Tulajdonnevek kárpátaljai népmesékben a Három arany nyílvessző című népmesegyűjtemény alapján

Jelen tanulmány a kárpátaljai népmeséket tartalmazó Három arany nyílvessző című gyűjtemény tulajdonneveinek rendszerezésével foglalkozik. Kitér a beszélő és a való nevekre, külön csoporton belül ismerteti az állat- és csillagneveket. Néhol összehasonlítást ad a magyarországi népmesék alakjaival, azok megnevezésével.

Bukott tanárok történetei

Tanulmányomban Komlós Aladár Néró és a VII. A c. regényének identitáskonstrukcióit vizsgálom, elsősorban egy-egy tanár karakterábrázolására fókuszálva, majd az értelmezés eredményeinek tanórai keretek közti alkalmazására vázolok fel lehetőséget. Az 1935-ben megjelent iskolaregény egyrészt a tanár-diák kapcsolat szövevényességét mutatja be, másrészt érzékletesen ábrázolja a tanárszereplők személyes és szakmai identitásának képlékenységét. A karrierregényként is felfogható történetben nyomon kísérjük a főszereplő népszerűségvesztésének az eseményeit, amelyek mind a kollégák, mind a tanítványok körében visszafordíthatatlan folyamatként uralják a mindennapjait. Az elemzést kísérő módszertani útmutató során kooperatív oktatási módszerek segítségével kínálok alternatívát a regény napjaink irodalomoktatásában történő elhelyezésére.

Ungarndeutsche Kinderliteratur: Josef Michaelis‘ Zauberhut

The study deals with the most succesful book of the Germans in Hungary, with Josef Michaelis’ Zauberhut [Magic Hat], a book that contains poems and tales for children. It is presented in severals contexts, so in the context of the Hungarian bookmarket as well as in respect of its birth and the international literary context of some poems.

Neil Gaiman Coraline című regényének komparatisztikai vizsgálata

Jelen tanulmány elsődleges célja az, hogy Neil Gaiman Coraline című alkotását összevetve más világirodalmi, illetve filmes alkotásokkal feltárjam a regény, valamint a történetben megtalálható motívumok értelmezési lehetőségeit. Továbbá célom amellett érvelni, hogy a történet megegyezik a beavatási, valamint az átmeneti rítusok szertartásának folyamatával, szerkezetével. A tanulmányban a regény fontosabb alapmotívumai kerültek kiemelésre: az ajtó, és annak a történetben betöltött funkciója – mint a különböző világok között átjárási lehetőséget biztosító poétikai eljárás; a köd és a tükör motívuma – melyek a látással állnak szoros kapcsolatban; továbbá a macska és az egér irodalomban betöltött szerepe. A dolgozat utolsó fejezetében a regény és a filmes adaptáció közötti eltérésekre keresem a válaszokat. A történet olvasható gyermekeknek szóló meseként, azonban a felnőtt olvasók számára is mély jelentéssel bír, ezért a művet a gyermeki és a felnőtt nézőpont közötti átmenetiség tükrében elemzem.

A rettenthetetlen kiflivég-saga

Jelen tanulmány Keresztesi József Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című verses meseregényét állítja fókuszba. A munka első szakasza a modern- és a kortárs meseregények sajátosságai, különbségei és eredői felől közelít a műhöz, majd rátér Keresztesi mesevilágának narratopoétikai jellegzetességeire, kiépülésére, határaira és határátlépéseire. Részletesen elemezzük az alkotás formai jellemzőit, nyelvének egyszerre kortárs és archaizáló vonásait, az egész művet átszövő humort, a világjelleget híven tükröző poétikát és névadási stratégiát, de kitérünk az önreflexiókra, az intertextuális kapcsolódásokra, valamint érintjük kép- és szöveg viszonyát is a kötetben.

Borbáth Péter Együtt a Pörkeföldre című meseregényének szintaktikai jellegzetességei

A dolgozat Borbáth Péter Együtt a Pörkeföldre című meseregényének szintaktikai jellemzőit mutatja be mondatgrammatikai vizsgálaton keresztül. A vizsgálat egyik fontos kérdése, hogy a szöveg párbeszédes részei mutatnak-e hasonlóságot a beszélt nyelvi dialógusokkal. A tanulmány klasszikus grammatikai keretben, a meseregény hat fejezetének felhasználásával, összesen 3205 szóból álló szövegrészletek alapján tesz megállapításokat. A vizsgálathoz kapcsolódó hipotézisek: megszakított mondatok, közbevetések főként a dialógusokban fordulnak elő; a narrációban több összetett mondat található, mint a párbeszédes részekben; a meseszöveg kevés háromnál mélyebb szintű mondatot tartalmaz; a dialógusokban több a tartalmatlan szó, és többségben vannak a rövid, tőmondatok is a leíró részekhez képest.

Baranya megyei német népmesék a nemzetiségi oktatásban

A tanulmány bevezetőjében bemutatja a magyarországi németek népmeseköteteit (Korb Angéla, Josef Michaelis, Herger Ede, Elli Zenker-Starzacher), majd behatóbban foglalkozik baranyai német népmesékkel, az Ördögcsúcs (Teufelsgipfel) című mesekötet bemutatásán keresztül. Kiemel egyes népmesei motívumokat, bemutatja többek között a mesék jellemző szereplőit és színtereit. Ezek után a népmesék nemzetiségi oktatásban betöltött szerepét ábrázolja, elemezve azokat a dokumentumokat, amelyek a hazai németség oktatásában-nevelésében szerepet játszanak (Gyökerek és szárnyak, tanmenetek és kerettantervek, 17/2013. EMMI rendelet). Végezetül utal a mesék korszerű, általános iskolai módszertani feldolgozási módjaira.

Jeux, apprentissage - une bonne pratique avec des contes à l’école maternelle

Les contes, outils quotidiens de l’enseignant, sont des ressources inépuisables en éducation littéraire. Cette étude offre quelques idées d’exploitation du conte populaire aux enseignants des écoles maternelles dans un contexte pédagogique pour encourager la communication libre et le plaisir de la création. Les bonnes pratiques donnent envie aux enfants d’écouter et de créer des histoires par épisodes et de communiquer avec les autres en apprenant la structure d’un conte populaire.

Olvasóvá nevelés óvodáskorban a drámapedagógia módszereivel

A tanulmány fókuszában az óvodáskorú gyermekek olvasóvá nevelésének, irodalom iránti kíváncsiságuk felébresztésének kérdései állnak. A szerző célja bemutatni a drámapedagógia azon módszereit, melyek elméleti és gyakorlati segítséget nyújthatnak az óvodapedagógusoknak a gyermekek beszéd- és viselkedéskultúrájának, érzelmi intelligenciájának fejlesztéséhez, az alapvető etikai kategóriák, fogalmak – mint például az elfogadás, nyitottság, tolerancia – gyakorlatban történő, játékos alkalmazásához. A drámapedagógiai módszerek és a mesereprodukciós formák tudatos és szakszerű alkalmazása ösztönzi a gyermekeket a történetezés és narratívateremtés örömének felfedezésében, segítve szövegértésük és logikus gondolkodásuk fejlődését. Az írásban kiemelt szerepet kapnak az interaktív tevékenységi módok, a komplex személyiségfejlesztő drámajátékok, valamint a projektpedagógia elveire épülő drámatervek bemutatása.

A regényolvasás (be)vezetése – meseregények az olvasóvá válás folyamatában

Tanulmányunk három rétegéből az elsőben a meseregény műfaji sajátosságait járjuk körbe, majd elemző módon megismerkedünk Kolozsi Angéla Bódog és Szomorilla című művével: elhelyezzük a meseregények típusai között, és röviden megismerjük a történetet. Az írás második részében az olvasóvá nevelésről, ennek eszközeiről és lehetőségeiről szólunk, valamint arról, milyen kihívást jelent, ugyanakkor milyen fontos egy regény közös feldolgozása az alsó tagozaton. Itt lehet olvasni a később bemutatandó drámapedagógiai foglalkozások elemzését. A szöveg harmadik részében pedig a meseregény drámapedagógiai eszközökkel (például néma jelenetek, tulajdonságválogató, mosolyposta, karakterépítés, kötött mondatkezdés, érzelmek kórusa) való órai feldolgozásának menetét mutatjuk be.