scholarly journals Serological identification and insect toxicity of Bacillus thuringiensis isolated from the island Okinoerabu-jima, Japan

2007 ◽  
Vol 42 (2) ◽  
pp. 285-290 ◽  
Author(s):  
Koichi Yasutake ◽  
Akiko Uemori ◽  
Kumiko Kagoshima ◽  
Michio Ohba

1998 ◽  
Vol 37 (3) ◽  
pp. 195-200 ◽  
Author(s):  
Ho San Kim ◽  
Dae Won Lee ◽  
Soo Dong Woo ◽  
Yong Man Yu ◽  
Seok Kwon Kang




1986 ◽  
Vol 47 (1) ◽  
pp. 12-20 ◽  
Author(s):  
Michio Ohba ◽  
Keio Aizawa


2018 ◽  
Vol 53 (5) ◽  
pp. 1062-1069
Author(s):  
S.D. Grishechkina ◽  
◽  
V.P. Ermolova ◽  
T.A. Romanova ◽  
A.A. Nizhnikov ◽  
...  


2018 ◽  
Vol 53 (1) ◽  
pp. 201-208
Author(s):  
В.П. ЕРМОЛОВА ◽  
◽  
С.Д. ГРИШЕЧКИНА ◽  
А.А. НИЖНИКОВ ◽  
◽  
...  




2005 ◽  
Vol 54 (1-2) ◽  
pp. 189-202 ◽  
Author(s):  
Ilona Villányi ◽  
Anna Füzy ◽  
Zoltán Naár

A Bacillus thuringiensiscry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük.  Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is. 



Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document