A mentális zavarok reprezentációja a videó-játékokban I. : Ábrázolásmódok, terápiás lehetőségek, társadalmi haszon

Két részes írásunkban eltérő funkciójú (szórakoztató, ismeretterjesztő, érzékenyítő, segítő, terápiás) videójátékokban vizsgáljuk meg a mentális betegségek ábrázolását. Megmutatjuk, hogy e problémákról nem csak a komoly (érzékenyítő, terápiás) videójátékok nyújthatnak hű és nem-sztereotipizált képet, hanem a szórakoztató válfajba tartozók is; s hogy e játékok a hagyományos reprezentáló elemeik (történet, kép, hang) mellett interaktív sajátosságaikat (játékmechanika, szimuláció) is kihasználva miképpen tudják érzékeltetni egyes mentális betegségek lefolyásának és tüneteinek jellegzetességeit. E videójátékok jelentős társadalmi hasznot hordoznak, amennyiben hozzájárulnak a mentális betegségekről alkotott laikus tudás növekedéséhez és a destigmatizációhoz, s amennyiben alkalmasak a mentális betegségekkel küzdők helyzetének javítására, esetenként e betegségek kezelésére is.

Az önkormányzatok által időseknek címzett online kommunikáció vizsgálata a 2020-as Covid-19 koronavírus-járvány idején : Kutatási beszámoló

A jelen cikk alapját képező #kommlab (Budapesti Corvinus Egyetem) kutatás az idősek tájékoztatását és támogatását szolgáló magyarországi önkormányzati szereplők által folytatott kommunikációt vizsgálta a 2020-as Covid-19 koronavírus-járvánnyal összefüggésben. A vizsgált intézmények köre kiterjedt a fővárosi és valamennyi budapesti kerületi önkormányzatra, a megyei jogú városok, valamint a magyarországi településtípusok számbeli megoszlását alapul véve, azzal arányosan további városok és kistelepülések önkormányzatára.

A mentális zavarok reprezentációja a videó-játékokban II.

Korábbi írásunkban (Werner és Pólya 2021) bemutattunk néhány, mentális problémák (főként a depresszió) kezelésére létrehozott klinikai terápiás videojátékot. E tanulmányban két, nem terápiás célra fejlesztett játékot elemzünk, melyek egyszerre rendelkeznek szórakoztató, ismeretterjesztő és segítségnyújtó funkcióval (Depression Quest és Hellblade: Senua’s Sacrifice). Bemutatjuk, hogy a videojátékok szórakoztató funkciója nem zárja ki a pszichiátriai ismeretekre alapozott, nem-sztereotipikus ábrázolásmódot. Megvizsgáljuk a két játékban felvonultatott hagyományos reprezentáló elemeket (kép, hang, narratíva) és azokat a játékmechanikai megoldásokat (pl. a cselekvési lehetőség korlátozása), amelyek révén a két játék érzékeltetni igyekszik azt, ahogyan egy mentális zavarral élő személy észleli a világot, illetve ahogyan próbál cselekedni benne. Végül a kultivációs elemzés alapelveit követve igyekszünk feltárni a két elemzett játék reprezentáló és irányításos mozzanataiból kirajzolódó, a fogyasztók felé közvetített értékösszefüggéseket.

Intraperszonális önszabályozás a biotechnológia korában : Aktuális médiatudományi és szociokulturális reflexiók Ted Chiang Szépségvakság című áldokumentum novellájára

Tanulmányunk középpontjában Ted Chiang Szépségvakság című novellája áll, mely forgatókönyv formátumával egy televíziós, illetve online formában sugárzott dokumentumműsor felépítését, dramaturgiáját követi. A történet középpontját egy, a szép észlelését megakadályozó fiktív állapot, az úgynevezett kalliagnózia képezi. A novella szereplői egy forgatókönyv – vagy inkább online fórum? – keretei között arról vitáznak, hogy ki kell-e terjeszteni ezt a mesterségesen kiváltható állapotot a társadalom nagyobb csoportjaira, az ötletet támogatók szerint ily módon véve elejét a lookizmusnak, vagyis a külső alapján történő megkülönböztetésnek, egyúttal hozzájárulva ezzel a társadalmi igazságosság előmozdításához, és az erkölcsi fejlődéshez. A novella olyan kérdéseket vet fel, amelyek vizsgálata elengedhetetlenül fontos és aktuális napjaink társadalmi, kulturális és médiakommunikációs környezetében, amikor a telekommunikációs folyamatokban és azokon túl is egyre inkább lehetővé válik az észlelés tárgyát képező kép- és hanganyag technikai befolyásolása.

Tudásalapú emberi rendszerek

A tanulmány legfőbb állítása, hogy a társadalom tudásalapú emberi rendszer és ilyen rendszerekből áll. Rendszer, mert részei kölcsönösen konstruálják egymást. Emberi, mert az ember társadalmat alkotó biológiai örökségére épül. A társadalom egyszerre szubjektív és objektív (szubobjektív), mert személyek hordozzák. Tudásalapú, mert a társadalom háromféle problémamegoldó képesség szövedéke. 1. Tudás a jóról – ez a motivációk, értékek, célok „értelmek” rendszere. Ezzel konstruáljuk a cselekvéseink céljait. 2. Tudás a valóságról – ez az egyéni tapasztalatok és a közösségek által konstruált szimbolikus tudás összessége. Ezzel konstruáljuk a közös tudásunkat, a reprezentációinkat a világról. 3. Az eszközökben, tárgyakban rejlő problémamegoldó felkészültségek. Ezekkel oldjuk meg a természeti környezetben a problémákat. A tanulmány bemutatja a tudáson alapuló társadalom kialakulásának egy evolúciós vázlatát.

Néhány gondolat Csepeli György Ember 2.0 című könyve kapcsán

Az emberi elme működése alapvető elvek tekintetében más, mint a mesterséges intelligencia kutatások alapját képező digitális számítógép. Az írás ezeket az elvi különbségeket villantja fel azzal a konklúzióval, hogy ismét, mint már sokadszor az elmúlt kb. száz év folyamán azt hisszük, hogy „hopp megfogtuk”, mint a marxista filozófus a nem létező fekete macskát a sötét szobában. Hopp, megfogtuk a mesterséges intelligencia megvalósításának kulcsát. Arra igyekszik az írás rámutatni, hogy valószínűleg ismét illúzió és hübrisz áldozatai vagyunk.

Reklám és meggyőzési tudatosság : A témáról szóló, 2015 és 2020 közötti publikációk áttekintése

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a 2015–2020 közötti reklám és meggyőzési tudatosság témájában született kutatások jellemző nemzetközi trendjeit, és rávilágítson a meggyőzési tudatosság sokszínűségére és interdiszciplináris jellegére. Az elemzésben használt adatokhoz a Web of Science adatbázisán keresztül fértem hozzá, a reklámmal és meggyőzési tudatosság keresőszavakat alkalmazva (összesen 221 publikáció). Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a meggyőzési tudatossággal kapcsolatos publikációk felívelő trendet mutatnak. A publikációk leginkább az üzleti tudományok, a kommunikáció és a pszichológia kutatási területeihez köthetők, egyharmaduk gyermekekkel foglalkozik, a vizsgált reklámformátumot illetően pedig többségben vannak az online reklámok. Továbbá a publikációk túlnyomó többsége a helyzeti meggyőzési tudatossággal foglalkozó empirikus kísérlet. A publikációkat módszertani sokszínűség jellemzi. A magyar nyelvű tanulmányok összefoglalását követően a szerző összegzi az eredményeket és ajánlásokat fogalmaz meg.

Femvertising : A nők társadalmi szerepének megerősödése és a reklámokkal való kapcsolata

A nők társadalmi szerepének megerősödése (female empowerment) egyre hangsúlyosabb szerepet kap a reklámokban. Az ilyen típusú, a nemi sztereotípiákat megkérdőjelző reklámozást femvertising-nek (female empowerment advertising) hívjuk. Tanulmányunk a nőkkel kapcsolatos társadalmi elvárásokat, a reklámokban megjelenő női sztereotípiákkal és a femvertisinggel kapcsolatos attitűdöket vizsgálja magyar nők körében, 10 félig strukturált mélyinterjú elemzésével. Vajon a nőknek jelenleg milyen társadalmi elvárásoknak kell megfelelniük Magyarországon? Milyen sztereotípiákat látnak mintaként a reklámokban és ez milyen hatással van rájuk? Hogyan valósulhat meg mindezek ellenére a nők társadalmi szerepének megerősödése? Eredményeink azt mutatják, hogy a családalapítás, a karrier és a gyönyörű külső együttes megvalósítása nyomásként nehezedik a nőkre.

Bűn – tudat : A magyarok büntetőjogi ismeretei és véleményei

A felnőtt magyar lakosság országos reprezentatív mintáján kérdőíves felmérés készült a büntetőjogi ismeretekről, amelynek összesített adatait elemezzük ebben a cikkben. A felmérés a „Büntetőjogunk szabályozási újdonságai – a jogtudatban” című hároméves kutatás része, melynek középpontjában az a kérdés áll, hogy a büntetőjogi újdonságok tükröződnek-e a jogtudatban. Igazolódott az a hipotézisünk, miszerint az átlagember sematikus ismeretekkel rendelkezik a büntetőjogról. Nem igazolódott azonban az a feltevésünk, hogy a jogismeretre hatással lennének a társadalmi-gazdasági tényezők, illetve a médiafogyasztás. A válaszadók (többnyire büntető) attitűdje viszont alapvetően befolyásolja a jogtudatot.

Mi nem a mesterséges intelligencia?

Amikor a mesterséges intelligencia, a gépi autonómia fogalmát az emberi intelligencia, az emberi autonómia fogalma alapján próbáljuk értelmezni, akkor érdemes tisztázni, hogyan is használjuk ezeket a kategóriákat, milyen módon kapcsolódnak más fogalmakhoz. A szabadság, a kötelezettség, a morál cselekvéselméleti kategóriái alapján vizsgálva a gépi autonómia fogalmát a gépek viselkedését nem minősíthetjük – emberi értelemben vett – autonómnak. Az uralom fogalmára hivatkozva az is belátható, hogy a teljes gépi autonómia nem is lenne kívánatos az ember számára. A gépeket azért teremtjük, hogy végrehajtsák az emberek utasításait, és bár kívánatos lehet a legnagyobb fokú gépi önállóság a feladatok végrehajtása során, a gépi cselekvés céljának kijelölését nem kívánhatjuk átengedni. Az uralom fogalma abban is segíthet, hogy erős kritikát fogalmazzunk meg a robotika Asimovi törvényeire vonatkozóan.