scholarly journals A case of triple digestive tract reconstruction in chronic pancreatitis complicated with bile ductal stenosis, duodenal stenosis, and portal vein stenosis: a case report

2020 ◽  
Vol 6 (1) ◽  
Author(s):  
Yuka Abe ◽  
Takafumi Kumamoto ◽  
Gakuryu Nakayama ◽  
Kentaro Miyake ◽  
Yasuhiro Yabushita ◽  
...  
2018 ◽  
Vol 61 (3) ◽  
pp. 182-186
Author(s):  
Teruhisa Sakamoto ◽  
Yosuke Arai ◽  
Masaki Morimoto ◽  
Masataka Amisaki ◽  
Naruo Tokuyasu ◽  
...  

Suizo ◽  
2018 ◽  
Vol 33 (5) ◽  
pp. 815-825 ◽  
Author(s):  
Akihito KOZUKI ◽  
Manabu TAKAMATSU ◽  
Naoki HARADA ◽  
Tomohiro TANAKA ◽  
Koichiro ABE ◽  
...  

2013 ◽  
Vol 74 (10) ◽  
pp. 2879-2884 ◽  
Author(s):  
Yosuke OHNO ◽  
Hirofumi KAMATI ◽  
Yosuke TURUGA ◽  
Hideki YOKO ◽  
Toshiya KAMIYAMA ◽  
...  

2013 ◽  
Vol 23 (4) ◽  
pp. 351 ◽  
Author(s):  
DeepN Srivastava ◽  
Sujoy Pal ◽  
Nikhil Agrawal ◽  
ArunK Gupta ◽  
KS Madhusudhan

2003 ◽  
Vol 26 (4) ◽  
pp. 395-397 ◽  
Author(s):  
G. Maleux ◽  
J. Vaninbroukx ◽  
C. Verslype ◽  
D. Vanbeckevoort ◽  
P. Van Hootegem ◽  
...  

2008 ◽  
Vol 58 (4) ◽  
pp. 399
Author(s):  
Eun Soo Kim ◽  
Kyung Mi Jang ◽  
Min Jeong Kim ◽  
Hoi Soo Yoon ◽  
Hyun Lee ◽  
...  

2020 ◽  
Vol 13 (12) ◽  
pp. e235986
Author(s):  
Alexander Tindale ◽  
James Jackson ◽  
Darina Kohoutova ◽  
Panagiotis Vlavianos

We introduce a case of a 73-year-old man who developed intractable chylous ascites due to portal vein compression as a result of peripancreatic inflammatory changes after acute biliary pancreatitis. After stenting the portal vein stenosis, the chylous ascites improved from requiring weekly paracentesis to requiring no drainage within 4 months of the procedure and at the 15-month follow-up. To our knowledge, it is the first case reported in the literature where portal vein stenting has successfully been used to treat pancreatitis-induced chylous ascites.


2009 ◽  
Vol 150 (26) ◽  
pp. 1231-1234 ◽  
Author(s):  
Attila Doros ◽  
Balázs Nemes ◽  
Imre Fehérvári ◽  
Dénes Görög ◽  
Zsuzsa Gerlei ◽  
...  

A májátültetés rutinszerűen, jó eredménnyel alkalmazott eljárás a végstádiumú májelégtelenség kezelésében. A transzplantáció után kialakuló éreredetű szövődmények közül a legritkább a májkapuér-szűkület. Ennek intervenciós radiológiai megoldását mutatjuk be három eset kapcsán. Célkitűzés: A portalis véna szűkületének sebészi kezelése kockázatos, különösen a korai poszttranszplantációs időszakban. Az intervenciós radiológiai beavatkozások általában kis megterheléssel, kevés szövődménnyel alkalmazhatók. Célunk bemutatni a percutan transhepaticus fémstentbehelyezés biztonságosságát, eredményességét. Módszer: Háromszázkilencvenhat májátültetés után összesen három esetben (0,07%) észleltük az anasztomózis korai beszűkülését. Ezekben az esetekben ultrahangvezérelt percutan transhepaticus venaportae-punkciót végeztünk vékony tűvel, majd koaxiális tágítókatétert alkalmazva stent behelyezésére alkalmas introducert vezettünk át a májszöveten. A szűk anasztomózisba nitinol (2 esetben), illetve acél (1 esetben) öntáguló fémstentet helyeztünk. Az introducer eltávolítása közben a parenchymás járatot egy alkalommal embolizációs spirállal, egyszer pedig sebészi szivacsrészecskékkel embolizáltuk. A harmadik esetben embolizáció nem történt. Eredmények: A kezelés mindhárom esetben sikeres volt. A beavatkozással kapcsolatban szövődményt nem észleltünk. Két esetben az indikációt jelentő hasi folyadék mennyiségének csökkenése, egy esetben a nyelőcső-varicositas visszafejlődése jelentette a klinikai kép javulását. Mindhárom esetben ultrahangos és komputeres rétegvizsgálat is igazolta a szűkületek sikeres kezelését. Két beteg a beavatkozás után 10, illetve 39 hónappal jól van. Egy beteget a beavatkozás után egy hónappal többszervi elégtelenség miatt elvesztettünk. Következtetés: A venaportae-anasztomózis szűkületeinek kezelésére a percutan transhepaticus kanülálás és öntáguló fémstent behelyezése biztonságosan és sikeresen alkalmazható.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document