A katonai kognitív intelligencia fejlesztésének lehetőségei mesterséges intelligencia alkalmazásával

A következő generáció mesterséges intelligenciájának már úgy kell kölcsönhatásba lépnie a felhasználókkal, hogy meggyőzzék őket abban, hogy képesek megérteni az emberi elméket, beleértve az érzelmeket is. Ehhez mesterséges érzelmi intelligenciára van szükség, amely képes a társadalmi érzelmi interakciókban megfelelő, hihető viselkedésre. A tanulmány az ilyen típusú mesterséges intelligenciák lehetséges katonai hasznosításáról szól.

A második hegyi-karabahi háború katonai szemszögből (2.)

ÖSSZEFOGLALÓ: A kétrészes írás fő témája a közelmúltban a Kis-Kaukázusban lezajlott katonai konfliktus az Örményország által támogatott Hegyi-Karabah Köztársaság és Azerbajdzsán között. A háború sok eseménye tanulsággal szolgál számunkra, hiszen a konvencionális módon hadat viselő felek – főleg Azerbajdzsán – új harceljárásokat és eszközöket alkalmaztak a konfliktus során. A tanulmányban a szerző ismerteti a háború előzményeit, az örmény és az azeri felkészülést, a konfliktusban alkalmazott harceljárásokat, különös tekintettel a pilóta nélküli repülőgépek (UAV) alkalmazására a konvencionális háborúban, valamint kitér az Oroszországi Föderáció beavatkozására és a békefenntartásba való átmenetre. Ez volt az egyik első olyan háború a hadtörténelemben, ahol a szemben álló felek – nyílt hadviselés során – a siker elérése érdekében széleskörűen alkalmaztak összhaderőnemi szinten pilóta nélküli repülőeszközöket. A szerző elsőként dolgozta fel a két reguláris hadsereggel rendelkező fél közötti konfliktust, így megállapításai hasznosak lehetnek a jövőre nézve.

Hogyan látják a menekültek a balkáni bejutást és a saját helyzetüket?

Az elmúlt hat évben az illegális migráció első és talán legfontosabb útvonala a Balkánon át vezetett. 2015 és 2020 között a szerzőnek a munkája kapcsán rengeteg személyes találkozásban volt része, háromszáz menekültet pedig meg is interjúvolt utazásaik körülményeiről. Számos olyan kérdést tett fel, amelyek megválaszolásával talán közelebb juthatunk a migrációs válság megoldásához. Jelen dolgozatában röviden összefoglalja az újkori migráció kialakulását és a balkáni útvonal létrejöttét, ezután pedig ismerteti az általa készített felmérés eredményét.

A képességalapú haderőtervezés

A szerző írásában a manapság népszerű kifejezés mögöttes tartalmát és a kihívásokat mutatja be. A katonai potenciál képességalapú fejlesztése nem új keletű dolog, de a jelenleg is futó beszerzési programok kapcsán néhány területen szembemegy a megszokott szakági beszerzésekkel. A két képességfejlesztési irány közötti ellentmondások feloldása szükséges a kialakítandó képességfejlesztési folyamatban.

Ejtőernyős lövészek és honvéd ejtőernyősök. A német és a magyar ejtőernyős ugrókiképzés összehasonlítása a német ejtőernyős-kiképzési szabályzat ismertetésével

A német ejtőernyős-alakulatok komoly sikereket értek el a második világháború korai szakaszában, ezzel ösztönözve más államok hadvezetését is saját légi szállítású erőik gyors felállítására. Közéjük tartozott a Magyar Királyi Honvédség vezérkara is, amely túlnyomórészt sikertelenül próbálkozott a német módszerek megismerésével és meghonosításával, így a hazai katonai ejtőernyőzés kényszerűségből alapvetően saját tapasztalatokra hagyatkozva fejlődött. Jelen írás az 1940-ben kiadott német ejtőernyős-kiképzési szabályzatot ismerteti, és ennek egyes elemeit az akkori magyar módszerekkel veti össze.

A NATO útja a DIANA létrehozásáig és főbb fókuszterületei a védelmi innováció keretében

A NATO 2021. júniusi brüsszeli csúcstalálkozóján minden korábbinál részletesebben foglalkoztak a feltörekvő és felforgató technológiák kérdéskörével, valamint a védelmi innováció terén két új intézmény létrehozásáról is határoztak. Az újonnan létrehozandó intézmények tekintetében a DIANA betűszóval fémjelzett Észak-atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic) és a NATO Innovációs Alap (NATO Innovation Fund) biztosítanak szervezeti támogatást a kettős felhasználású technológiák fejlesztésén dolgozó startupok számára. A tanulmány feldolgozzaa NATO útját a védelmi innovációs törekvések területén, és ajánlásokat fogalmaz meg a hazai védelmi ipar, valamint a haderő számára, amelyek segítségével kapcsolódni tud a NATO-kezdeményezésekhez.

A Honvéd Huszár Díszalegység létrehozása és tervezett részvétele az állami protokolláris feladatokban

A Magyar Honvédség alakulatai közül a Szent Korona teljes körű őrzés-védelmét és az állami katonai protokollesemények díszelgő biztosítását végrehajtó 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományában hozták létre a Honvéd Huszár Díszalegységet. Az állami protokolleseményeken megjelenő díszegység kötelékében a honvédhuszárok magas politikai, diplomáciai pozíciót betöltő hazai és külföldi személyek előtt is reprezentálják nemzetközileg is jól ismert nemzeti lovaskultúránkat, a világhírű és hungarikummá minősített magyar huszárságot, illetve magas színvonalú lótenyésztésünket. A tanulmány a honvédhuszárságlétrehozásának folyamatát és lehetséges feladatait protokolláris szempontból igyekszik megvilágítani.

Merre tovább, NATO?

A tanulmány a mai NATO helyzetét, feladatait és új kihívásait mutatja be, és abból a szempontból vizsgálja az eseményeket és történéseket, hogy a Szövetség mikor és hogyan lesz képes elkészíteni az új stratégiai koncepciót. A NATO régóta adós ezzel afeladattal, hiszen a jelenlegi stratégiai koncepció 2010-től hatályos. A vizsgált csúcstalálkozók közül a 2019. decemberi londoni vezetői értekezlet felülvizsgálatot rendelt el, a 2021. júniusi brüsszeli csúcstalálkozó pedig jóváhagyta a NATO 2030 elnevezésű koncepciót és legfontosabb javaslatait. A szerző áttekinti a Szövetség jelenlegi helyzetét, az új biztonsági kihívásokat, értékeli a formálódó jövőkép erősségeit és gyengéit. A NATO a hidegháború vége óta első alkalommal nevesít nagyhatalmi ellenfeleket (Oroszország, Kína), átfogó és globális biztonsági fenyegetettségképpel dolgozik, globális, többnemzeti és multidimenzióshadviselésre készül. A tanulmány azzal a következtetéssel zárul, hogy a NATO-nak csak akkor lesz stabil, hosszú távú stratégiai koncepciója, működési „iránytűje”, ha az Amerikai Egyesült Államoknak sikerül globális nagystratégiai kérdésekben megegyezésre jutnia a Szövetség többi tagállamával és Európával.

Gondolatok a küldetésorientált vezetésről

A küldetésorientált vezetést a tudományos munkákban, szabályzatokban eddig jellemzően elvi megközelítésből, a szükséges feltételrendszer meghatározása szintjén, az előnyök bemutatásával elemezték. Jelen munka eddig nem vizsgált oldaláról közelít: rávilágít helytelen alkalmazásának, hiányának veszélyeire, feltár olyan kockázatokat, amelyekkel számolni kell egy parancsnoknak, ha nem, vagy nem jól alkalmazza a lefektetett elveket; vázol továbbá egy megoldási lehetőséget, és bemutatja az ahhoz szükséges eszközöket a feltárt kockázatok elkerülésére, a küldetésorientált vezetés elveinek hatékonyabb érvényesülésének segítségére. A tanulmány a fellelhető magyar irodalom egy részét, valaminta hatályos NATO STANAG-eket és az amerikai szabályzatok anyagait dolgozza fel.

A Magyar Honvédség Altiszti Akadémián az új szakképzési törvény szerinti első felvételi eljárás elemző értékelése

A tanulmány a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia államilag elismert altisztképzési rendszerének felvételi eljárását mutatja be az új jogszabály bevezetésekor. Kérdőív alapján elemzi a nyílt napon megjelent korosztály jellemzőit, valamint következtetéseket von le a folyamatban érintett szervezetek munkájával kapcsolatban. A következtetések eredményeként ajánlásokat fogalmaz meg.