A társas tanulás eredményei a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségekben

A fenntartható fogyasztással kapcsolatos kihívások kezelése kapcsán egyre növekvő szerephez jutnak azok a közösségek, melyek gyakorlatalapon szerveződnek. Ebben a cikkben azt vizsgálják a szerzők, milyen tanulási módok jellemzik a fenntartható fogyasztást előmozdító budapesti gyakorlatközösségeket és az itt megismert tanulási mechanizmusok hogyan segítik a fenntartható életmód kialakítását. Feltáró kutatásuk mélyinterjúkra támaszkodik, amelyeket két egymást követő hullámban bonyolítottak le. Az első szakaszban szakértői interjúk készültek, amelyek az ökológiai és társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó aktív, szervezői szerepet vállaló közösségek tagjaival készített 20 interjúval egészültek ki. A tudásmegosztási jellemzők alapján elmondható, hogy a vizsgált közösségek működése során egyaránt megtalálhatók az egy-, két- és háromhurkos tanulás esetei, valamint a tanulás mind individuális, mind kollektív szinten megvalósul. A tudásmegosztás szélességét és orientációját vizsgálva azt találták, hogy nagyvárosi környezetben a közösségi tudat megteremtése és megerősítése, valamint a többhurkos tudásmegosztási mechanizmusok megléte hozzájárul a konvergens és konstruktív társas tanulási eredményhez.

Munkapiaci trendek a koronavírus-járvány idején

A koronavírus-járvány megjelenése szignifikáns hatást gyakorol a világ gazdasági folyamataira és a társadalom egészére egyaránt. A folyamatos működés érdekében a legtöbb vállalat lehetővé tette munkavállalóinak, hogy munkájukat otthonról végezhessék. Annak érdekében, hogy pontosabb képet kaphassunk a koronavírus járvány munkaerő-piaci szereplőkre gyakorolt hatásáról, kvantitatív kutatást végzett a szerző. A közösségi média segítségével, online közzé tett kérdőív kiváló lehetőséget nyújtott számára, hogy a lakosság egy részének véleményét megismerhesse a témával kapcsolatban. A kapott válaszok eredményei pedig jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy feltárja a COVID-19 vírus munkaerőpiacra gyakorolt hatását és az érintettek home office-hoz való hozzáállását, tapasztalatait. Kutatási eredményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jövőben a munkáltatók és a munkavállalók szoros együttműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a válság által okozott károkat felszámolják és elősegíthessék a foglalkoztatás újbóli fellendítését.

A szolgáltató robotok definiálása és alkalmazási lehetőségei az üzleti szervezetekben. Szisztematikus irodalmi áttekintés

A szolgáltató robotok egyre szofisztikáltabb feladatokat képesek ellátni mind a fizikai, mind a kognitív tevékenységek tekintetében. Az irántuk való kereslet világszinten növekszik, amit jól alátámasztanak azok az előrejelzések is, melyek alapján 2025-re a fogyasztói interakciók 85 százaléka emberi alkalmazott nélkül fog zajlani. A szolgáltató robotok bevezetése tehát egyre elterjedtebbé válik a különböző iparágakban. Jelen cikk célja a szolgáltató robotok definiálása és alkalmazási lehetőségeik áttekintése, melyhez szisztematikus irodalomkutatást végeztek a szerzők. A cikkben a bevezetést követően bemutatják az irodalomkutatás módszerét, majd meghatározzák a szolgáltató robotok fogalmát az áttekintett irodalomban fellelt definíciók szintetizálásával. Továbbá összefoglalják a szolgáltató robotok által betölthető munkaköröket és az általuk elvégezhető feladatokat.

A biztonságtudatos vezetői attitűd vizsgálata

A biztonsági kultúra a szervezeti kultúra részét képezi, mely a szervezetben dolgozó munkatársak és vezetőik biztonsággal kapcsolatos attitűdjét és viselkedésmódját határozza meg. Fejlettségének és sikerességének mértékét nagyban befolyásolja a vezető szerepe, biztonságtudatos attitűdje, vezetési stílusa és elkötelezettsége. Vernon Bradley eszköze, a Bradley-görbe négy szinten írja le a szervezet biztonsági kultúráját, amit a cikkben három szinten értelmeznek a szerzők: egyéni, csoportos és szervezeti szint. Az első, reaktív szakasz a passzív vezetésnek feleltethető meg, a második, függő szakaszban a vezetők ellenőrzésen alapuló, szabálykövető vezetési stílust alkalmaznak, míg a harmadik, individuális szakaszban az egyénközpontú, egyénre fókuszáló vezetés jelenik meg; végül a negyedik, kölcsönös függés szakaszban a vezetők a teammunkán alapuló vezetést preferálják, amelyben a vezetők a team részének tekintik magukat a biztonságtudatosság tekintetében. Munkájukban egy erős biztonsági kultúrával rendelkező szervezet harmincöt vezetőjével készítettek interjút, amely tartalomelemzéséből meg lehet tudni, hogyan vélekednek önmaguk biztonságtudatosságáról, valamint beosztottjaik és a szervezet biztonságtudatosságáról.

Sport, megaesemények, önkéntesek és az egyedi élmény faktor Az önkéntesek szerepe az arénaélmény létrehozásában a megasportesemények során

A XXI. századra a sport megkerülhetetlenül az élet szerves részévé vált. Olyan kiemelt események iránt, mint az olimpia, világbajnokság vagy Európa-bajnokság egyedi élményvilágán keresztül hatalmas az érdeklődés, és így a nyereség potenciálját is hordozzák. Az egymással is versenyző, állandóan növekvő események lebonyolításában egyre nagyobb szerepük van az eddig kevés figyelmet kapó, ingyenes munkaerőt biztosító lelkes önkénteseknek. Jelen tanulmány célja, hogy explicit és implicit módon megvizsgálja a megaesemények önkénteseinek élmény- és imázsalkotó szerepét, akiknek egyedi feladat- és felelősségköre hozzájárulhat, hogy az egyes turisztikai régiók a jövőben miként lesznek képesek az egyedi élmény ígéretén keresztül versenyelőnyre szert tenni. A szerzők kutatási eredménye azt mutatja, hogy az események frontvonalbeli személyzetével, így az önkénteseivel való interakciók erősen meghatározzák az arénaélményt. Emellett az önkéntesek teljesítménye (megjelenése, lelkesedése, segítőkészsége) elengedhetetlennek bizonyul ahhoz, hogy az események látogatóinak egy egyedi, pozitív élménycsomagot biztosíthassanak a szervezők.

Külföldi csődelőrejelző módszerek szisztematikus irodalomelemzése

A vállalati fizetésképtelenség, csőd és pénzügyi nehézség vizsgálata egy intenzív kutatási terület, amelynek számos különböző gyakorlati eljárása megfigyelhető. A tanulmány a vállalati csődelőrejelzés külföldi szakirodalmát vizsgálja, a szisztematikus irodalomelemzés módszerével. A kutatás célkitűzése kettős, elsősorban megvizsgálja a vállalati csődelőrejelzés legjobban teljesítő módszereit, másodsorban felfedi az ehhez kapcsolódó legyakoribb tényezőket, a magasan hivatkozott külföldi csődkutatások alapján. Három tudományos adatbázist felhasználva, 105 szakirodalmi cikket dolgoztak fel, amelyeket 1966 és 2017 közötti időszakban tettek közzé. A szakirodalmi áttekintés, hat módszercsalád összehasonlítását teszi lehetővé. Az eredmények azt mutatják, hogy a döntési fa módszercsalád fölülmúlja az SVM, a neuronháló és a hagyományos statisztikai módszereket. A közepes pontosságú módszerek közül a példányalapú módszercsalád és a logisztikus regresszió összemérésekor nem lehetett egyértelmű rangsort felállítani. A csőd tényezőinek vizsgálatánál körvonalazódott, hogy a hagyományos pénzügyi mutatók mellet alkalmazott piaci mutatók átlagosan nem vezetnek magasabb előrejelző pontossághoz, mint a csak kizárólag pénzügyi mutatókat tartalmazó modellek.

A megbízható és objektív publikációs teljesítménymérés szükségessége A gazdálkodástudományok igénye a változásra és a tudomanymetria.com projekt

A tanulmány célja, hogy a tudományos közösségben a publikációs kiválóság értelmezési vitájában a gazdálkodástudományok vonatkozásában állást foglaljon a nemzetközi, minősített folyóiratcikkek kiemelt szerepe mellett. A szakterület fejlődéséhez, a nemzetközi kutatásokban való sikeres közreműködésekhez, az eredmények láthatóságának növeléséhez nélkülözhetetlen a nemzetközi folyóiratcikk-publikációk ösztönzése. Ezen túlmenően szakpolitikai igény, hogy elsősorban azok kapjanak finanszírozást, akik várhatóan előremozdítják a tudományt világszinten is. Az ösztönzés során figyelembe kell venni, hogy a teljesítményértékelési rendszerek sajátosságai önmagukban is mintául szolgálnak az egyéni publikációs stratégiák kialakításához. Amíg a habilitációs, egyetemi tanári, MTA doktori címek megszerzésének feltételeként előírt, nemzetközi folyóiratcikkekre vonatkozó szempontok csak jelképesen írják elő ezek teljesítését, addig egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a hazai kutatók teljesítménye mindinkább elmarad a közép-európai átlagtól. A szerzők cikkükben bemutatják ennek egyik lehetséges ösztönzőjének, a tudomanymetria.com projektnek a szerepét a tudományterületi jellegzetességeket és kutatói életkort is figyelembe vevő publikációs kiválóság értékelésében, és ismertetik a közeljövőben történő, szakterületet érintő fontosabb változásokat is.

Magyar gazdaságtudományi kutatók teljesítménymutatóinak és csoportjainak elemzése a Scopus/SciVal tükrében

A tanulmány a magyar gazdálkodás- és közgazdaságtudományi kutatók tudományos teljesítményét elemzi a Scopus és SciVal adatbázisokból származó és szabadon elérhető adatok alapján. A munka súlypontja három irányba mutat. Az első irány azt próbálja meghatározni, hogy a rendelkezésre álló és az előbbi adatbázisokból vett kritériumok között milyen lineáris statisztikai kapcsolat van. Ezzel együtt hogyan lehet a szempontok számát csökkenteni? Ez a kérdés annak segítségével dönthető el, hogy a kutató publikációi milyen mértékben kerülnek be a gazdasági folyóiratokba. Erre egy hüvelykujjszabály állítható fel. Ezt a multikollinearitás meghatározásával, korrelációszámítással, főkomponens-elemzéssel lehet elérni. A kutatás másik iránya azt deríti fel, hogy a két adatbázisból származó teljesítményváltozók mentén milyen ok-okozati kapcsolatok állnak fenn. Ezt parciális korrelációszámítással végezték el. Végül arra próbáltak választ kapni, hogy milyen jellemző kutatói csoportokat lehet meghatározni, amelyek jellemeznék a magyar gazdasági kutatókat.

Előszó a tudománymetriai tematikus számhoz

A tudománymetria a kutatók, a tudományos intézmények és a tudományos kiadványok, mint folyóiratok és konferenciakötetek stb. teljesítményének mérése és annak módszertana. A Vezetéstudomány ez évi második tematikus száma a tudománymetria gazdaságtudományi oktatókra-kutatókra való alkalmazásának bemutatását tűzi zászlajára. A tematikus szám öt tanulmányt tartalmaz a gazdaságtudományok különböző területeiről, de kiemelten a gazdálkodástudományból.

A tudománymetriai mutatók közötti összefüggések vizsgálata a hazai gazdaságtudományi képzések oktatói körében

Az MTMT adataira épülő empirikus kutatás a hazai gazdaságtudományi képzések oktatói publikációs és idézettségi teljesítményének mérésére használható mutatók közötti összefüggések feltárására irányult. A szerzők vizsgálataikat 17 magyar felsőoktatási intézmény docens munkakörben foglalkoztatott 681 oktatójának főbb tudománymetriai adataira alapozták. Vizsgálati eredményeik jelentős eltérést igazolnak az intézmények között a publikációs teljesítmény színvonalában. A magas besorolású cikkek számával mért publikációs teljesítmény és a Hirsch-index értéke között egyirányú összefüggés állapítható meg a vizsgált intézmények esetében. Bizonyították, hogy a tudományos visszhangot mérő Hirsch-index értéke jelentősen alacsonyabb az egy oktatóra vetítve legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező intézmények esetében. Eredményeik rámutatnak arra, hogy az MTA IX. Osztálya által A, illetve B kategóriásként elismert folyóiratot gondozó felsőoktatási intézmények docensei magasabb tudományos publikációs teljesítménnyel rendelkeznek a magas besorolású hazai folyóirattal nem rendelkező intézmények oktatóihoz képest.