A 42-year-old woman with chronic rhinosinusitis and allergic mucin

2009 ◽  
Vol 9 (4) ◽  
pp. 255-259
Author(s):  
Kimberly C. Salazar ◽  
Michael R. Nelson ◽  
Kelly D. Stone
2019 ◽  
Vol 33 (3) ◽  
pp. 310-316 ◽  
Author(s):  
Nicholas R. Rowan ◽  
Tyler A. Janz ◽  
Rodney J. Schlosser ◽  
Zachary M. Soler

Background Allergic fungal rhinosinusitis (AFRS) is characterized by higher revision endoscopic sinus surgery (ESS) rates and unique radiographic features when compared to chronic rhinosinusitis with nasal polyposis (CRSwNP) or chronic rhinosinusitis without nasal polyposis (CRSsNP). Objective We hypothesized that an increased frequency of concha bullosa in AFRS or other radiographic nuances might allow for accumulation of allergic mucin and contribute to increased ESS revision rates. Methods A retrospective cohort study was performed. Patient diagnosis (AFRS, CRSwNP, and CRSsNP), basic demographics, and prior ESS rates were collected. Results A total of 210 consecutive patients were included (AFRS = 70, CRSwNP = 70, and CRSsNP = 70). Pediatric AFRS patients had more unilateral disease (38.1% vs 4.4%; P = .007) and anterior ethmoid skull base erosion (23.8% vs 6.7%; P = .047) than adult AFRS patients. AFRS patients were more likely to be younger (24.9 ± 10.1 years vs 45.6 ± 14.4 years vs 48.7 ± 18.2 years; P < .001), African American (70% vs 14.3% vs 11.4%; P < .001), and have undergone prior ESS (54.3% vs 45.7% vs 31.4%; P = .02) than CRSwNP or CRSsNP patients. Concha bullosa were more prevalent in AFRS patients than CRSwNP or CRSsNP patients across the population (42.9%, 18.6%, and 14.3%; P < .001) and in the setting of no previous surgery (53.1%, 31.6%, and 16.7%; P < .001). Conclusion In this cohort, pediatric AFRS patients had more unilateral disease and anterior ethmoid skull base erosion. Concha bullosa prevalence was significantly higher in AFRS as compared to those with CRSwNP or CRSsNP, despite prior ESS. Surgeons should consider concha bullosa as a potential anatomical subsite to harbor recurrent or residual disease.


Pneumologie ◽  
2016 ◽  
Vol 70 (07) ◽  
Author(s):  
JJ Salomon ◽  
T Albrecht ◽  
H Scheuermann ◽  
I Baumann ◽  
MA Mall

Author(s):  
Yeong-Kyu Park ◽  
Sung Tae Seo ◽  
Eung Hyup Kim ◽  
Dong-Hyun Kim ◽  
Jin Woong Choi ◽  
...  

2008 ◽  
Vol 149 (37) ◽  
pp. 1737-1746 ◽  
Author(s):  
Imre Gerlinger ◽  
András Fittler ◽  
Anna Mayer ◽  
Ágnes Patzkó ◽  
Fruzsina Fónay ◽  
...  

A krónikus rhinosinusitis (KRS) a felnőttpopuláció 1–4%-át érintő, jelentős életminőség-romlást okozó idült, multifaktoriális, gyakran orrpolipképződéssel járó, etiológiáját illetően azonban pontosan nem tisztázott megbetegedés. Az elmúlt évtizedben felmerült, hogy az orrüregi nyálkahártya jellegzetes eozinofil sejtes beszűrődését okozó megbetegedésnek az orrüregi nyákban található gombák elleni fokozott – nem IgE típusú klasszikus allergiás – immunválasz a kiváltó oka. Célkitűzés: Ha igaz ez a feltételezés, akkor kézenfekvőnek tűnik, hogy az endoszkópos orrpolypectomiákat követően megfelelő ideig és koncentrációban adott amphotericin B-tartalmú orrspray kedvező hatású lehet a betegek számára, akár csökkentve a recidívák számát. Módszer: A feltételezés igazolá­sára a szerzők 33 beteg bevonásával prospektív, randomizált, placebokontrollált, kettős vak klinikai tanulmányt végeztek. A tanulmányt végül 30 beteg fejezte be. A 2005. november 1-je és 2006. október 1-je között orrpolyposissal endoszkópos műtétre került betegek egyik csoportja (A csoport, 14 beteg) egy évig 5 mg/ml koncentrációjú amphotericin B-tartalmú orrsprayt kapott, míg a placebo­csoport (B csoport, 16 beteg) hatóanyag nélküli orrsprayt. Az eredmények értékeléséhez a módosított Lund–Mackay-féle CT-értékelő pontrendszert, a tüneti változásokat vizsgáló pontrendszert (SNAQ-11), életminőségtesztet és endoszkópos kiértékelést végeztek. A műtétek előtt és a műtéteket követően egy évvel elvégzett vizsgálatok eredményeit SPSS 14.0 for Windows program segítségével értékelték. Eredmények: Az A csoport betegeinek CT-értékelő pontrendszere egy év elteltével jelentős szórást mutatott, a javulás jelei nélkül. A B csoportban a CT-értékelő pontrendszere enyhe javulást mutatott, azonban ez az A csoporttal összehasonlítva nem volt szignifikáns (p = 0,052). A tüneti változásokat vizsgáló pontrendszer (SNAQ-11), valamint az életminőségteszt mindkét betegcsoportban lényeges javulást mutatott, a két tesztben a változások mértékét összehasonlítva azonban egyik betegcsoport javára sem találtak szignifikáns különbséget. Az endoszkópos lelet az amphotericin B-csoport javára mutatott mérsékelt javulást 12 hónappal a műtéteket követően. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy az orrpolyposis miatt operált betegekben az amphotericin B-tartalmú orrcsepp egy évig történő adása nem okoz szignifikáns változást a CT-pontszámok, a klinikai tünetek, valamint az életminőség vonatkozásában. A betegek endoszkópos követése során az amphotericin B-csoportban észlelt kedvezőbb kép a klinikai tünetek javulásában nem nyilvánult meg. A szerzők a tanulmány eredményeiből levont tanulságok tükrében tárgyalják a gombaelméletről rendelkezésre álló eddigi ismeretanyagot. Kritikusan elemzik az elmúlt években publikált 7, ellentmondásos konklúziót mutató klinikai tanulmány tapasztalatait is.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document