A sportoláshoz kapcsolódó tudatos vízfogyasztás hatásai

Bevezetés és célkitűzés A gyermekek kognitv funkcióit enyhe fokú kiszáradás már megváltoztatja. Ezért a kognitv fejlődésben is fontos szerepet tölt be a megfelelő folyadékpótlás. Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy az általunk vizsgált 12. évfolyamos diákok (N=37) vízháztartása összefüggésbe hozható-e kognitv képességeikkel, valamint izomerejükkel. Vizsgálatunkban a jól (2. cs.) és kevésbé jól hidratált (1. cs.) tanulói csoportokat hasonlítotuk össze a Kognitv Profl Teszt, valamint a NETFIT erőprofl adatai alapján. Eredmények és következtetés A 2. csoport tanulóinak az InBody ftségi pont értékei szignifkánsan jobbak voltak, mint az 1. csoport tanulóié. Azonban a két csoport NETFIT erőprofl eredményei közöt nincs szignifkáns különbség. Így azt, hogy a tanulók jobb vízháztartása pozitvan befolyásolja az izomerejüket, nem tudtuk igazolni. A Kognitv Profl Teszt pontszámai összesítve nem mutatak különbséget a két csoport közöt, azonban a „Mennyiségek” feladatban a 2. csoport szignifkánsan jobb eredményt ért el, míg a „Számolási műveletek” tesztben tendenciához közeli értékeket kaptunk, a 2. csoport javára. Tehát a pozitv vízháztartás kognitv képességekre gyakorolt hatása részben igazolható.

Aktív szurkolók csoportos súlykezelési és egészséges életmódot nyújtó programja topfight labdarúgóklubokban

Célkitűzés: Az Európai Futball Fejlődésért Hálózat (EFDN) által koordinált Aktv Szurkolók Program egy futball alapú egészségügyi program. A labdarúgás iránt érdeklődésük révén vonja be résztvevőit a projekt az életmódváltásba. A program hatékonyságát mérem fel Magyarországon az FTC szurkolóinak körében. Adatok és módszerek: Intervenciót végeztünk a 12 hetes programunkban (n=26 fő) 35-60 év közöt heterogén csoporton, akik kizárólag ferencvárosi szurkolók lehetek. Kutatásunkat a Fradi sportelepén 2020-ban végeztük. Objektv méréseink: InBody 770, derékkörfogat- és vérnyomásmérés. Kérdőív: Warwick-Edinburgh (WEMWBS), életmódbeli változásaikat az aktv szurkolók számára készítet életmód kérdőívvel mértük fel. Statsztkai próbák: T-próba, Páros T-próba. Tudományos és Kutatás Etkai Bizotság által kiadot engedélyének száma: BORS-11/2020 Eredmények: A szurkolók 12 heti aktivitás és a táplálkozásuk alapismereteinek bővítése hatására a program végére jelentős változásokat tudtak elérni. A testsúly változása „Teljes fogyás” értéke a (1-12. hét között) M=-4,78±3,039kg; a párosított mintás t-próba eredménye t=8,019; p=,000. Centrális elhízás tekintetében is bizonyítható a projekt hatékonysága. Mely szerint a „Derékkörfogat változása” M=-7,538±2,921cm; a Párosított mintás t-próba eredménye t=13,155; p=,000. Javult a szisztolé (-8,65±1,137 Hgmm; t=2,915; p=,007) és a diasztolés érték is (-5,192±2,295 Hgmm; t=2,262; p=033). Következtetések: Sikeres volt a program konvertálása az FTC színeibe, amely a magyar irányelveknek is megfelel. Összességében elmondhatjuk, hogy a szurkolók eredményei szignifkáns javulást mutatnak a testösszetételben, a táplálkozási szokásokban, jóllétükben.

Színházi élmények 2020-ban? : „Vírus színház” Magyarországon

A 2020. évben a Covid19 járvány miatti lezárásoknak és szabályozásoknak köszönhetően a mindennapi életünk teljesen átalakult. A hagyományos szabadidős tevékenységek, köztük a színházi előadások megtekintése több hónapon keresztül elérhetetlen volt. Kérdőíves kutatásunkban arra kerestünk választ, hogyan érintette ez az embereket. A rendszeres színházlátogatók negatívan élték meg ezt a helyzetet, melyben fontos szerepet játszott az élmény és közösség hiánya is.

Nem csak a húszéveseké… az erdő, avagy hosszútávú teljesítménytúrázás ötvenéves kor felett = It is not only the young who rule the… forest — long distance hiking over the age of 50

Ez a tanulmány az ötven év felet túrázók rekreációs céllal végzet sportevékenységébe és annak pszichológiai háterébe enged betekintést, különös tekintetel a motvációra. A túrázókat kvalitatv módszerrel elemeztem motvációjuk felkutatása érdekében. Ez a megközelítés újszerű és szokatlan, de sokkal több információval szolgál, mint a kvanttatv megközelítés. A vizsgálat mintát 15 fő, 8 férf és 7 nő alkota, átlagos életkoruk 54,2±8,4 volt. A vizsgálatba kerülés kritériuma volt a minimum 50 éves életkor és az, hogy a túrázó legalább öt éve aktvan részt vegyen hosszútávú teljesítménytúrázásban. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a túrázóknak belső motvációik vannak a nagy távolságok teljesítésére, ideértve az új kihívások leküzdését, a fzikai határaik felfedezését, a komfortzónán kívüli állapot átélését és egy hasonló érdeklődésű emberek alkota csoportba tartozást, valamint a természet szépségének vonzerejét. Határaik legyőzése olyan fowélményben testesül meg, amely tovább viszi őket az egyre hosszabb túrák teljesítésére.

A kutyatartás mint életmódot befolyásoló tényező vizsgálata

A XXI. században tapasztalható túlsúly és elhízás jelensége komoly népegészségügyi probléma. Megelőzése és kezelése is lehetséges, olyan életmódbeli faktorok változtatásával, mint fzikai aktvitás növelése és kiegyensúlyozot táplálkozás követése. Kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a testmozgás kérdésében a kutyatartás egy serkentő tényező. Felmérésünk az előbbi kérdés, a táplálkozással és táplálással kapcsolatos ismeretek szintjének vizsgálatára vonatkozik. Kérdőíves módszert alkalmaztunk: a magyar, nagykorú kutyatartók (n=95) körében. Összességében a gazdák 79%-a legalább het egyszer végez testmozgást. A négylábú kedvenc, az egy hétre eső fzikai aktvitások 70%-ában játszik közre. Megállapítható, hogy a sport- és munka-kutyatartók táplálással kapcsolatos ismeretei szignifkánsan jobbak, szemben a hobbi-kutyatartókkal. A táplálkozás kérdésében nem sikerült hasonló kapcsolatot bizonyítani. A kutyatartás és testmozgás közöt összefüggés állapítható meg. Ennek pozitv hatása a BMI értékekben is megmutatkozik. A táplálás és táplálkozás kérdésében további kutatások szükségesek. Azonban, a kutyatartás nagy jelentőséggel bír az életmódbeli faktorok kedvező irányú befolyásolásának szempontjából.

Síelés, avagy hogy készítsük fel izmainkat a síszezonra? = Skiing, or how can we prepare our muscles for the ski season?

Síszezon előt sokaktól halljuk, hogy készülnek a szezonra. Ez alat többnyire a síeléshez szükséges eszközök (ruházat és sífelszerelés) megvásárlását, javítatását értk. Ahogy a felszerelések is „pihentek” az előző szezon óta, úgy a síeléshez szükséges izomzatunk is sok esetben inaktvan töltöte ezt az időszakot. A sérülések megelőzése miat a síelés során használt úgynevezet „sífunkciós” izomzatunkat is érdemes „felébreszteni”, aktválni az idény előt. Írásunkban a síelés során leginkább igénybe vet izmok felkészítésére közlünk szárazföldi gyakorlatokat. A feladatok összeállítása az alapvető mozgásminták használatával történt. A gyakorlatok kiválasztása során azokra az izmokra fókuszáltunk, melyek elsődleges szerepet játszanak a síelés közbeni folyamatosan változó körülményekhez történő adaptációban, a stabilitás, illetve a mobilitás közt egyensúly megteremtésében.

Workplace wellbeing, avagy a modern kori munkahely = Workplace well-being, or the workplace of the modern age

A modern kori életünk nem csak a modern technológiától az, ami. A modern kor paradigmaváltást is megkíván a gondolkodásunkban, az életünk szinte minden területén. Ha végignézzük a sok-sok technológiai vívmányból fakadó változást, valamint az ezzel együtt alakuló társadalmi berendezkedéseket, akkor okkal mondhatjuk, hogy már semmi sem úgy működik, mint akár tíz, húsz évvel ezelőtt. Jelen tanulmány annak a közösségnek a működését vizsgálja, amelyben a felnőt emberek napjuk nagy részét töltik. Ez pedig a munkahely. A tanulmány rávilágít a modern kori, inspiratív és ösztönző munkahelyek mibenlétére, egyfajta irányt mutatva a változáshoz, változtatáshoz.

Korcsolyázás motivációja felnőttkorban = Motivation for skating in adulthood

A kutatásunk témájául azért választotuk a felnőtkori korcsolyázás motvációját, mert kiskoromtól kezdve a korcsolyázás a mindennapjaim része. A versenyzés befejeztével, edzőként kezdtem el tevékenykedni, amelynek során különböző korosztályokkal dolgoztam együt. Azonban a felnőtek voltak azok, akik a leginkább kíváncsiságot ébresztetek bennem, és leggyorsabban egy hullámhosszra tudtam velük kerülni. A kutatás alanyai azok a 18 éves és afelet felnőtek voltak, akik tanfolyami szinten korcsolyáznak, illetve azok, akik versenyzőként kerültek kapcsolatba a korcsolyázással. A kutatással elsősorban az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk, mi motválja felnőtként az embereket a rendszeres korcsolyázásra, ezenkívül néhány kérdés erejéig a felek közöt kialakuló konfiktushelyzetekre is kitértünk. Kutatásunkban az egész ország területén működő egyesületek versenyzőit és tanfolyami résztvevőit kérdeztük meg egy saját szerkesztésű kérdőívben. A kérdőív 46 kérdést tartalmazot, melyben szerepeltek nyitot és zárt kérdések; Likert-skála; egy vagy több válaszlehetőséget megjelölendő; illetve saját választ leírandó kérdések is. A kérdések nagy része sportággal kapcsolatos volt, emellet demográfai kérdések is megjelentek. Összesen 104 főtől érkeztek be válaszok, és ezek kiértékelése után összehasonlítotuk a két csoportot, vagyis a versenyzők és a tanfolyami résztvevők véleményét. Ezeket az eredményeket Excel-táblázatban átkódoltuk, majd SPSS rendszert alkalmaztunk a különböző kimutatásokhoz. A kitöltésben 91 fő nő és 13 fő férf vet részt. Legtöbben 40-49 év közötek voltak a kitöltők, a legidősebb kitöltő pedig 66 éves volt. A legtöbb kitöltőnek konfiktushelyzetben nem volt része, ők 66 főt jelentettek. A kutatás eredménye az let, hogy az 5 hipotézisünkből 4 beigazolódot, és 1 nem. Eszerint nem igazolódot be az, hogy a felnőtek minden esetben gyermekeik miat kezdenek el korcsolyázni. Beigazolódot, hogy esés vagy rossz tapasztalat nagyban befolyásolja azt, hogy folytatják-e a korcsolyázást. A versenyzőket ezek egyáltalán nem befolyásolják. Beigazolódot, hogy edzéseken nem tartják fontosnak a résztvevők, hogy mindig újat tanuljanak, de ha mégis új elem vagy korcsolyalépés tanulására kerül sor, azt élvezetel veszik. Az is beigazolódot, hogy a versenyzők több pénzt költenek a korcsolyázásra, mint tanfolyami társaik. Szintén beigazolódot, hogy a versenyzőket és a tanfolyami résztvevőket pedig teljesen más motválja a korcsolyázásban.

Film és rekreáció 1. – A pandémia árnyékában

A Covid19 járvány miat lezárásoknak és szabályozásoknak köszönhetően az életünk minden téren gyökeresen átalakult. Olyan szabadidős tevékenységeink, mint a flmszínházba járás, hónapokon át ellehetetlenült. A cikk betekintést ad az online szolgáltatók szférájába is, amely a multszerkezetű 21. századi flmpiac egyik szegmense, egy új (megerősödöt?) flmnézési színtérként.

A Z generáció utazási szokásai

Bevezetés: A turisztkai iparág egy fontos terület, mely hozzájárul az emberek rekreációjához, és egyben igen sok ország számára gazdasági potenciállal is bír. A COVID-járvány érzékenyen érintete ezt a szektort, melynek gazdasági hatása az utazásszervezőket sem kerülte el. Az utazási irodák létét és forgalmát a jövőben igen erőteljesen befolyásolja az, hogy a Z generációt meg tudja-e szólítani az általa kínált szolgáltatásokkal. Célkitűzés: A hazai Z generáció utazási motvációinak és szokásainak a vizsgálata. Eredmények: A kitöltők 26,3%-a nyilatkozta, hogy szokot utazási irodával utazni. A válaszadók 10%-a egyáltalán nem vesz igénybe utazási irodai szolgáltatást. A válaszadók többsége azonban igénybe vesz valamilyen szolgáltatást, melyek közül a szállásfoglalás (22,5%), a packagek (22,5%) és az utasbiztosítás (22,1%) voltak a legnépszerűbbek. A Z generáció fontosnak véli az utazási irodákat, ahol az utazási tanácsadó szerepe felértékelődik. Leginkább akkor vennék igénybe az utazási irodák szolgáltatásait, ha távolabbi desztnációt választanak és amenynyiben kedvező az ár, vagy ha bonyolultabb a foglalási módszer. Következtetések: A Z generáció egyelőre elutasítja a hagyományos, szervezet utazási formákat. A kutatás eredménye szerint csak legvégső esetben vennék igénybe a hagyományos utazási csomagokat, melyeknél az ár-érték arány igen fontos a vásárlási döntésben.