scholarly journals Bacterias aisladas de biosólidos de la PTAR San Fernando en Medellín-Colombia con capacidad para reducir cromo hexavalente

2021 ◽  
Vol 23 (1) ◽  
pp. 32-45
Author(s):  
Juan Alberto Vélez Zuluaga ◽  
Luisa Fernanda Quiroz ◽  
Orlando Simón Ruiz ◽  
Olga Inés Montoya ◽  
María Belén Turrión ◽  
...  

En las últimas décadas se ha trabajado activamente para reducir el impacto ambiental generado por las actividades antrópicas que constantemente liberan componentes tóxicos al ambiente generando inestabilidad y daños en la salud de las comunidades biológicas. Entre los diferentes contaminantes, los metales pesados revisten importancia en virtud de sus propiedades, que dificultan su degradación o transformación en otros compuestos menos tóxicos. El cromo es uno de los metales de mayor interés a nivel global por su uso en múltiples industrias. Los métodos convencionales que utilizan materiales cromados en sus procesos, no sólo arrojan cantidades considerables de residuos al ambiente, sino que dan poca cuenta de la fracción de Cr6+ presente en determinados ecosistemas. La biorremediación se ha propuesto como una alternativa económicamente viable y ambientalmente sostenible. El propósito del presente trabajo fue evaluar la capacidad de reducción de cromo por bacterias, aisladas de una matriz de biosólidos de la Planta de tratamiento de aguas residuales (PTAR) San Fernando en la ciudad de Medellín-Colombia. Muestras de biosólidos se cultivaron en Agar Nutritivo enriquecido con diferentes concentraciones de Cr6+. Las cepas que presentaron mayor tolerancia al cromo fueron aisladas para realizar ensayos de reducción por triplicado, monitoreando la concentración del metal en el tiempo. Se obtuvieron siete especies bacterianas diferentes dentro de las cuales se destacaron Staphylococcus saprophyticus, Ochrobactrum anthropi y Bacillus cereus por la capacidad de reducir Cr6+ a 96 h con eficiencias de 29.0%, 61.1% y 100%,  respectivamente.

2004 ◽  
Vol 53 (3-4) ◽  
pp. 331-342 ◽  
Author(s):  
P. Ildikó Angerer ◽  
László Ködöböcz ◽  
Borbála Biró
Keyword(s):  

Laboratóriumi tenyészedényes, talajinkubációs modellkísérletben tanulmányoztuk a mezogazdasági termesztés során a talajokat potenciálisan éro néhány mesterséges környezeti tényezo - az élovilágra idegen xenobiotikum-koncent-ráció (80% klór-szulfuron-tartalmú herbicid, Glean) és egy ipari melléktermék (Dunaferr kokszolói szennyvíze) - hatását a talaj mikrobiális közösségeire. A kísérletben beállított négy herbiciddózis (0,001, 0,01, 1 és 10 mg·kg-1 talaj) a mezogazdasági gyakorlatban alkalmazott koncentráció 1-, 10-, 1000- és 10000-szeresét reprezentálta. A három mintasorozat egyikét a klór-szulfuron négyféle koncentrációjával, a másikat a Dunaferr kokszolói szennyvizével, a harmadik sorozatot pedig a herbicid és szennyvíz kombinációjával kezeltük.  A kezeléseket követoen a tenyészedényeket három hétig inkubáltuk (28 oC, a szabadföldi vízkapacitás 60%-os értékén tartva). Rendszeres mintavételekkel elemeztük néhány, a talajtermékenység szempontjából fontos mikrobacsoport számszeru alakulását. Az összes heterotrof csíraszám, a szabadon élo nitrogén-kötok, a sugárgombák és a spóraképzok egy fajcsoportja, a Bacillus cereus var. mycoides kitenyésztésére szelektív, Nutrient, Kongóvörös Ashby és Arginin-glicerin agar-lemezeket alkalmaztunk. A mikrobaszámokat általunk módosított eljárással talajhígítási sorozatból állapítottuk meg és a telepképzo egységek számát 1 g száraz talajra konvertáltuk. Az átlagadatok log10-transzformált adatait ábrázoltuk, a varianciaanalízis eredményeként jelentkezo szignifikáns (P0,5%) értékeket is jelöltük. Az inkubáció során bizonyítást nyert, hogy a kitenyésztheto mikrobacsoportok érzékenysége különbözo az adott herbicid- és szennyvízadagokkal szemben. Az anyagok közötti interakció az egyes komponensek külön-külön kimutatott hatását módosíthatja, ami a vizsgálati körülmények között a kokszolói szennyvíz toxikus cián-, rodanid- és fenoltartalma miatt a kitenyésztheto mikrobaszám további csökkenésében nyilvánult meg. Legérzékenyebb mikrobacsoportnak - a korábbi eredményekkel megegyezoen - a nitrogénköto baktériumok bizonyultak. A sugárgombák és a kitenyésztett Bacillus faj csíraszámát        ugyanakkor a herbicid 0,01 mg·kg-1 mennyiségei serkentették, amely hatás a sugárgombáknál az ipari szennyvízzel való kombinációkban is fennmaradt. A mikrobacsoportok eltéro érzékenysége miatt a vizsgált talaj mikrobaközös-ségeinek az összetétele és esetleges aktivitása is módosult.


2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document