TÖRÖKORSZÁG SZÍRIA-STRATÉGIÁJA 2011 ÉS 2015 KÖZÖTT

A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy részletesen áttekintse Törökország Szíria-stratégiájának evolúcióját a 2011 és 2015 közötti időszakban. Az „arab tavasz” általános vonatkozásainak ismertetését követően a dolgozat második fejezete a török politikai kommunikáció elemzésén keresztül mutatja be azt, hogy Ankara miként jutott el a „kivárástól” a „proxyháborúig”. A harmadik rész arra kérdésre keresi a választ, hogy miként kapcsolódott össze, illetve hatott egymásra az észak-szíriai autonóm kurd régió területi expanziója, a Törökországon belüli török-kurd viszonyrendszer alakulása, valamint a 2015 júniusi törökországi parlamenti választás. A negyedik fejezet a szíriai háború által kiváltott menekültválság Törökországra gyakorolt hatásait vizsgálja humanitárius szempontból. A szerzők végkövetkeztetése szerint Ankara túlzott ambícióktól és téves feltételezésektől vezérelve 2012-re olyan mértékben involválódott a konfliktusban, hogy abból többé nem volt lehetősége kihátrálni; az egyre súlyosabb geopolitikai, gazdasági és szociális kihívások pedig a szíriai rezsim megdöntésére irányuló török külpolitika kudarcához vezetettek.

NEMZETI RÉGIÓKÉRT VÍVOTT POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS

A tanulmányban a 2019. május 7-én útjára indult „kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című polgári kezdeményezés vizsgálatára vállalkozom. A kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács nyújtotta be Izsák Balázs és Dabis Attila szervezésében. Az aláírásgyűjtés célja, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok miatt különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Ilyenek többek között a határon túl élő magyar (székelyek, felvidéki, erdélyi magyarok) és egyéb európai őshonos nemzeti kisebbségek. A szervezők elsődleges szándéka, hogy Székelyföld hátrányos helyzetét megszüntessék, valamint elősegítsék az uniós források lehívását a térség fejlesztésére. Dolgozatomban részletesen bemutatom a kezdeményezés elfogadásának menetét, nehézségeit, jogi hátterét és jelenlegi helyzetét. Jelen tanulmány továbbá arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen tényleges hatással lesz a kezdeményezés sikeressége az Unió kohéziós politikájára nézve és az új magyar EU stratégia kialakításában?

MAGYAR POLITIKAI SZEREPLŐK KÖZÖSSÉGI MÉDIA STRATÉGIÁJÁNAK ÉS GYAKORLATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A tanulmány a magyar politikai pártok online kommunikációs gyakorlatait és interaktivitását elemzi a közösségi média platformokon a 2018-as országgyűlési választások előtti időszakra vonatkozóan, hangsúlyt fektetve a megfogalmazott stratégiai elvárások és a tényleges gyakorlat közötti különbségekre. A tanulmány vegyes, kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző megközelítést alkalmaz. A tanulmány empirikus eredményei szerint a kisebb anyagi forrásokkal rendelkező pártok sokkal kommunikatívabb megközelítést alkalmaznak és több felhasználónak képesek visszajelzést adni a Facebook közösségi oldalon.

HÍVATLAN VENDÉGNEK AZ AJTÓ MÖGÖTT A HELYE?

KÖNYVISMERTETÉS Antal Attila (szerk.) (2018): Mozgalmi társadalom. Noran Libro Kiadó, Budapest. 320 p.

KÉTHARMADOS ORBÁN-KORMÁNY TEVÉKENYSÉGÉNEK ELSŐ SZÁZ NAPJA 2010-BEN ÉS 2014-BEN

A 2010-ben és 2014-ben alakult Orbán-kormány volt az a két kétharmados többséggel, valamint lezárt kormányzati ciklussal rendelkező kormány, amely olyan felhatalmazással bírt, amivel az ellenzék beleszólása nélkül is képes volt a magyar politikai rendszer strukturális átalakítására. A tanulmány során az első száz nap alatt végrehajtott intézkedések bemutatására, valamint egy rövid kitekintés erejéig az egyes kormányok politikai környezetére, és a lefektetett célok ismertetésére is sor kerül. Az összefoglaló részben kiemelésre kerül néhány hasonlóság és különbözőség is, a kormányzati munka sebességére, minőségére, illetve a minősített többséget igénylő döntéshozatalára vonatkozóan.

POLITIKAI HUMOR ELMÉLETBEN ÉS GYAKORLATBAN

A tanulmány célja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 2015-ös ellen-plakátkampányának bemutatása és elemzése. A kutatás a relevancia-elmélet és a humor inkongruencia-feloldás elmélet segítségével próbálja feltárni azokat a magüzeneteket, amik a MKKP plakátjain megjelentek. A relevancia-elmélet keretében a vizsgálódás azokat az implikált premisszákat és implikált konklúziókat kívánja megtalálni, amik a humoros szövegekben rejlenek. A tanulmány két fő részből tevődik össze. Az első rész az elméleti háttérrel foglalkozik: a plakátok alkalmazását politológiai szempontok szerint vizsgálja. Említésre kerülnek a humoros plakátok fajtái Eduardo José Marcos Camilo írásai alapján, amik lehetnek fatikusak, kommerciálisak, érzelmiek és intertextuálisak. Az MKKP plakátjait az intertextuális kategóriába sorolhatjuk. Az elemzéshez nélkülözhetetlen relevancia-elmélet is megjelenik, ami Sperber és Wilson szándékközpontú, rámutató-következtetéses kommunikációs teóriája. A dolgozat második felében az MKKP plakát kampánya kerül elemzésre. Ezt három fő kategóriára oszthatjuk témájuk szerint, amelyek a korrupció, a szegénység és a szolidaritás. Ezek a témakörök ki is jelölik azokat a magüzeneteket, amikkel az MKKP alternatívát kínál a kormányzat, illetve a kormánypárt üzeneteire.

RÉGI-ÚJ STRATÉGIAI VÍZIÓ AZ AMERIKAI VILÁGREND FENNTARTÁSÁRÓL

KÖNYVISMERTETÉS: Jakub J. Grygiel – A. Wess Mitchell (2017): Nyugtalan határvidék: Felemelkedő riválisok, sebezhető szövetségesek és az amerikai hatalom válsága. Antall József Tudásközpont, Budapest. 303 p.

VARSÓI FORRÓ ŐSZ

Lengyelország Alkotmánybírósága 2020. októberében módosította az abortuszról szóló törvényt. Ezt követően országszerte tüntetések kezdődtek, az érintett nők mellett a társadalom különböző csoportjai felvonulásukkal tiltakoztak. A megmozdulás aláásta a kormányzó Jog és Igazságosság párt tekintélyét. A tiltakozások, amelyek a COVID-19 járvány árnyékában kerültek megrendezésre a kormány és a lengyel katolikus egyház összefonódása elleni tiltakozásként is értelmezhetők, miközben az járványkezeléssel szembeni elégedetlenséget is igyekeztek kifejezni. Jelen dolgozat célja az okok feltárása, elemzése, a lengyel belpolitikai viszályok bemutatása.

KÖZIGAZGATÁS BÍRÓSÁGI KONTROLLJA MAGYARORSZÁGON

A tanulmányban a közigazgatási szervek döntéseivel szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek vizsgálatára vállalkozom. Vajon az államhatalom szerveinek cselekvéseivel, esetleges túlkapásaival szemben milyen úton kereshet az ügyfél jogorvoslatot? A témát különösen aktuálissá teszi, hogy 2020. március elsejétől megszűnt a közigazgatásban az ügyfelek részére 1952-től rendelkezésre álló általános jogorvoslati eszköz, a fellebbezés lehetősége. A sérelmesnek tartott döntéseket bíróság előtt lehet megtámadni. Vajon a közigazgatási szervezettől elkülönülő, a rendes bíróságok által végzett felülvizsgálat kizárólagossá tétele előnyökkel jár a polgárok számára, vagy a jogorvoslati lehetőségeik beszűkülését eredményezi? Úgy gondolom, hogy Magyarországon a közigazgatási bíráskodás újraindításától eltelt csaknem három évtized tapasztalatai nemcsak alkalmasak arra, hogy az eddigi tendenciákat összegezzem, hanem ezt szükségessé is teszi az a közigazgatási rendszerünkben előzmények nélküli változás, ami 2020. március elsején bekövetkezett.

EMBERI JOGSÉRTÉSEK ÁRA EURÓPÁBAN

E tanulmány gyakorlati szempontból közelít meg egy nemzetközi jogi problémát, az emberi jogok megsértését. Az emberi élet, méltóság és más emberi jogok értéke pénzben nem kifejezhető, azt „beárazni” nem lehet. Mégis, amikor emberi jogi jogsértésekről beszélünk, gyakran felejtjük el, hogy egyes emberi jogok védelmének ára van és ez az ár nemcsak morális. Amikor az államok kötelezettséget vállalnak (vagy kapnak – vállalás nélkül – ius cogens formában) arra, hogy védeni fogják az emberi jogokat, számolniuk kell azzal, hogy ez a védelem belekalkulálandó költségvetésükbe is. A tanulmány azt igyekszik gyakorlati példákon keresztül feltárni, hogy az emberi jogsértésekért milyen konkrét – pénzben kifejezhető – árat fizetett egy európai ország, Görögország.