Krónikus gerincfájdalommal élő személyek életminőségét befolyásoló kognitív tényezők

Bevezetés A krónikus gerincfájdalom a második leggyakrabban előforduló betegség a krónikus betegségek listáján. Az állapottal való együttélés során a biológiai tényezők mellett kiemelt szerepet kapnak a pszichológiai tényezők is, amik alakíthatják a betegséghez való alkalmazkodás sikerességét. Vizsgálatunkban krónikus gerincfájdalommal élő személyek körében vizsgáltuk a mindfulness, a fájdalom katasztrofizáció és a félelem-elkerülési hiedelmek egészségi állapottal kapcsolatos életminőségre gyakorolt hatását. Módszertan Keresztmetszeti, kvantitatív kutatásunkban krónikus gerincfájdalommal élő személyek vettek részt, akik a közösségi médiában található specifikus csoportokból kerültek ki (n=65; férfi=10; nő=55; életkorátlag=49,2). A kutatásunkban a Mindful Attention Awareness Scale - MAAS, Pain Catastrophizing Scale - PCS, Fear and Avoidance Belief Questionnaire - FABQ-H és a Short Form Health Survey - SF-36 standardizált kérdőíveket alkalmaztuk. Hipotéziseink vizsgálata kapcsán Pearson korrelációanalízist és többszörös lineáris regresszió elemzést végeztünk. Eredmények A megkérdezettek körében a mindfulness, a fájdalom katasztrofizáció és a félelem-elkerülési hiedelmek között szignifikáns kapcsolatot találtunk. Az alacsonyabb fokú mindfulness magasabb fájdalom katasztrofizációval és félelem-elkerülési hiedelmekkel járt együtt, viszont pozitív kapcsolatot mutatott az életminőséggel. Az adatokat tovább vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy az egészségi állapottal kapcsolatos rosszabb életminőséget az mindfulness kisebb mértéke, a magasabb fokú fájdalom katasztrofizáció és félelem-elkerülési hiedelmek jósolják be legerőteljesebben. Következtetések Eredményeink alapján elmondható, hogy a krónikus gerincfájdalommal élők egészségi állapottal kapcsolatos életminőségét az alacsonyabb fokú mindfulness, a magasabb fokú fájdalom katasztrofizáció és félelem-elkerülési hiedelmek negatívan befolyásolják. Eredményeink azonban aláhúzzák ezen pszichológiai tényezőknek a betegek életében betöltött szerepét, aminek kapcsán egy olyan multidiszciplináris kezelés fontosságát hangsúlyozzuk, amelyben a fizikai tünetek mellett a pszichológiai tényezők is kiemelt szerepet kapnak a magasabb hatásfokú egészségkimenet elérése érdekében.

A Covid járványról komplexitás-szemüvegen keresztül

Bevezetés Tavaly augusztusban — illetve idén januárban — két kutatócsoport szokatlan módon vette szemügyre a járványt: a rendszertudomány ismereteit hasznosító komplexitás-szemüvegen keresztül. Vélemény Minthogy a komplex rendszerek viselkedése alapvetően kiszámíthatatlan, a védekezéshez szükséges erőforrásokat, intézkedéseket ennek megfelelően szükséges tervezni és biztosítani. Így a nem előre látható eseményekre is tekintettel érdemes egészségügyi, gazdasági és szociális tartalékokat, kapacitásokat képezni, továbbá célszerű gyors intézkedéseket megengedő jogszabályi kereteket előzetesen kialakítani és így tovább. A járvány komplex rendszerként való értelmezése rávilágít arra, hogy a korábbitól eltérő irányítási mechanizmusok szükségesek. Az egyidejű és több szektort érintő döntéseket sokféle szaktudást felhasználva, a valós helyzet és a korábbi tapasztalatok alapján kell gyorsan meghozni, figyelemmel az intézkedések bizonytalan hatására. A jövőbeli járványok megelőzéséhez, hatásuk mérsékléséhez újszerű döntéselőkészítő mechanizmusokat, monitorozó és értékelő rendszereket kell kiépíteni. A járvány arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberi tevékenység a Földön oly mértékben meghatározóvá vált, hogy a környezet önfenntartó egyensúlyának megbontásával a klímaváltozás, a levegőszennyezés, a víz- és élelmiszerhiány mellett globális járványok révén is veszélyezteti az emberiség létét. Következtetés A Covid-járvány komplex sajátosságainak megértéséhez és az eredményes védekezéshez nélkülözhetetlen feltenni a komplexitás-szemüveget. A sikeres és összehangolt védekezéshez elengedhetetlen, hogy valamennyi érintett tisztában legyen a járvány komplex természetével. A komplexitás felismeréséhez széleskörű ismeretterjesztő kampány és hiteles kommunikációs források működtetése, illetve a képzés és továbbképzés ilyen irányú fejlesztése vezethet. A globális környezet egyensúlyának megbomlása jelentette veszély elhárításához, a kockázatok csökkentéséhez, azaz a környezeti és társadalmi erőforrások fenntartható hasznosítása érdekében sürgősen cselekedni kell.