A Makó-Mikócsa-halom kora avar kori temető keltezéséről írt tanulmányukban Gulyás et al. 2018 alapvetően tévesen alkalmazzák a radiokarbon dátumok Bayes-féle modellezését. Vitacikkünkben a módszertani tévedések mellett az általuk használt terminológiai hibákat is tárgyaljuk.
E cikkben egy 2018 őszén, Mezőzombor-Békás-érről előkerült bronztárgyakból és borostyángyöngyökből álló együttes kerül bemutatásra. A lelettípusok tipokronológiai elemzése alapján, a Kr. e. 7. század 2. felére és a Kr. e. 6. század elejére keltezhetők. A különféle tárgyak analógiái arra utalnak, hogy ékszerekként, a ruházat dekorálására szolgáltak, az egyes leleteken látható viseleti nyomok alapján nem eltemetésre készítették az együttes elemeit. Eredeti kontextusuk bizonytalan, de valószínűsíthető, hogy egy temetkezés mellékleteiként kerültek a föld alá.
A cikkünk középpontjában az állítólag Belovode (Rosztovi terület) határában előkerült leletek állnak. A leletegyüttesből származó öntött maszkos veretek formai szempontból a tárgytípus legkorábbi horizontjába tartoznak. Hasonló övszerelékek a Dontól keletre eső sztyeppén, illetve a Volga–Urál régióból ismertek. Ezek alapján egy észak–déli kereskedelmi/kommunikációs út rekonstruálható.
Jelen tanulmány célja annak vizsgálata hálózatelemzési szempontok érvényre juttatása mellett, hogy a Kárpát-medence délnyugati régiójában a késő Hallstatt-időszak közösségei közötti interakciókat és kommunikációt milyen módon befolyásolták és szervezték a térség nagyobb folyói.
Methodological and interpretational problems in the dating of 6–7th centuries AD on the Great Hungarian Plain•