Sokszínű nyelvhasználat ország- és világszerte a két- és többnyelvűség tükrében

Tudtuk, hogy csak Afrika területén 2035 nyelvet regisztráltak a kutatók és ebből 525 nyelvet csak Nigéria tudhat magáénak, amely a legtarkább összetételű állam? Az Egyesült Nemzetek Szervezete adatai alapján 249 országra jut 7000 nyelv a világban. Ezen adatok fényében természetes a két- és többnyelvűség kutatása, és mára már az is elmondható, hogy nem számít marginális kérdésnek e terület feltérképezése, és a két- vagy többnyelvű egyének attribútumainak, kódváltásainak és identitástudatának a kutatása. A tanulmány arra is választ ad, hogy mikortól érdemes egy nyelvet elsajátítani, valamint, hogy milyen pozitív kompetenciákkal rendelkezik egy kétnyelvű egyén, továbbá betekintést nyújt dióhéjban egy görög–magyar esettanulmány populációjának az identitástudatába is.

Mátyás Szabolcs: Az elemző-értékelő munka gyakorlati aspektusai (Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2017)

Recenzió

A migráció okozta európai válsághelyzet értékelése

A migráció kulturális, vallási, politikai és jogi teherként nehezedik az Európai Unió tagállamaira. Ugyanakkor a bevándorlókhoz fűzött integrációs törekvések csak részben sikeresek. Habár az imént említett integrációs gondokkal küszködő személyek létszáma elenyésző, továbbra is számolnunk kell azzal a vallási törekvéssel is, hogy Allah parancsolatai univerzálisak, és kötelező azoknak érvényt szerezni. A tanulmány a migrációval kapcsolatosan számos területet érint, mint a társadalmi szerkezetet, a jogállamiságot, a terrorizmust, de ezek kifejtésére a terjedelem korlátozása miatt nem kerül sor. A tanulmány célja, hogy minél átfogóbb képet nyújtson Európa helyzetéről.

Tihanyi Miklós: Bűn – Hit – Szabadulás. A vallás szerepe a büntetés-végrehajtásban (Budapest, Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért, 2020)

Recenzió

A felismerési kísérlet összehasonlítása más bizonyítási cselekményekkel

Minden emberi tevékenység magában hordozza a hibázás lehetőségét. Ez alól a kriminalisták, jogalkalmazók sem kivételek. Jogállamban a legsúlyosabb hibakövetkezmény az úgynevezett „justizmord”, „jogi halál”, „bírói halál”, a téves ítélet, a hibás felelősségre vonás, a nem bűnös személy bűnösnek nyilvánítása. (Angol terminusai változatosak: miscarriage of justice, wrongful conviction, mistaken conviction, falsely convicted, falsely sentenced, unsafe conviction.) A felismerésre bemutatás elhibázása „justizmord” veszélyű (kiemelten veszélyes vagy „legveszélyesebb” kategória). Ennek megelőzése érdekében fontos e bizonyítási metódus vizsgálata, összehasonlítása más bizonyítási cselekményekkel.

Gondolatok a rendőrőrsökről

Kétségtelen, hogy Magyarországon a rendőrőrsök állománya tevékenységének meghatározó szerepe egyáltalán nem mellőzhető a rendőrség hazai és nemzetközi lakossági megítélését illetően. Ennek ellenére a rendőrőrsök működése méltatlanul mellőzött témakör a rendészettudomány művelőinek körében. Az országot behálózó rendőrőrsök működésének szabályozását áttekintve számos paradox regulát találhatunk, amelyek egymással való ellentmondásának feloldása nem lehetetlen, de mélyreható, részleteibe menő szakmai gondolkodást igényel. A mű szerzőjének célja egyfelől e paradox szabályozási jelenségek összegyűjtése és ellentmondásainak feloldása, másfelől pedig a rendőrőrsök számának és térbeli elhelyezkedésének vizsgálata.

Krahulcsán Zsolt: Pártállambiztonság – Arcképek Kádár állambiztonságából (NEB Könyvtár, Nemzeti Emlékezet Bizottság Hivatal, 2020)

Recenzió

Kondorosi Ferenc – Sereg András (szerk.): Noé galambja – Megjavul-e az emberiség a járvány után? (Budapest, Bíbor, 2020)

Recenzió

Barabás A. Tünde (szerk.): Alkalmazott kriminológia (Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2020)

Hiánypótló mű jelent meg a rendészettudomány területén Alkalmazott kriminológia címmel, a könyv újszerűségét a kriminológia tudományának a mindennapi használatára történő áttranszformálása adja, mintegy a művészi kreativitás eszközével, így alkotva a könyvszagú tudományból egy friss prêt-à-porter „kész viselet” utcai hordásra alkalmas, a hétköznapokban is hasznos diszciplínát.

A terror árnyékában

Jelen cikkemben igyekeztem a terrorizmus, kiemelten a radikális iszlám terrorizmus pszichológiai és szociálpszichológiai veszélyeit bemutatni. A témát elsősorban Maslow szükségletpiramisa felől közelítettem meg, valamint kitértem a terrorizmus által potenciálisan aktiválható elhárító mechanizmusokra is, amit összefűztem a szociálpszichológia nézőpontjával. Emellett rövid jellemzést adtam a dzsihád eszméjéről, illetve a terrorizmus közös pszichológiai motívumairól, említést tettem a média szerepéről, illetve ezek társadalomra gyakorolt hatásairól, kiemelten említve Európát, valamint röviden jellemeztem szervezeti struktúrájukat is. Cikkemet egy rövid személyes gondolattal zárom.