REFORMED COLLEGE OF SÁROSPATAK (Áron Kovács, Éva Kusnyír)

Hegyi Ádám könyvismertetése

ARS DISPUTANDI UND RHETORIK IN FRÜHNEUZEITLICHER DISPUTATIONSLITERATUR DES OSTSEERAUMS

A tanulmány bevezetésképpen a disputációkutatás utóbbi két évtizedben tapasztalható fellendülésével foglalkozik, ami a könyvtári katalógusok és a nagy szöveg-korpuszok digitalizálásának köszönhetően a kora újkori disszertációk gyorsan előrehaladó feltárását tette lehetővé, valamint megemlékezik az e szövegműfaj szempontjából meghatározó szomszédos diszciplínákról, a logikáról és a retorikáról, s felvillantja ezek egymáshoz való viszonyát. Az ezt követő fejezetek a 17. és 18. századi disputációs kultúrát vizsgálják a greifswaldi, rostocki és königsbergi egyetemeken, valamint a gdanski Athenaeumban. Mind a négy főiskola esetében kimutathatók sajátosságok: így Greifswaldban a német nyelv eseti használata a disszertációkban, Rostockban a disputatiókkal összefüggő jogi program-szövegek feltűnő gyakorisága, Gdanskban a disszertációkban fellelhető gratulációk gazdagon fejlett kultúrája, míg Königsbergben a a filozófiai fakultás disputációs irodalmának széles műfaji spektruma tekinthető jellegzetesnek.

FORNET BÉLA ORVOSPROFESSZOR, A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM 1947-48. TANÉVI RECTOR MAGNIFICUSA

Dr. Fornet Béla Professzor a Debreceni Egyetem iskolateremtő professzora aki, aki közvetlenségével meghitt légkört teremtett nemcsak a klinikáján, hanem a rektori időszak alatt az Egyetemi Tanácsban is. Török István teológiai dékán megemlékezése szerint „felismerve a társadalmi átalakulás szükségességét rektori tevékenysége alatt a korábbi öröklött formák rovására nagyobb engedményeket tett, mint bármely rektor elődje”. Az előrelátása, közvetlensége eredményeként a betegek bizalmán kívül rektori tevékenysége során mind a diákság, mind a professzorok bizalmát élvezte. Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Fornet Béla Emlékérmet alapított. Ezzel is elősegítve azt, hogy a Kar fejlődése szempontjából meghatározó iskolateremtő professzora a jelen nemzedékének is példát mutatva hozzájáruljon a ma jelentkező kihívások megfelelő kezeléséhez

KOVÁCS I. GÁBOR – TAKÁCS ÁRPÁD: A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJAI A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR TUDÁSELITBEN I. (A PROTESTÁNS FELEKEZETI-MŰVELŐDÉSI ALAKZATOKHOZ TARTOZÓK ŐSFÁI)

Mudrák József könyvismertetése

MŰKÖDŐ DEBRECZENI MAGYAR KIRÁLYI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS TISZA ISTVÁN

A tanulmány a működését 1914-ben elkezdő Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem és gróf Tisza István magyar politikus kapcsolatának feltűnően csekély számú és tartalmú dokumentumát mutatja be az egyetem működésének kezdetétől a politikus 1918. október 31-én bekövetkezett haláláig. Említi a négy éves időszak előtti és utáni kapcsolat releváns elemeit is.

CSŰRY ISTVÁN, A DEBRECENI EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR KORSZAKTEREMTŐ IGAZGATÓJA (1921-1980)

Csűry István a magyar könyvtárügy egyik legműveltebb, széles körű szakmai felkészültséggel rendelkező, problémaérzékeny és az új törekvések iránt hallatlan fogékonyságot tanúsító, kezdeményező munkása volt. Csűry István első és egyetlen munkahelye volt a debreceni Egyetemi Könyvtár, ahol mintegy évtizedes gyakorló könyvtárosi munka után 1956-tól haláláig igazgatóként működött és emelte második nemzeti könyvtárrá az intézményt. A tanulmány számba veszi azokat a könyvtái területeket, ahol Csűry István alapvetően új eredményeket ért el.

EGYETEMJÁRÁS KUTATÁSA EURÓPÁBAN

A külföldi egyetemjárás, a peregináció történetének kutatása Európa valamennyi nemzete számára fontos téma. Az európai centrum, azon országai, ahová irányult a peremvidékekről az egyetemjárás, elsősorban befogadó egyetemekkel rendelkeztek, és számukra fontos saját kapcsolataik és vonzáskörzetük vizsgálata. Ez elsősorban az itáliai, francia és német egyetemek esetében jellemző. Ugyanakkor ők is vizsgálják saját egyetemjárásukat a centrum más régióival kapcsolatosan. Az Európa északi, keleti és déli végein található országok egy részének viszonylag korán alakultak saját egyetemei, de mégis nagy számban küldtek diákokat a centrum országok egyetemeire, így ennek kutatása számukra is fontos. Például a spanyol és portugál történetírás számára fontos kérdés a francia és itáliai egyetemjárás vizsgálata. Skandinávia és Közép-Európa régebbi államaiban ugyan viszonylag korán létrejött egy-egy univerzitás, de ezek működése nem volt állandó, így e nemzetek értelmiségének döntő többsége külföldi egyetemeken nevelkedett. A 19-20. században függetlenné vált kisebb európai államokra mindez fokozottan igaz, így számukra még inkább fontos nemzeti értelmiségük kialakulásának vizsgálata. A tanulmány e kérdéseket tárgyalja bemutatva az e témakörben végzett kutatásokat.

FILEFALVI FILICZKI JÁNOS ALBUM AMICORUMÁNAK MAGYAR VONATKOZÁSÚ BEJEGYZÉSEI

A tanulmány Filiczki János album amicorumának meglepően kevés magyar vonatkozású bejegyzésével foglalkozik. Ezeket európai peregrinációja során, 1600 és 1616 között írta be Adam Kunisch, Johann Frölich, ifj. Sebastian Ambrosius, Miskolci Csulyak István, Joannes Bocatius, Szenci Molnár Albert, Johannes Blofus, Maximilianus Fabinus, Debreceni Dormány István, Keserűi Dajka János, Váradi Farkas Gergely, ifj. Gregor Tribel és végül Elias Berger. Az általában sablonos bejegyzések némelyikét közelebbről is megvizsgálva, új információk és értékes adalékok nyerhetők a bejegyzők tanulmányaival, életével kapcsolatban. Ebből a szempontból épp azok az ismeretlenség homályában ragadt figurák lehetnek különösen érdekesek, akik a korabeli értelmiségi réteg feltörekvő, fiatal képviselői voltak. Közülük is ifj. Sebastian Ambrosius, Maximilianus Fabinus és ifj. Gregor Tribel bejegyzései tűnnek a leginkább figyelemreméltónak. A bejegyzések elemzésén túl, a latin szövegek fordítását is igyekeztem közölni

SÁROSPATAK ERŐTERÉBEN – A TISZÁNINNENI SZÁRMAZÁSÚ REFORMÁTUS EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA ÉS ÉLETÚTLEÍRÁSA. (MAGYARORSZÁGI EGYETEMI TANÁROK ÉLETRAJZI ADATTÁRA 1848-1944. III.)

Vincze Tamás könyvismertetése

DOMBORMŰ KÉSZÜLT A DEBRECENBEN TRAUMATOLÓGIAI TANSZÉKET ALAPÍTÓ ZÁBORSZKY ZOLTÁN PROFESSZOR EMLÉKÉRE

Domborművet avattak fel a Debreceni Egyetem Traumatológiai Tanszék folyosóján a tanszékalapító Záborszky Zoltán (1927-2020) emlékére. Dr. Záborszky Zoltán 1987-1993-ig volt a Tanszék vezetője, de nyugállományba vonulása után professzor emeritusként 2016-ig aktív maradt. Következetes orvosi tevékenységét, lelkes oktatói munkásságát, precizitását, jóindulatú szigorát mindenki tisztelte. Az intézet munkatársai és a Tanszék munkáját segítő Alapítványok adományaiból készült el a Záborszky Professzor úr mosolygó arcát megörökítő dombormű.