Analysis of the Effect of Intertrochanteric Valgus Osteotomy for Nonunion of Femoral Neck Fracture

2012 ◽  
2003 ◽  
Vol 52 (4) ◽  
pp. 805-808
Author(s):  
Takuya Ikuta ◽  
Tadashi Yonetake ◽  
Taku Toihata ◽  
Tatsuhiro Shiroishi

2012 ◽  
Vol 01 (03) ◽  
Author(s):  
Babak Siavashi ◽  
Mohammad Reza Golbakhsh ◽  
Dariush Gouran Savadkoohi

Author(s):  
Hari Om Aggarwal ◽  
Amandeep Singh Bakshi ◽  
Harjit K Singh Chawla ◽  
Ayush Jain ◽  
Jaspreet Singh

Introduction: Femoral neck fracture non union in young patients is a challenging complication as joint replacement is not readily recommended and hip salvageable procedures are relatively unsatisfactory. Valgus intertrochanteric osteotomy described by Pauwels F is one of the treatment options for management of non union of femoral neck in young patients, which was later reciprocated by other surgeons. Aim: To assess the efficacy of valgus osteotomy and fixation with double angle blade plate in the management of neglected and ununited femoral neck fracture. Materials and Methods: This was a prospective cohort study, which included 30 patients of femoral neck fracture non union in whom intertrochanteric valgus osteotomy was performed and fixed with 120° double angled blade plate. The preoperative and postoperative neck-shaft angle was compared using the paired t-test. A p-value of <0.05 indicated statistically significant result. Results: There were 22 males (73.3%) and 8 females (26.7%). Mean age of patients was 35 years. Delay in presentation ranged from 8 weeks to 58 weeks (mean 24 weeks). By Pauwel’s classification, there were 13 Type II fractures and 17 Type III fractures. Mean follow- up was 18 months (12 to 36 months). The mean preoperative neck- shaft angle of 95° (range 80-110°) increased to 132° (range 120- 140°) after surgery. In all patients, there was improvement in leg length discrepancy after osteotomy. Femoral neck fractures united in 25 patients (83.3%). Conclusion: Valgus osteotomy and fixation with 120° double angle blade plate is a reliable method for treating non union femoral neck fracture in young adults. It provides rigid internal fixation and good results.


2020 ◽  
Vol 44 (11) ◽  
pp. 2421-2430 ◽  
Author(s):  
Mohamed Hegazy ◽  
Naguib Basha ◽  
Hassan Elbarbary ◽  
Ebaa Mohamed Abdellatif Ali ◽  
Ahmed Hosny Khalifa ◽  
...  

2009 ◽  
Vol 35 (5) ◽  
pp. 475-478
Author(s):  
Masoud Norouzi ◽  
Bahador Alami-harandi ◽  
Mohammad Nasir Naderi

2008 ◽  
Vol 149 (11) ◽  
pp. 493-503 ◽  
Author(s):  
Andor Sebestyén ◽  
Imre Boncz ◽  
Ferenc Tóth ◽  
Márta Péntek ◽  
József Nyárády ◽  
...  

A csípőtáji törésekhez idős korban magas halálozás társul. A szakirodalomban kevés a nagy beteganyagot feldolgozó, országos kiterjedésű ellátórendszer adatain alapuló feldolgozás. Célkitűzés: A tanulmány célja a 60 év feletti akut, monotraumás combnyaktöröttek primer ellátását követő halálozások vizsgálata havonta és évente ötéves utánkövetéssel, valamint a különböző rizikófaktoraik halálozásra gyakorolt hatásainak értékelése az egyes időperiódusokban. Módszer: Az adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. Az értékelés bázisát a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekből combnyaktörés primer műtéti ellátását követően 2000. évben emittált betegek képezik. Bemutatjuk az átlagos évenkénti, havonkénti és heti halálozási arányokat, valamint rizikótényezők szerinti alakulásukat havonként és évenként. A rizikótényezők és a halálozás kapcsolatának értékelése logisztikus és Cox-regressziós analízissel történik. Eredmények: A tanulmányban 3783 fő került elemzésre. Átlagéletkoruk 77,97 (SD 8,52) év. A halálozás az első héten 1,71%, 30 napon belül 8,99%, az első évben 30,74%, öt év alatt 61,88% volt. A halálozás havi szinten az első 5 hónapig mutat csökkenést, éves szinten az első év után stagnál. A rizikófaktorok közül a férfinem és a magasabb életkor öt évig, a kísérőbetegségek hatásai a negyedik évig, a laterális combnyaktöréstípus és a 12 órán túli ellátás két évig, a korai lokális szövődmények egy évig, a hétvégi ellátások az első hónapban eredményeznek magasabb halálozási kockázatot. Az országos és egyetemi ellátásokat követően az első évben alacsonyabb a halálozási kockázat. Következtetések: A csípőtáji törések managementjében a halálozások csökkentése érdekében hangsúlyozzuk a 12 órán belüli ellátás, a törési típusnak megfelelő módszerválasztás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosítása, az ellátások centrumokba történő szervezése, a beteg általános állapotának és kísérőbetegségeinek megfelelő akut ellátás és az utókezelések fontosságát.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document