Össznyelvész Konferencia 2020

Az Össznyelvész Konferenciát 2020. december 22-én negyedik alkalommal ren- dezte meg az ELTE Nyelvelméleti Kutatóközpont (NYEKK). Célja ezúttal is az volt, hogy népszerűsítse az elméleti és alkalmazott nyelvészeti ágakat, alkalmat adjon a tudományterület művelőinek, hogy nagyobb közönség előtt mutassák be kutatási témájukat.

A MANYE 30 éves fennállásának jubileumi konferenciája

A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének (MANYE) jogelődje 1990-ben alakult, így idén ünnepeltük fennállásának 30. évfordulóját. Ebből az ünnepi alkalomból neves előadók tartottak előadást a MANYE múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A koronavírus-járvány miatt a Zoom online platformon meg- rendezésre kerülő konferencia majdnem 80 fő részvételével zajlott.

Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (főszerk.) Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben. 1. Terminológia, lexikográfia, fordítás.

Jelen kötet a 27. alkalommal megrendezett Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kong- resszus előadásainak terminológiával, lexikográfiával és fordítással kapcsolatos előadásainak írott változatát tartalmazza. A kongresszust 2019. április 15. és 16. között rendezte meg közösen a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE), valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Magyar Nyelvtudományi Tanszéke.

TransELTE 2021 – OFFI Akadémia XXIII. Fordítástudományi Konferencia

„Távolléti oktatás a fordító- és tolmácsképzésben – Oktatásmódszertani tapaszta- latok a Covid–19 idején” volt a címe az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék és az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda 23 éve tartó közös konferencia- sorozatában az első napnak. Ugyanezzel a címmel a konferenciát március 24-én délután megelőzte egy könyvbemutató, melyen a Fordító- és Tolmácsképző Tan- szék oktatói mutatták be új tanulmánykötetüket a távolléti oktatásról. A konferen- cia első napján az ország különböző egyetemein és a határon túl folyó fordító- és tolmácsképzést képviselő oktatók osztották meg tapasztalataikat arról, hogy mi- lyen tanulságok vonhatók le a pandémia alatt használt oktatási módszerekről.

Besznyák Rita, Fischer Márta, Szabó Csilla (eds): Fit-For-Market Translator and Interpreter Training in a Digital Age

A kötet nagyon időszerű témákat tekint át, amelyeket a pandémia még időszerűb- bé tett. A szerkesztők előrelátását és a szakmai trendek naprakész követését bizo- nyítja, hogy jóval a pandémia előtt kezdtek el a fordító- és tolmács szakma, illetve a fordító- és tolmácsképzés digitális korban betöltött szerepével foglalkozni.

Szoták Szilvia (szerk.) A hiteles fordítás mint közfeladat

A közfeladatot ellátó intézményeknek kiemelt felelősségük és szerepük van abban, hogy a működésük során felhalmozódott tudást és tapasztalatot más intézmények- nek és közreműködőknek átadják, és elősegítsék az adott szakterület szereplői közötti együttműködést. Különösen igaz ez egy olyan intézményre, amely 100%- ban köztulajdonban álló gazdasági társaságként közfeladatot lát el, és nem csupán egy szakterület, hanem egy önálló iparág – az ún. nyelvi iparág – szereplőjeként végez igazságügyi, jogi szakfordítási és hiteles fordítási feladatokat.

A WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázis bemutatása

A tanulmány célja a Szellemi Tulajdonjog Világszervezet (World Intel- lectual Property Organization, WIPO) szabadalmi fordítási osztálya által (Patent Cooperation Treaty Translation Division)1,2 megvalósított, nyilvánosan elérhető WIPO Pearl szabadalmi terminológiai adatbázis bemutatása. A terminológiai adat- bázis leírása és elemzése a Tamás és Sermann (2019a, 2019b) kísérleti szempontrend- szer alapján készült, amelynek célja, hogy a nyomtatott és elektronikus szótárak elemzési módszereit követve a nagy szervezetek online terminológiai adatbázisok elemzései is lehetőség szerint szakmailag objektív szempontok alapján készüljenek. Ennek megfelelően az írás összegzi a terminológiai adatbázissal kapcsolatos háttér- információkat, a technikai paramétereket, az adatbázis tartalmáról és használatáról szóló információkat, továbbá kitér a szabadalmi terminológia sajátos jellemzőire.

Láthatatlan fordítás?

A globalizációnak és korunk gyors technikai fejlődésének köszönhe- tően a tudományos világban a szakfordítói tevékenység ma minden eddiginél na- gyobb méreteket ölt és komoly kihívásokkal küzd. A fordított tudományos szöve- geknek ugyanis az eredetileg a célnyelven (többnyire angolul) született szövegekkel kell egyenértékűeknek lenniük ahhoz, hogy a bennük közölt ismeretanyag és tudás hiteles és versenyképes legyen. Elméleti és empirikus kutatások százai foglalkoznak a tudomány fordításának koncepcionális, diszciplináris, gyakorlati, módszertani, kulturális, stratégiai, vagy éppen politikai kérdéseivel. Arra keresnek választ, hogy melyek azok a tulajdonságok, feltételek, amelyek révén a fordítások ekvivalenssé válhatnak az eredetileg az adott nyelven (anyanyelvűek által) írt szövegekkel. Dol- gozatom a tudományos szakfordítás empirikus kutatásának eredményeit tekinti át azzal a szándékkal, hogy azonosítsa ennek a speciális fordítói tevékenységnek (1) a sajátos kihívásait, (2) az ezek leküzdéséhez szükséges kompetenciákat, valamint (3) azokat a szövegalkotási normákat és minőségi kritériumokat, amelyek révén az anyanyelvűek által írt szövegekkel funkcionálisan egyenértékű célnyelvi szöveg keletkezhet, vagyis „láthatatlanná” válhat a fordítás. A kutatási eredményeket a szakfordítást leginkább befolyásoló tényezők figyelembevételével a különféle nyelv- párok, műfajok és tudományterületek vonatkozásában mutatom be.

Seresi Márta, Eszenyi Réka, Robin Edina (szerk.) Távolléti oktatás a fordító- és tolmácsképzésben. Oktatásmódszertani tapasztalatok a COVID-19 idején

Oktatóként, hallgatóként mindenkinek első kézből van tapasztalata a távolsági ok- tatásról, és sok pandémia-riport is napvilágot látott az utóbbi időben arról, hogy miként hatott ki a járványhelyzet az egyetemi képzés egészének működésére. Az olyan beszámolók azonban ritkábbak, amelyek egy adott képzést, illetve annak minden érintett képzési szintjét és színterét átfogó felméréseket, tapasztalati elem- zéseket adnak közre. Ezért is figyelemfelkeltő az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének kezdeményezése, amely a 2020-as év tavaszi, első lockdown-idősza- kából oszt meg tapasztalatokat a fordítás és tolmácsolás oktatását érő kihívásokról abban a kötetben, amely nemrég jelent meg „Távolléti oktatás a fordító- és tolmács- képzésben. Oktatási tapasztalatok COVID-19 idején” címmel.

Leuven-Zwart modelljének tesztelése angol nyelvű irodalmi próza magyar fordításaiban

Jelen tanulmány a szerző készülő doktori disszertációjának kutatási céljait, elméleti alapjait és a tervezett vizsgálati módszert mutatja be. A kutatás témája a fordítói stílus és tettenérhetőség, ami a fordítási folyamat során hozott döntések, illetve a fordítás eredményében megmutatkozó interpretáció eredménye. Az elemzés eszköze Kitty M. van Leuven-Zwart komplex szövegelemző modellje, amely két részből áll: a szöveg mikrostrukturális eltolódásainak kategorizálására szolgáló összehasonlító modellből és egy leíró modellből, amelynek segítségével a mikrostruktúra eltolódásainak a makrostruktúra szintjén érvényesülő hatásai vizs- gálhatók. Az elemzéshez választott korpusz J.D. Salinger The Catcher in the Rye című regényének két magyar nyelvű fordítása: Gyepes Judit Zabhegyező és Barna Imre Rozsban a fogó című munkája. A készülő doktori disszertáció egyik elsődle- ges célja, hogy tesztelje a modell alkalmazhatóságát angol nyelvű irodalmi próza magyar fordításainak elemzésével, amire korábban még nem volt példa. Salinger kultikus regénye számos nyelvi kihívást tartalmaz, amelyek megoldása kreativitást igényel a fordító részéről – ez a tény, valamint az elemzés eszközéül választott modell összetettsége megfelelő alapot jelenthetnek a fordító stílusának, tettenérhe- tőségének vizsgálatához.