A teljesítményértékelés és visszajelzések összefüggései a karriersikerrel

A teljesítményértékelés megjelenése nem újkeletű, már az 1900-as években is megfogalmazták a jelentőségét a klasszikus vezetési iskolák képviselői. A HR funkciók rendszerében a hagyományos funkciók közé soroljuk, melyre számos más tevékenység épül. Valamilyen formában jelen van minden szervezet működésében, akár formális, akár informális módon. Az értékelés akkor működik jól, ha nem számonkérő és büntető jellege van, hanem motiválja, ösztönzi az embereket. A kutatás célja a teljesítményértékelés és a visszajelzés elemzése, valamint a munkavállalókban kialakuló karriersiker érzésével való összefüggésének vizsgálata. Napjainkban a koronavírus kapcsán lényeges tényező a munka körülményeiben történő változás és az ezáltal tapasztalt bizonytalanságok, melyek miatt még inkább felerősödik a teljesítményértékelés jelentősége. A kutatás következtetései a saját kérdőív eredményein alapszanak, mely szerint elmondható, hogy a teljesítményértékelés napjainkban is központi szerepet tölt be. A rendszeres visszajelzés ösztönzőleg hat, motivál és a munkavállalók által elvárt a fejlődéshez. A megfelelően működtetett teljesítményértékelési rendszer segíti a karrierfejlődést, az elkötelezettséget és egyesíti az egyéni célokat a stratégiai, szervezeti célkitűzésekkel.

Célköltségszámítás alkalmazása egy mezőgazdasági szervezet controlling rendszerében

Napjainkban a különböző élelmiszerfogyasztási trendek meghatározzák az élelmiszer ellátási láncok működését. A trendekre történő hatékony és gyors reagálás egy erős versenyelőnyt biztosít a vállalkozásoknak. Ezen versenyelőny nem feltétlenül az adott trendre történő reagálásban rejlik, hanem a vállalkozások agilitásában. A különböző trendek közül kiemelendő az állatjólét megjelenése az élelmiszeripari termékek fogyasztói preferenciában. Az erre történő reagálás egy bonyolult és komplex kihívást állít a termelők felé. A fogyasztók fizetési hajlandósága és a tartásmódok megváltoztatása az a két tényező, amely ezen kihívásban vizsgálandó tényező lehet. Az állatjóléti szint növelése az állattartó telepeken egy alapvetően beruházás igényes és költségeket növelő tényező. Az állatjóléti szempontból jobb tartásmód kiválasztása és ennek a költség elemzése lehet egyfajta kulcs a tervezés és a megvalósítás során. Ezen tervezés során kifejezetten eredményes módszerként alkalmazható a célköltségszámítás módszertana. Ezen módszertan a fogyasztói értékítéletek és a szervezeti előre definiált profitráta függvényében végzi a költséganalízist. Tanulmányunkban egy kiterjesztett esettanulmány keretében szemléltetjük a célköltségszámítás módszertanának lehetséges alkalmazását egy baromfitenyésztő vállalkozás lehetséges tartásmód váltása során. Kutatásunkban rámutatunk arra, hogy a tartásmódváltás nem feltétlenül profitábilis, és nem minden fogyasztói csoport képes és hajlandó a tartásmódból fakadó többlet költségek megfizetésére.

Biomassza kazánok tüzelőanyagellátásának logisztikai folyamatai

Tanulmányunk biomasszával működő gőzkazán-rendszer tüzelőanyagának logisztikájáról, annak gyűjtéséről, szállításáról és kezeléséről szól. Bemutatja a szalmabála-kezelési rendszerek lehetséges működését, ideértve a bálák mennyiségének és minőségének ellenőrzését, nyomonkövetési eljárásait, a bálák manipulálását, kezelését, mozgatását a keletkezési helytől, a szállító járműveken át a raktárokig, sőt az üzemanyag-előkészítő rendszerig, a szükséges tárolási kapacitások és a szükséges járműforgalom szempontjaiból.

A használt lakások áralakulása Magyarországon

Az írott sajtót tekintve sok helyen olvasható, hogy a koronavírus járvány miatt a világon, az Európai Unióban és Magyarországon is megváltozott a lakóingatlanok utáni érdeklődés. Mivel a COVID nemcsak az ingatlan árakra, hanem minden gazdasági ágra is hatással van, így fontosnak tartottam a 2021. év elején a használt ingatlan piacot áttekinteni. Mivel az ingatlan piacon a COVID következményei új technikák bevezetését igényelte, ezért kíváncsi voltam, hogy ez az eladási árakban hogyan fog jelentkezni. Előtérbe kerültek a digitális megoldások a lakások, a házak, illetve a lakóingatlan eladásában is. Nagy szerepe lett az online szerződéseknek, az élő kapcsolatos online lakásbemutatásoknak, illetve a távolléti azonosítással történő adásvételi szerződések kötésének. Természetesen a jelenlegi magyar jogrendszer csak ügyvéd előtti jognyilatkozatot fogad el az ingatlanok kapcsán, csak jelenlétes vagy hiteles felhatalmazás útján lehet ezeket a szerződéseket aláírni. Míg külföldön működik már a blockchain alapú szerződések, azonban ez még nem működik hazánkban. A pandémia miatt kialakult szigorítások (egyetemi oktatás hallgatói jelenlét nélkül, a munkahelyek megszűnése vagy szüneteltetése, vagy a home office munkavégzés stb.) következtében számos olyan albérlet üresen maradt, amit eddig albérlők laktak. Mivel a tulajdonosok egy része befektetési céllal (hitelből) vette meg és üzemeltette a lakását, így ezen lakások egy része is eladó ingatlanok körébe került és egy erős kínálati piac alakult ki. Sok esetben túlárazás történt az ingatlanárak esetén, mely miatt sok vevő halogatja a lakóingatlan vásárlását. A lakás eladási piacon jelenleg túlkínálat van, mely annak köszönhető, hogy a kormány a lakóingatlant vásárló fiataloknak (illetve újabb gyermeket vállaló családoknak) alacsonyabb kamatú hiteleket biztosít, így aki eddig nem akarta eladni lakóingatlanát az is megpróbálja a piaci ár felé tenni az eladó ingatlana árát. A tulajdonosok így a lakóingatlanukat magasabb összegért árulják, mint amennyit valóban érne (túlárazás történik ezzel). Ezen információk tudatában vizsgáltam meg a magyarországi, a vidéki, illetve a megyeszékhelyek ingatlan piac eladási struktúráját.

Hozammenedzsment és ároptimalizáció a hotelszektorban

Jelen munkámban a szállodaipar működését alapjaiban megváltoztató folyamatokkal, így a dinamikus árazással, a hozammenedzsmenttel és az ároptimalizációval foglalkozom. Ezen folyamatok az utóbbi évek során komoly hatást gyakoroltak a szállodák működésére. A hotelek célja az utóbbi években, hogy megfelelő szegmentáció segítségével minden vendég, minden vevő számára ideális ajánlatot tudjanak nyújtani, növelve ezzel a fogyasztók lojalitását, márkahűségét, visszatérési hajlandóságát. A hozammenedzsment rendszerek alkalmazását ma már a hotelek minden részlegére ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy az esetlegesen kisebb nyereséget hajtó részlegek más osztályok felé irányítsák a vendégeket, így növelve a teljes tartózkodás során elért haszon teljes mennyiségét. A teljes hotelszektor működésére is kihat ugyanakkor az online utazásszervezők megjelenése, akik a korábbi utazási irodáktól teljesen eltérő szemlélettel szervezik útjaikat, támaszkodva ennek során azokra a nagy online minősítő rendszerekre, amelyek a magánfelhasználók fogyasztói döntéseire is komoly hatással vannak.

A Hajdú-Bihar megyei sportszektorban működő sportvállalkozások jövedelmezőségi helyzetének vizsgálata

A sport napjainkra egyre inkább meghatározó iparággá válik. A mérhetőség iránti igény itt is előtérbe került a vezetői szinteken. Jelen tanulmányban a sportvállalkozások pénzügyi adatait tekintettük át. A pénzügyi adatokat felhasználva megvizsgáltuk a jövedelmezőségi helyzetét azoknak a sportvállalkozásoknak, amelyek székhelye Hajdú-Bihar megyében van. Adatbázisunkat az OPTEN Céginformációs szervezet segítségével állítottuk össze. Mintánkba azon sportvállalkozások beszámolói kerültek, amelyek főtevékenysége TEÁOR szám szerint 931 Sporttevékenység. Összehasonlítás érdekében a vállalkozásokat tevékenységi kör és árbevételi kategóriák szerint csoportosítottuk. Összességében elmondható, hogy kedvezőbb jövedelmezőséggel rendelkeznek azok a vállalkozások, melyeknek árbevétele 50 001 - 100 000 eFt között van. Tevékenységi körüket tekintve, pedig a sportlétesítményeket működtető vállalkozások jövedelmezőségi helyzete a legkiegyensúlyozottabb.

A COVID-19 járvány várható hatásai Olaszország államadósságának közép- és hosszú távú finanszírozására

A koronavírus járvány társadalmi-gazdasági következményei napjainkban a közérdeklődést leginkább foglalkoztató téma. Természetesen a társadalom és a közgazdasági szakma közvéleményét a várható negatív gazdasági hatások érdeklik a leginkább. A következmények közül is kitüntetett figyelem irányul az államok bruttó adósságának növekedésére és azok pénzügyi finanszírozására. Olaszország ebben az összefüggésben kiemelkedik az Európai Unió tagországai közül. Az olaszok kitűntetett szerepének az a magyarázata, hogy abszolút összegben és adósság rátában is ennek az országnak az államadóssága fog a legnagyobb mértékben növekedni az Unió országai közül. A tanulmány egy ökonometriai modell alkalmazásával bemutatja az olasz államadósság várható növekedését. Ezt a növekedést négy járványlefutási forgatókönyv alapján számszerűsíti a tanulmány. A kutatás végkövetkeztetése az, hogy bármilyen módon fog a koronavírus járvány véget érni, Olaszország drasztikusan megemelkedő államadósságának finanszírozása hatalmas erőfeszítéseket fog igényelni. Ennek ellenére az sem zárható ki, hogy Olaszországnak néhány éven belül a rendezett államcsőd lehetőségével kell élni.

A párizsi-fogyasztási és -vásárlási szokások felmérése

A húsipar egyik legjellegzetesebb terméke a párizsi vagy parizer, amely nagyon megosztja a fogyasztókat, a gyerekek többnyire szeretik, azonban leginkább a felnőtt emberek igyekeznek elkerülni ezt a húskészítményt az összetétel, valamint a gyártástechnológia mivolta miatt. Kíváncsi voltam arra, hogy napjainkban hogyan alakul ezen termék fogyasztási és vásárlási szokásai. Az eredmények azt sugallják, hogy a kitöltők kb. 58%-a fogyaszt párizsit. Többen azért nem fogyasztanak párizsit, mert rossz minőségű, alacsony hústartalmú, egészségtelen terméknek tartják. A válaszadók a párizsi belső tulajdonságait (íz, első benyomás, típus) tartják a legfontosabb szempontnak. Azonban a kérdőív eredményeinek kiértékelése során érzékelhető volt, hogy a fogyasztók zöme nem ismerik a párizsihoz kapcsolódó jogszabályokat, valamint a párizsi gyártástechnológiáját. Példaként említhető az, hogy a párizsi-fogyasztók nagyjából 80%-a nincs tisztában azzal, hogy a parizernek min. 51% hústartalommal kell bírnia, sokan ennél magasabb hústartalmat várnának el. Emellett bizonyos esetekben érezhető a sok negatív vélemény és a média negatív hatása a termékre nézve („mert rajta van a WHO rákkeltő listáján”).

Az y és z generáció munkahelyválasztásának szempontjai

A megváltozott munkaerőpiaci folyamatok következményeként felértékelődött a toborzás és a munkavállalók megtartásának szerepe. A munkaerőpiacon már megjelent fiatal generáció tagjairól szóló kutatások megállapították, hogy kevésbé lojálisak munkadójuk iránt, komoly elvárásokat támasztanak a munkáltatóik felé. Kutatásunkat a Debreceni Egyetem hallgatói körében végeztük, online kérdőíves felméréssel, melynek elemszáma 408 fő. Vizsgálatunkkal sikerült igazolni a korábbi kutatások eredményeit, miszerint a fiatal generáció tagjaira leginkább az alapfizetés, a munka-magánélet egyensúlya, a munkahelyi körülmények, valamint az előlépési lehetőségek gyakorolnak hatást. Hipotézisvizsgálataink alapján azonban megállapíthatjuk, hogy a munkahelyválasztásukat nem elsősorban az befolyásolja, hogy melyik generációhoz tartoznak. A munkahelyválasztásra sokkal inkább olyan tényezők vannak hatással, mint a nem, a családi állapot, az anyagi helyzet vagy az, hogy melyik szférában szeretnének dolgozni.

A magyarországi gazdálkodó szervezetek szoftverkörnyezetének empirikus vizsgálata

Ez a tanulmány egy kérdőíves felmérés eredményeire támaszkodva azt a kérdést vizsgálja, hogy a magyarországi gazdálkodó szervezetek üzleti tevékenységei milyen mértékben támogatottak különböző szoftveres megoldásokkal. A beérkezett 498 válasz egymástól jelentős mértékben eltérő mintázata és a szoftver-környezet egyes elemei között mutatkozó relatív alacsony korrelációja egy olyan, új értékelési rendszer kialakítását tette szükségessé. Az új elemzési eljárás képes az egyes gazdálkodó szervetek által rendszeresített szoftver-környezeteket a korábbi kutatásokban tapasztaltaknál részletesebben elemezni, de robosztus marad a válaszokban mutatkozó jelentős különbségekre. A korábban publikált elméleti eredményekre, valamint a kvantitatív kutatásokban bemutatott eljárások tapasztalataira építve ez az elemzési módszertan a feltáró faktorelemzésen (EFA) és a részben arra épülő konfirmatív faktorelemzésen (CFA) alapul. A kutatásomban igazolódott, hogy ezen mutatószám-rendszer be tudja tölteni más modellekben a magyarázó-változó szerepét, így objektív módon, kvantitatív eszközök segítségével mérhetővé vált az IKT-infrastruktúra az azt üzemeltető gazdálkodó szervezetekre gyakorolt hatása.