A felsőoktatás nemzetköziesítésének kulturális dimenziói

A magyar felsőoktatás nemzetköziesedése révén a hazai felsőoktatásban is egyre nagyobb számban és arányban tanulnak más országokból érkezők, ennek megfelelően a külföldi hallgatók fogadásának kulturális aspektusai is egyre fontosabbá válnak számunkra. Tanulmányomban nemzetközi és hazai szakirodalmi források, kutatások alapján azt mutatom be, hogy milyen kihívásokkal járhat a külföldi hallgatók saját, "hozott" kultúrájának és a lokális szokásoknak és értékeknek a találkozása, ütközése; milyen oktatói és szervezeti kompetenciák szükségesek az eredményes interkulturális oktatáshoz; és milyen kedvező kulturális hatásokkal jár a külföldi hallgatók jelenléte megfelelő szervezeti és pedagógiai megoldások esetén.

Az átjárhatóság fogalmának jelentésrétegei Frenák Pál művészetében

A híres magyar tánckoreográfus, Frenák Pál művészi világát kívánom bemutatni, aki negyven éve szoros spirituális kapcsolatban van Gilles Deleuze francia filozófus műveivel, és gyakran a művészetről is deleuze-i fogalmakban gondolkodik, ugyanakkor nem használ konkrét szövegreferenciákat a munkáiban. Az átjárhatóság esztétikai és etikai kritériummá vált az alkotásaiban, melynek szükségességét gyakran megemlíti. Frenák a kortárs táncélet egyik legizgalmasabb koreográfusa, aki a siketek és nagyothallók jelrendszerének energiáiból építkezve egy új és egyedi (organikus) mozgásnyelvet hozott létre.

Vizuális önkifejezési lehetőségek az újmédiában

A közösségi oldalak és az azonnali üzenetváltó alkalmazások az önkifejezés részévé tették az emotikonokat, a matricákat, a GIF-eket, az internetes mémeket. A privát fényképek funkciója is megváltozott, amennyiben azok elsődleges célja már nem az emlékek megőrzése az utókor számára, hanem a jelen történéseinek prezentálása, az átélt élmények megosztása, olykor a verbális üzenet kiváltása. A tanulmány azt vizsgálja, hogy ezen új, vizualitáson alapuló, és a globális trendek által erősen befolyásolt kommunikációs rítusok mennyire kedveznek az egyéni önkifejezési módoknak, illetve megjelenhet-e bennük lokális színezet.

Beatles-feldolgozások az államszocialista Magyarországon

Ebben a tanulmányban a Beatles együttes dalainak 1960-as és 1980-as évek között készült magyarországi feldolgozásait elemzem. Mindezt egy olyan populáriszene-történet kidolgozásának reményében teszem, amely nem műfajok és generációk egymásutánjára épül – ahogy azt általában a rockzene trendformáló hatását kihangsúlyozó munkák teszik –, hanem éppenséggel a párhuzamos hagyományokra, a különböző generációk együttélésére, illetve az egyes műfajokon és stílusokon belül megfigyelhető különbségekre koncentrál. A Bealtes-feldolgozások azt segíthetnek megmutatni, hogy miként találkoztak egymással a globális zenei trendek és a zenés szórakozás lokális hagyományai az államszocialista Magyarország populáris zenei életében.

A rendészeti nyelv: átmenet vagy helyben járás?

Az írás célja a hazai rendészeti nyelv főbb sajátosságának bemutatása, kiegészítve a külföldiek rendésztére és a határőrizetre vonatkozó példákkal. Ez a szaknyelv is többrétegű, amelyet a közigazgatás, a militáns védelmi és a szakrendészeti nyelv egyaránt alakított. A lexikai, terminológiai vonásokat, a jellegzetes szókapcsolatokat (funkcióigés szerkezetek, szenvedő szerkezet), alanytalan mondatok előfordulását, a mondatszerkezetek, stílusjegyek, a központozás vizsgálatát 24 jogszabálynál (törvények, rendeletek, utasítások, parancsok) és törvényi indoklásnál végezte el a szerző. A rendőrök verbális kommunikációját két forrás alapján lehetett vizsgálni. Az elmúlt száz év közhatalmi és politikai változásai felemásan jelentek meg a rendészeti nyelvben, de a demokratikus és társadalmi szolgáltató szemlélet lassan tör itt utat.

Egyetemisták vallásossággal összefüggő egyes jellemzői

Az elmúlt néhány évtizedben a történelmi egyházak híveinek száma nagymértékben csökkent, ugyanakkor a keresztény kisegyházak aránya másfélszeresére nőtt. Terjed az ateizmus, erősödik az individuális vallásosság, jelentősen emelkedett a vallásukat nem gyakorlók száma (KSH 2014). Ugyanakkor folyamatosan növekszik a vallásosság elfogadottsága, és erősödik az egyházakba vetett bizalom (Tomka 2009). Egy regionális kutatási mintán keresztül fontosnak tartottuk egyrészt annak feltárását, hogy a szekularizációs tendenciák milyen mértékben vannak jelen a felsőoktatásban tanuló hallgatók körében. Másrészt kísérletet tettünk annak feltárására, hogy a vallásosság mennyiben tud társadalmi tőke termelő funkciót betölteni (Pusztai 2004, 2009; Orbán-Szántó 2005) a fizetett munkában "aktív fiatalok" körében.

Kreativitás, digitális identitás és mitológia

Digitális életterünk szociokulturális lehetőségei nagyrészt megegyeznek eddigi, predigitális lehetőségeinkkel. Miért idegenkedünk mégis ettől a közegtől, miért látjuk veszélyben identitásunkat, kapcsolatainkat és kulturális értékeinket? A kérdést az identitás, kreativitás és mitológia fogalmainak segítségével metaelméleti szempontból vizsgálom, és az evolúciós magyarázatokat („aki kimarad, lemarad”, illetve „az marad életben, aki leginkább fogékony a változásra”) olyan értelmezési lehetőségekkel egészítem ki, mint a szimbólumokon alapuló tudásrendszereink extraszomatikus jellege, identitásunk digitális reprezentációjának kognitív alapja, a mitológia paradox karaktere, vagy a komplex gondolkodáson alapuló kreativitás személyiségfejlesztő (egyéni) és hagyományőrző (szociális) jelentősége.

A nézőpont teszi?

Terézia Mora Különös anyag (Seltsame Materie) című elbeszéléskötetének – melyet az 1999-es Frankfurti Könyvvásáron mutattak be, ahol Magyarország volt a díszvendég, ill. a magyar irodalom a központi téma – igen intenzív volt a kritikai fogadtatása. A német recepció lelkesedett a műért, és lokális témaként (az osztrák-magyar határvidék témájaként) határozta meg annak problematikáját, míg a visszafogottabb magyar recepció globális témaként értelmezte azt. Tanulmányomban azt vizsgálom, szemiotikai-irodalomszociológiai alapokon, hogyan szerveződnek azok az észlelési és gondolkodási sémák, melyek lokálisnak vagy globálisnak mutatják a „különös anyag”-ot.

A felsőoktatási LLL és a közösségfejlesztés összefüggései

Az elemzés arra keres válaszokat, hogy milyen szerepet játszik a felsőoktatási lifelong learning a hatékony tudás-megosztással támogatott közösség-fejlesztésben, ezzel hatékony tanulásorientált szakpolitika formálásában. Megjelenik e témával összefüggésben, hogy a felsőoktatás milyen trendekkel jellemezhető a tanuló közösségek alakításában, ehhez illeszkedően közösségi kollaborációk megvalósításában. Igyekszünk arra is rámutatni, hogy melyek azok a kontextusok, melyek az európai felsőoktatást egészében érintik globális hatások okán, s hogy ezen hatások alapján mi lehet ez eucen szerepe a felsőoktatási lifelong learning fejlesztésében és innovációjában. Érdemes arra is odafigyelnünk, hogy e perspektívát aktuálisan milyen korlátok és lehetőségek jellemzik az UNESCO-nak a jövő kutatását érintő diskurzusa részeként, mely egyaránt kötődik az Agenda 2030 SDG4 eszmecseréhez.

Oktatás és globalizáció

Korunkat meghatározó fogalmak a globalizáció, tudomány és technológia. Az egyént érintő felgyorsult változások inkongruenciát és ellentmondások sorozatát idézi elő, amelyeknek egyik lehetséges feloldása a képességek új rendszerének kialakítása. Nemzetközi mérések alapján azonban látjuk, hogy az oktatásunk hatékonysága általában alacsony, miközben bizonyos társadalmi csoportoknak a felhalmozódó kulturális hátrányok leküzdésére egyre nagyobb szüksége van intézményi támogatásra. Tanulmányomban hátrányos helyzetű társadalmi csoportok iskolai sikerességének esélyeit vizsgálom, érintve a globalizmus társadalmi hatásait. Ebben a bonyolult társadalmi helyzetben a sérülékeny csoportok között a női fogvatartottak életvilágát, illetve a börtönben zajló oktatás hatására történő mentalitásváltozást mutatom be.