Association between the HLA‐DQA1 rs1391371 risk allele and chronic rhinosinusitis

Author(s):  
Monique C. Arnold ◽  
Seerat Poonia ◽  
Lauren Colquitt ◽  
Cailu Lin ◽  
Alyssa Civantos ◽  
...  
2017 ◽  
Vol 139 (6) ◽  
pp. 1990-1992.e2 ◽  
Author(s):  
Eugene H. Chang ◽  
Amanda L. Willis ◽  
Hilary C. McCrary ◽  
George T. Noutsios ◽  
Christopher H. Le ◽  
...  

Pneumologie ◽  
2016 ◽  
Vol 70 (07) ◽  
Author(s):  
JJ Salomon ◽  
T Albrecht ◽  
H Scheuermann ◽  
I Baumann ◽  
MA Mall

2018 ◽  
Author(s):  
G Strebinger ◽  
A Feldman ◽  
L Denkmayr ◽  
M Strasser ◽  
S Ruhaltinger ◽  
...  
Keyword(s):  

Author(s):  
Yeong-Kyu Park ◽  
Sung Tae Seo ◽  
Eung Hyup Kim ◽  
Dong-Hyun Kim ◽  
Jin Woong Choi ◽  
...  

2008 ◽  
Vol 149 (37) ◽  
pp. 1737-1746 ◽  
Author(s):  
Imre Gerlinger ◽  
András Fittler ◽  
Anna Mayer ◽  
Ágnes Patzkó ◽  
Fruzsina Fónay ◽  
...  

A krónikus rhinosinusitis (KRS) a felnőttpopuláció 1–4%-át érintő, jelentős életminőség-romlást okozó idült, multifaktoriális, gyakran orrpolipképződéssel járó, etiológiáját illetően azonban pontosan nem tisztázott megbetegedés. Az elmúlt évtizedben felmerült, hogy az orrüregi nyálkahártya jellegzetes eozinofil sejtes beszűrődését okozó megbetegedésnek az orrüregi nyákban található gombák elleni fokozott – nem IgE típusú klasszikus allergiás – immunválasz a kiváltó oka. Célkitűzés: Ha igaz ez a feltételezés, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy az endoszkópos orrpolypectomiákat követően megfelelő ideig és koncentrációban adott amphotericin B-tartalmú orrspray kedvező hatású lehet a betegek számára, akár csökkentve a recidívák számát. Módszer: A feltételezés igazolá­sára a szerzők 33 beteg bevonásával prospektív, randomizált, placebokontrollált, kettős vak klinikai tanulmányt végeztek. A tanulmányt végül 30 beteg fejezte be. A 2005. november 1-je és 2006. október 1-je között orrpolyposissal endoszkópos műtétre került betegek egyik csoportja (A csoport, 14 beteg) egy évig 5 mg/ml koncentrációjú amphotericin B-tartalmú orrsprayt kapott, míg a placebo­csoport (B csoport, 16 beteg) hatóanyag nélküli orrsprayt. Az eredmények értékeléséhez a módosított Lund–Mackay-féle CT-értékelő pontrendszert, a tüneti változásokat vizsgáló pontrendszert (SNAQ-11), életminőségtesztet és endoszkópos kiértékelést végeztek. A műtétek előtt és a műtéteket követően egy évvel elvégzett vizsgálatok eredményeit SPSS 14.0 for Windows program segítségével értékelték. Eredmények: Az A csoport betegeinek CT-értékelő pontrendszere egy év elteltével jelentős szórást mutatott, a javulás jelei nélkül. A B csoportban a CT-értékelő pontrendszere enyhe javulást mutatott, azonban ez az A csoporttal összehasonlítva nem volt szignifikáns (p = 0,052). A tüneti változásokat vizsgáló pontrendszer (SNAQ-11), valamint az életminőségteszt mindkét betegcsoportban lényeges javulást mutatott, a két tesztben a változások mértékét összehasonlítva azonban egyik betegcsoport javára sem találtak szignifikáns különbséget. Az endoszkópos lelet az amphotericin B-csoport javára mutatott mérsékelt javulást 12 hónappal a műtéteket követően. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy az orrpolyposis miatt operált betegekben az amphotericin B-tartalmú orrcsepp egy évig történő adása nem okoz szignifikáns változást a CT-pontszámok, a klinikai tünetek, valamint az életminőség vonatkozásában. A betegek endoszkópos követése során az amphotericin B-csoportban észlelt kedvezőbb kép a klinikai tünetek javulásában nem nyilvánult meg. A szerzők a tanulmány eredményeiből levont tanulságok tükrében tárgyalják a gombaelméletről rendelkezésre álló eddigi ismeretanyagot. Kritikusan elemzik az elmúlt években publikált 7, ellentmondásos konklúziót mutató klinikai tanulmány tapasztalatait is.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document