A közlekedési „sharing economy” hatásaival való foglalkozás, valamennyi résztvevő számára előnyös lehet, ha jól meghatározott összefüggéseit e gyorsan növekvő tendenciákhoz igazítjuk, amelynek elsősorban a szabályozásban kell megjelennie. Ez persze nem jelentené azt, hogy a társadalom (állam) ne ismerje el a magánszemélyek jogait, hogy megosszák a tétlen vagy kihasználatlan eszközeiket, hanem ellenkezőleg a cél az lenne, hogy bevezessük ezeket a tevékenységeket a társadalmi kontroll alá, biztosítva ezzel az állampolgárok (utasok) jogait.