Műholdas navigációs eljárások bevezetése magyarországi vidéki repülőtereken

2019 nyarán egy új közlekedési díjat alapított a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) és a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) Közlekedési Innovációs Díj néven. A pályázat célja az alapítók meghatározása szerint az „innovatív jellegű kezdeményezések és tudományos elképzelések felkarolása”. A cikk a 2020. évi Közlekedési Innovációs Díj nyertes pályamunkájának bemutatása.

Európa pilóta nélküli légi járműveket érintő jogszabályi környezetének áttekintése : II. rész: Speciális és engedélyköteles kategória bemutatása

A pilóta nélküli légijármű-rendszereket érintő jogalkotásban 2020 januárja és 2020 júniusa között számos változás történt. Egyrészt további kiegészítő rendelkezések jelentek meg, amelyeket a később tagállami jogszabályok kialakítása során is szükséges lesz figyelembe venni, másrészt a koronavírus-világjárványra hivatkozva fél évvel elhalasztották az Uniós jogszabály hatályba lépését. A 2020 nyarán írt cikk már az említett változásokat is tartalmazza.

A kijelölt gyalogos-átkelőhelyek biztonsági szintjét befolyásoló kockázati tényezők értékelése

Magyarországon az elmúlt években a gyalogos balesetek az országban történt összes személysérüléses közúti baleset körülbelül hetedét jelentették. A gyalogos balesetek jelentős hányada történik a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen. Az előfordulások gyakorisága indokolja azon kockázati tényezők azonosítását és többszempontú rangsorolását, amelyek a lakott területen belül kijelölt gyalogos-átkelőhelyek közlekedésbiztonsági szintjét negatív irányba befolyásolhatják.

Az autonóm járművek és a biztonságos közúti infrastruktúra

Az önvezető járművek fejlesztésével és állományuk növekedésével összefüggésben egyre inkább felvetődik az új járművek és az azokat kiszolgáló infrastruktúra viszonya. Ezért különösen fontos, hogy napjaink egyik jelentős és a közlekedést közvetlenül érintő kérdésével a tudomány minél intenzívebben foglalkozzon.

A magyar vasút Trianon előtt és azóta

100 éve történt a magyar történelem talán legnagyobb traumája, a történelmi Magyarország területének harmadolása és hat ország közötti szétosztása oly módon, hogy a kialakított új határok sehol sem találkoznak a korábbiakkal. A régi vicc szerinti kérdés: Hány országgal határos Magyarország? Eggyel: a régivel. Ugyanekkor szűnt meg az 1091. óta fennálló perszonálunió Horvátországgal. A történteket az elmúlt 100 év alatt sem lehet feledni, de értékelni, magyarázni sokféleképpen lehet. Az írás a vasúthálózat szempontjából ad fontos, szinte a teljeskörűséget biztosító információkat.

A személysérüléses gyalogosbalesetek vizsgálata a Közlekedéstudományi Intézetnél

Az önkormányzati kezelésben lévő kijelölt gyalogos-átkelőhelyek biztonsági és szolgáltatási színvonalának növelését célzó útmutató készül.

Nyitott kerékpársávok alkalmazásának tapasztalatai, a hazai szabályozás hiányosságai, ellentmondásai

A kerékpározás hazai elterjedése egyre inkább megköveteli a forgalomszabályozás és a kerékpározási infrastruktúra célirányos fejlesztését. A tapasztalatok feldolgozása és az új műszaki-tervezési irányelvek kialakítása napirenden lévő témakör.

Az utazási időmegtakarítás értéke a szakirodalom tükrében

Az infokommunikációs technológiák fejlődése megváltoztatta az utazási szokásokat, a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések révén megtakarított utazási idő értékének meghatározása mégis fontos eleme maradt a fejlesztések értékelésének. A kapcsolódó vizsgálatok és tanulmányok szemlézése, illetve a szakirodalom célzott áttekintése hasznos eredményekkel szolgál a témában, az eredményekről pedig cikkünk ad összefoglalót.

Szemelvények a Cegléd környéki vasutak történetéből

Cegléd és vonzáskörzete vasúti kiszolgálásának a 20. század elejéig kialakított rendszerének értékelése, a hálózat korábban tervezett továbbfejlesztésének elemzése, valamint ezen tervek elmaradásának, feltételezett következményeinek részletes feldolgozása és az értékelés pótlása a mai vasútfejlesztések során is hasznosítható.

A közlekedési "sharing economy" rendszerek szabályozási szükségszerűsége

A közlekedési „sharing economy” hatásaival való foglalkozás, valamennyi résztvevő számára előnyös lehet, ha jól meghatározott összefüggéseit e gyorsan növekvő tendenciákhoz igazítjuk, amelynek elsősorban a szabályozásban kell megjelennie. Ez persze nem jelentené azt, hogy a társadalom (állam) ne ismerje el a magánszemélyek jogait, hogy megosszák a tétlen vagy kihasználatlan eszközeiket, hanem ellenkezőleg a cél az lenne, hogy bevezessük ezeket a tevékenységeket a társadalmi kontroll alá, biztosítva ezzel az állampolgárok (utasok) jogait.