FACTORS AND CONDITIONS THAT INFLUENCE THE PERCEPTION OF OFFENSIVE HUMOR

The study is derived from a larger study, namely the author’s PhD dissertation, and it gives an overview of and illustrates the most essential factors that maneuver utterances into being perceived as humorous and/or offensive in the context of performed, edgy stand-up comedy. The paper introduces basic humor and offensive humor theories as well as certain pragmatic mechanisms that lie beneath the process which starts with the utterance and ends with the perlocutionary effect on the audience. The study elaborates on offensive humor theories, conventions of stand-up comedy, pragmatic concepts, the contrast between offensiveness and immorality, which is all complemented by a brief psychological perspective, linking people’s reactions to the notion of harm and one’s level of self-esteem. The pragmatic insight into the factors that make offensive humor function points at the necessity of strong, non-conventional, and complex stimuli, perceived and comprehended by the audience, based on which the offensive layer can be constructed.

FELIRATOK HELYESÍRÁSI HIBÁI

Marosvásárhelyen 2008 óta működik alapképzésben fordító és tolmács szak, melynek keretében a hallgatók audiovizuális fordítások készítésével is foglalkoznak. Jelen tanulmány angol nyelvű TED-feliratok hallgatók által magyarra fordított változataiban talált hibatípusokat vizsgálja 534 összegyűjtött példa alapján. Bár példaanyagunk zöme helyesírási hibákra fókuszál (például elírás, különírás és egybeírás, írásjelek használata, rövid és hosszú hangzók, számok), bemutatunk néhány technikai és fordítási hibát is. Kitérünk arra is, hogy a fordítás során aktív helyesírás-ellenőrzővel jelentősen lehet ezen hibák mennyiségét csökkenteni, hiszen a minőségi ellenőrzés többszörösen megtérül.

TÜNTETÉS AMERIKAI OLVASATBAN: ZÁGRÁBI EGYETEM, 1951

Az USA Külügyminisztériumának jelentéseit digitalizáló Gale számos olyan forrást tett közzé tematikus gyűjtemények formájában, melyek Kelet-Közép-Európa 1945 utáni történetéhez fontos adalékokat szolgáltatnak. A hidegháború nemcsak hadászati-politikai konfrontációt és kompetíciót jelentett a két blokk között, hanem kulturális versenyt is, melyben létfontosságú volt, hogy a két szuperhatalom minél több információt szerezzen egymás intézményeiről, a sebezhető pontokról. Amerikai részről sokat megtudhatunk erről, hiszen online kutatható számos dokumentum (a szovjet fél hasonló irányú tevékenységéről ez nem mondható el) – tanulmányom a II. világháború utáni új jugoszláv rendszer első nagyobb diákmegmozdulásáról szól, mely a Zágrábi Egyetemen zajlott le 1951. október 31-én. Mindennek amerikai olvasatait mutatom be két konzuli beszámoló és egy CIA-jelentés alapján, melyek különösen fontosak, hiszen kevés kívülálló, nem szocialista nézőpontot tükröző forrás maradt fenn hasonló eseményekről.

NEVELÉSI JELENETEK, GYERMEKPORTRÉK ÉS ERÓSZ-FIGURÁK A KÉSŐ KLASSZIKUS KORI ÉS A HELLENISZTIKUS GÖRÖG SZOBRÁSZATBAN

Tanulmányomban a hellenisztikus görög szobrászat gyermekportréinak, gyermek Erószfiguráinak, illetve diádikus kapcsolatot bemutató, zsáner jellegű gyermekábrázolásainak bemutatására törekszem, az alkotások mögött húzódó gyermekszemléleti mintázatok, főbb gyermekkor-, társadalom- és eszmetörténeti szólamok feltárására törekedve. Írásomban a gyermekkor-történeti ikonográfia módszertani eszköztárát használom fel, a Panofsky-féle ikonográfiai-ikonológiai modell mellett jelen esetben elsősorban a schneideri társadalomtörténeti megközelítést, a vizuális antropológia, a vizuális szociológia és a vizuális kommunikáció elemzési szempontjait érvényesítve az elemzések során. Vizsgálatom célja, hogy – a Tanulmányok 2019/1. számában megjelent Gyermekjelenetek a hellenisztikus görög szobrászatban című írásom (Támba 2019, 101–122) mintegy folytatásaként – feltérképezhessem a kor gyermekábrázolásai által magukban hordozott eszmei-társadalmi irányú jelentéstartalmakat, kulturális utalásokat, melyek egyfajta, az individuum problémái iránt érdeklődő új bölcseleti érzékenység munkálására utalnak.

LYRICAL AWKWARDNESS

The stylistic quirkiness of Ulysses is not only inconceivable but also unfathomable. The meanderings of speech from the opacity of narrative through chunks of silent thought to adopted discursive conventions do not leave the reader with the impression that they are facing a transparent narrative. On the contrary, the prose epic of Ulysses subverts expectations concerning “mood”, voice and discursive conventions, yielding threads of lyrically opaque speech. As these threads intertwine and cut across one another, a poetic fabric develops that diverts attention to itself and reveals how prose can foster lyrical foregrounding. The “Eumaeus” episode presents textual constructions that employ marked conventions of speech and eminent syntactic arrangements besides the indeterminacy of “mood” and voice to defamiliarize correlations of perception, thought and emotion. Accordingly, the work demonstrates that the thickly woven opacity of a multifarious fabric is indeed capable of leaving a lyrically subtle imprint on the attentive reader.

FEHÉREK KÖZT EGY KÖZÉP -EURÓPAI

Márai Sándor sikere a nemzetközi könyvpiacon az ezredforduló éveitől hatásos cáfolatát jelenti az író várakozásainak, hiszen az emigrációban is magyarul alkotó szerző nem hitt saját műveinek fordíthatóságában. A külföldi Márai-olvasás középpontjában A gyertyák csonkig égnek című regény áll, melyet a hazai irodalmár szakma nem sorol a szerző legambiciózusabb művei közé. A siker kulcsát a Monarchia letűnt világa iránti nosztalgiahullám jelentheti. Hogyan lehetne eljutni az aktuális sikertől a Márai-életmű világirodalommal való dialógusáig? A választ a Márai-művek világ-, illetve regionális irodalmi kontextusainak feltárása adhatja meg. Ennek példájaként a tanulmány célja, hogy A gyertyák csonkig égnek nyelv- és identitásszemléletét, írásmódját az osztrák (illetve tágabban a közép-európai) modernséghez kapcsoló mélyebb összefüggésekre mutasson rá.

KARINTHY FRIGYES SZERTEÁGAZÓ TEST-FILOZÓFIÁJA

Jelen tanulmány célja azoknak a test-elméleti meghatározásoknak a vizsgálata, amelyek Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című „betegségnaplójában” megjelennek. A kötetben kidolgozott korporeális gondolkodást az agydaganat kialakulása hívja életre. A tanulmány sorra veszi az Utazás a koponyám körül című művében azokat a megfogalmazásokat, amelyek az alapvető testi funkciók és érzékelések sajátos elméleti újraértékeléséhez vezetnek. Az író test-elméleti meglátásai Csabai Márta, Erős Ferenc, P. Müller Péter, Jean Starobinski és Széplaky Gerda idevonatkozó meghatározásaival kerülnek párhuzamba. A rák okozta testi funkciózavarok „megszövegezése” Karinthy munkáját rokoníthatóvá teszi Babits „beszélgetőfüzeteivel”, Esterházy Hasnyálmirigynaplójával és Kosztolányi „beszélgetőlapjaival” egyaránt. A naplók egybecsengései jól bizonyítják, hogy a betegség jelenléte hasonló irodalmi mechanizmusokat generál.

ARANY MINT NOVELLISTA

A tanulmány első körben számot vet azzal a ténnyel, hogy Arany prózaíróként, novellistaként kezdte a pályáját, illetve számba veszi az ezzel kapcsolatos szakirodalmi reakciók keresztmetszetét. Mindezek után egy mű alaposabb elemzését végzi el, amelyet a korabeli nevelődési és csinosodási diskurzus keretében vizsgál kapcsolatban Arany első megjelent írásával a Népnevelési ügyben című röpiratban kifejtett népszemléletével. Jelen írás tanulságként a Toldi népszemléletének újragondolását kínálja, ami a csinosodási diskurzus alaposabb bevonását teszi szükségessé a főmű értelmezésébe, illetve Arany végzetfilozófiájának korai megjelenését mutatja föl, ami a későbbi balladák értelmezési hagyományában fontos szerepet játszik.