsátóként jelen lévő entitások tulajdonviszonyainak hálózatát, statikus módszerek, valamint exponential random graph modeling (ERGM) elemzés alapján. A hálózat pillanatkép-tipológiája és szimuláció alapú megragadása során nem pusztán a tőzsdén jelen levő kibocsátók közötti kapcsolathálózat kerül elemzésre, hanem a hálózathoz kapcsolódó, ám a tőzsdén nem jegyzett cégek tulajdonviszonyai is, így a tanulmány teljes egészében kezeli az értéktőzsdéhez kapcsolódó tulajdonosi hálózatot. A kutatás eredményeként pontos válasszal rendelkezünk a hálózat morfológiai tulajdonságáról, a centralitást meghatározó hálózati faktorokról, a hálózat hierarchiájáról, valamint a szimulációk segítségével a hálózat kialakulásáról. A tanulmány hozzásegíthet ahhoz, hogy tisztább képet kapjunk a tőzsdén jegyzett cégek kapcsolódási pontjairól, klasztereiről, amelyek későbbi longitudinális elemzésekhez adhatnak támpontot.