A NATO VJTF-­be felajánlott Bundeswehr erők újgenerációs szoftverrádiói

A cikk a NATO VJTF­be (a sajtó által „lándzsahegy­dandárnak” nevezett harccsoportba) felajánlott német Puma lánctalpas gyalogsági harcjárművek és a járműveket elhagyó – IdZ­ES (Infanterist der Zukunft Enhanced System) a jövő lövészkatonája felszereléscsomaggal ellátott – katonák számára biztosított újgenerációs, titkosított beszéd­ és adatátvitelre alkalmas digitális rádiókat kívánja bemutatni.

A Donauwörth­i Airbus gyár : II. rész

Magyar Honvédség által a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében megrendelt új helikoptereket a Donauwörth-ben működő Airbus Helicopters Deutschland GmbH (AHD) gyárban állítják elő. A cikk első része a gyár több évtizedre visszatekintő múltját mutatta be, amelynek folytatásaként a szerző a hidegháborús évtizedekbe kalauzolja el az olvasót, végül tanulmányát a gyártmányprofil legfontosabb elemeinek bemutatásával zárja.

Betonszerkezetek károsodása lövedékbecsapódás hatására I. rész

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta a kiemelt építményeket megnövekedett biztonsági elvárások mellett szükséges tervezni. Ez az előírás az újonnan épített nukleáris létesítményekre, köztük a Paks II. atomerőmű-beruházásra is vonatkozik. Ezen megnövekedett biztonsági igények meghatározzák, hogy a tervezett atomerőmű konténmentjének ellen kell állnia egy repülőgép-becsapódásnak is. Ilyen léptékű ütközés során igen sokféle extrém terhelés éri az építményt, kezdve a géptörzs felmorzsolódásától, a leszakadó hajtóművek behatolásán át, a kiömlő hajtóanyag berobbanásáig. Kevés ilyen skálájú kísérlet eredménye ismeretes, ezért a tervezés során nagy szerep jut egyrészt az elméleti megfontolásoknak és numerikus vizsgálatoknak, másrészt különféle tapasztalati képletek alkalmazásának. A számítások validálásához azonban szükség van megbízható mérési eredményekre. Sajnálatos, hogy a szakirodalomban fellelhető eredmények érvényességi köre nincs kellően körülhatárolva, ezért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Magyar Honvédség Modernizációs Intézet együttműködésében lőtéri tesztek segítségével vizsgáltuk a lövedék sebességének és a beton minőségének a hatását beton céltárgyak károsodására.

Az MH Geoinformációs Támogatási Doktrína felülvizsgálata az újonnan rendszeresített technikai eszközök tükrében II. rész

Jelenleg zajlik a 2014-ben kiadott Magyar Honvédség (MH) Geoinformációs Támogatási Doktrína felülvizsgálata, megújítása, a nemzeti sajátosságoknak, követelményeknek megfelelően biztosítva az Európai Unió (EU) és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) tagjai közötti együttműködéshez, a geoinformációs anyagok interoperabilitásához szükséges feltételeket. A tanulmány első része bemutatta az MH Geoinformációs Támogatási Doktrína felülvizsgálatának időszerűségét és szükségességét az újonnan beszerzett technikai eszközökkel összhangban. A tanulmány második részében a szerző ismerteti a konkrét, érvényben lévő magyar és nemzetközi együttműködésből adódóan alkalmazandó irányelveket, és javaslatot tesz a megújuló doktrína változtatásaira annak érdekében, hogy a szövetségesi kötelezettségből fakadó geoinformációs feladatokat a Magyar Honvédség maradéktalanul el tudja látni.

Hazai modernizáció a Magyar Honvédség tábori mikrohullámú rendszerében

A tanulmány célja a digitális, mikrohullámú átjátszóállomás prototípusának megvalósításáról szóló tudósítás publikálása. Ez az eszköz szélsőséges körülmények között is képes átvenni – akár huzamosabb ideig is – egy megrongálódott vagy meghibásodott rádióállomás szerepét, vagy csomópontot alkotva kiterjeszteni a már meglévő hálózatot. A fejlesztés során számos komplex feladattal és megoldandó problémával szembesült a kivitelező, hiszen az eszköznek meg kellett felelnie a műszaki, katonai alkalmazási és harcászati követelményeknek is.

A japán kard – tűzből születő nemzeti kincs II. rész

A tanulmány első részében az olvasók betekintést nyerhettek a japán kultúrában kiemelt erkölcsi és társadalmi jelentőséggel bíró fegyver kialakulásának folyamatába és készítési technikájába. A szerző a történelmi korszakok mentén ismertette azt a múltból táplált kultikus szerepet, amely szorosan összekapcsolódik az Edo-kori Japán vezető társadalmi csoportja, a bushi (elit katonai réteg) erkölcsi és jogi státusával. Az írás 2. része részletesen ismerteti a japán kard hagyományos előállításának folyamatát, azon technológiai lépéseket, amelyek elvezetnek a kard teljes megformálásáig. A szerző kitér a kard tulajdonságát alapvetően meghatározó eltérő keménységű rétegek kialakítására, továbbá a japán kardok ma is használt minősítési rendszerére és társadalomban betöltött szerepére.

A Lynx harcjárműcsalád fejlesztése, technikai leírása és jövője II. rész

A Lynx (Hiúz) a 21. századi elvek alapján épített egyik legkorszerűbb lánctalpas gyalogsági harcjármű. A tanulmány első része részletesen ismertette a Lynx harcjárművek fejlesztésének történetét, főbb technikai paramétereit, jellemző technikai megoldásait és meghatározó részegységeit. A második részben a motor és az erőátviteli berendezések, a futómű és a felfüggesztés bemutatására kerül sor. A szerző ismerteti a moduláris Lance torony szerepét, képességeit, valamint a fő fegyverzetként beépíthető MK30–2/ABM és a WOTAN–30, –35 típusú gépágyúk, illetve a javasolt gépágyúlőszerek típusait. A Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében beszerzett harcjárművek 2022-től a Magyar Honvédség nehézdandár képességét erősítik.

Az RDC III dozimetriai rendszer alkalmazhatóságának vizsgálata, 20 évvel a modernizálása után II. rész

A szerző a tanulmány előző részében röviden összefoglalta az RDC III harcászati személyi dozimetriai rendszer eredeti, valamint felújítás utáni képességeit. Dr. Gyulai Gábor – az akkori Haditechnikai Intézet munkatársaként –, az első részben ismertetett modernizációs projekt témafelelőse volt. A szakember a közelmúltban a Gamma Műszaki Zrt. bázisán, 400 db RDC III D doziméter felhasználásával megvizsgálta a rendelkezésére bocsátott 4 db RDC III AGM készüléket (készletet). A tanulmány második része a 2020-ban végrehajtott vizsgálatokról, azok eredményeiről, illetve az eredményekből levonható következtetésekről szól.

A gammakitörések irány szerinti eloszlása

A gammakitörések a Világegyetem legnagyobb energiájú folyamatai. Többségükben nagy tömegű csillagok végső robbanásai távoli galaxisokban, illetve azok közelében. Tehát nagyon távoli tartományokban jelzik a Világegyetem sűrűbb részeit. Éppen ezért segítségükkel alkalmunk lehet felderíteni világunk nagy léptékű szerkezetét.

Újjászülető hadiipar

Magyarországon komoly szándék figyelhető meg a hadiipar erőteljes fejlesztése érdekében. A szerző ennek a lehetséges irányait tárja fel úgy, hogy elemzi azokat a fő hajtóerőket, amelyek az iparág XXI. századi transzformációját eredményezik. A tanulmány, az átalakuló hadiipari struktúra mellett, szól a hadiiparral szemben támasztott legfontosabb követelményekről is: a technológiai színvonalról, a versenyképességről és az ellátásbiztonságról. Mindezeket összefoglalva pedig bemutatja, hogy milyen ösvényeken indulhat el a hazai hadiipar sikeres fejlődése.