Finding civic identity: a review of Sarah Schrank’s Art and the City: Civic Imagination and Cultural Authority in Los Angeles

America’s appeal to Utopian visionaries is best illustrated by the Oneida Community, and by Etienne Cabet’s experiment (Moreana 31/215 f and 43/71 f). A Messianic spirit was a determinant in the Puritans’ crossing the Atlantic. The Edenic appeal of the vast lands in a New World to migrants in a crowded Europe is obvious. This article documents the ambition of urbanists to preserve that rural quality after the mushrooming of towns: the largest proved exemplary in bringing the country into the city. New York’s Central Park was emulated by the open spaces on the grounds of the Chicago World’s Fair of 1893. The garden-cities surrounding London also provided inspiration, as did the avenues by which Georges Haussmann made Paris into a tourist mecca, and Pierre L’Enfant’s designs for the nation’s capital. The author concentrates on two growing cities of the twentieth century, Los Angeles and Honolulu. His detailed analysis shows politicians often slow to implement the bold and costly plans of designers whose ambition was to use the new technology in order to vie with the splendor of the natural sites and create the “City Beautiful.” Some titles in the bibliography show the hopes of those dreamers to have been tempered by fears of “supersize” or similar drawbacks.

Download Full-text

Los Angeles in the 1930sThe WPA Guide to the City of Angels

10.1525/california/9780520268838.001.0001 ◽

2011 ◽

Author(s):

Federal Writers Project of the Works ◽

David Kipen

Keyword(s):

Los Angeles ◽

The City

Download Full-text

Review: Urban Latino Cultures: La Vida Latina en LA by Gustavo Leclerc, Raúl Villa, and Michael J. Dear (eds.)

Ethnic Studies Review ◽

10.1525/esr.1999.22.1.126 ◽

1999 ◽

Vol 22 (1) ◽

pp. 126-128

Author(s):

Catherine S. Ramirez

Keyword(s):

Twentieth Century ◽

Los Angeles ◽

Mexican American ◽

History Of ◽

Crime Wave ◽

Eighteenth And Nineteenth Centuries ◽

The City ◽

History Of Los Angeles

Throughout the twentieth century (and now the twenty-first), the specter of a Latina/o past, present, and future has haunted the myth of Los Angeles as a sunny, bucolic paradise. At the same time it has loomed behind narratives of the city as a dystopic, urban nightmare. In the 1940s Carey McWilliams pointed to the fabrication of a “Spanish fantasy heritage” that made Los Angeles the bygone home of fair señoritas, genteel caballeros and benevolent mission padres. Meanwhile, the dominant Angeleno press invented a “zoot” (read Mexican-American) crime wave. Unlike the aristocratic, European Californias/os of lore, the Mexican/American “gangsters” of the 1940s were described as racial mongrels. What's more, the newspapers explicitly identified them as the sons and daughters of immigrants-thus eliding any link they may have had to the Californias/os of the eighteenth and nineteenth centuries or to the history of Los Angeles in general.

Download Full-text

Városutópiák környezetpszichológiai és szimbolikai elemzése

Magyar Pszichológiai Szemle ◽

10.1556/mpszle.58.2003.4.1 ◽

2003 ◽

Vol 58 (4) ◽

pp. 431-472 ◽

Cited By ~ 1

Author(s):

Edit Lippai ◽

Andrea Dúll

Keyword(s):

Los Angeles ◽

Jersey City ◽

The City

A városépítészet egész történetét végigkísérik a „Jó város - jó társadalom” elképzelések, vagyis az utópiák. A jelen tanulmányban néhány, a szépirodalomban megjelent ideális, tökéletes, kívánt városelképzelést, vagyis eutópiát elemzünk környezetpszichológiai és szimbolikai szempontból. A városok tényleges téri-társadalmi szerkezetének és folyamatainak, valamint ezek mentális-érzelmi leképezodésének vizsgálata egyidos a környezetpszichológiával. A kutatást Kevin Lynch (1960) úttöro vizsgálatai alapozták meg, amelyeket „A város képe” (The Image of the City) címu klasszikus könyvében publikált. Lynch három amerikai város - Boston, Los Angeles és Jersey City - lakosságának reprezentatív mintáin végzett kutatásában a lakók mentális térképeit vizsgálta. Kutatásának eredményei szerint az emberek fejében él egy kép a városukról (image of the city), ami a városlakó orientációs bázisa és egyúttal esztétikai-formai struktúra. Összehasonlítva a három amerikai városról alkotott mentális térképeket, Lynch rájött, hogy bizonyos környezeti elemek általános térkép-jellegzetességnek tekinthetok: utak (paths), határok (edges), lakónegyedek (districts), csomópontok (nodes), iránypontok (landmarks). Az utópiák három csoportra oszthatók: idobeli (múlt- és a jövobeli), térbeli (négy világtáj irányában, illetve magasban vagy mélyben levo) és abszolút (képzeletbeli) utópiákra. Az általunk elemzett idobeli utópiák: Atlantisz, Mennyei Jeruzsálem, Minas Tirith és Diaspar, térbeli utópiák: Nekeresd, Napváros, Eldorado és abszolút utópia: Elefántcsonttorony. Ezeket a városutópiákat ebben a munkában kulturális városképeknek tekintettük, és ily módon elemeztük fizikai, észlelheto elemeiket. Vizsgálatunk során arra az érdekes felfedezésre bukkantunk - természetesen Lynch munkájáról nem is tudva -, hogy az utópiák megalkotói pontosan az általuk empirikusan feltárt fenti szempontok alapján írták le információikat az általuk tökéletesnek tartott városról. Elemzésünk eredménye szerint leírhatók a vágyott város ismérvei általában: 1. széles, jó alapanyagból készült sugárutak, 2. jól elkülönített határok és szélek, amelyek védenek, s tagolják a város szerkezetét és 3. a városon belül tágas tereket, kerületeket fognak közre, valamint 4. a csomópontokban a vizuális tájékozódást segíto jellegzetes és látványos tereptárgy van. A városok lakóit többek között közös szimbólumrendszer és a kommunikáció adott, megszokott módja kapcsolja egymáshoz. Az utópikus városok szimbolikus „kognitív térképeinek” funkciója - a valós városokéhoz hasonlóan - az lehet, hogy keretet és biztonságos kapaszkodót nyújtanak egy ideális világban, megteremtik az arról való közös kommunikáció lehetoségét, és ily módon kifejezik, létrehozzák és fenntartják az emberek vágyott tökéletes helykötodését és helyidentitását.

Download Full-text

Wastewater treatment and risk assessment in ocean outfall evaluations

Water Science & Technology ◽

10.2166/wst.1998.0416 ◽

1998 ◽

Vol 38 (10) ◽

pp. 309-316

Author(s):

William F. Garber

Keyword(s):

Wastewater Treatment ◽

Los Angeles ◽

Energy Use ◽

Epidemiological Studies ◽

Environmental Risks ◽

Advanced Treatment ◽

Negative Effect ◽

Ocean Outfall ◽

Treatment And Disposal ◽

The City

Past evaluations of the success of wastewater treatment and submarine outfall placement and operation have considered only a limited number of parameters affecting the marine and onshore environments. Important questions regarding the best allocation of available funds have not been adequately addressed. The relative contamination of the sea from airborne and landwash contaminants has not been considered. Neither has the increased air pollution deriving from the energy required for advanced treatment. Similarly, regular epidemiological studies to evaluate actual changes in morbidity arising from drastic changes in treatment and disposal have not been made prior to very large committments of funds. Most importantly, little attention has been given to the relative ranking of all environmental risks within a catchment area. The net result is that, when all factors are considered, the very large expenditures and increased energy use for sanitary wastewater treatment and outfall disposal will have a net negative effect on the physical and societal environment. The City of Los Angeles and the Los Angeles Metropolitan area can be used to illustrate this probability.

Download Full-text