scholarly journals Polyvinyl alcohol degradation by Bacillus cereus RA23 from oil sludge sample

3 Biotech ◽  
2019 ◽  
Vol 9 (10) ◽  
Author(s):  
Munzer Ullah ◽  
Hui Li ◽  
Shi-Wei Sun ◽  
Cai-Hong Weng ◽  
Hong Zhang ◽  
...  
2019 ◽  
Vol 5 (4) ◽  
pp. 56-63
Author(s):  
E.V. Dikhtiaruk ◽  
◽  
V.V. Paientko ◽  
A.K. Matkovsky ◽  
Yu.N. Nichiporuk ◽  
...  

2011 ◽  
Vol 3 (8) ◽  
pp. 91-93 ◽  
Author(s):  
Sindhu Honmute ◽  
◽  
Arunkumar Lagashetty ◽  
A. Venkataraman A. Venkataraman

2019 ◽  
Vol 41 (4) ◽  
pp. 246-252
Author(s):  
T.V. Dmytriieva ◽  
◽  
S.K. Krymovska ◽  
V.I. Bortnytskyi ◽  
S.M. Kobylinskyi ◽  
...  
Keyword(s):  

2004 ◽  
Vol 53 (3-4) ◽  
pp. 331-342 ◽  
Author(s):  
P. Ildikó Angerer ◽  
László Ködöböcz ◽  
Borbála Biró
Keyword(s):  

Laboratóriumi tenyészedényes, talajinkubációs modellkísérletben tanulmányoztuk a mezogazdasági termesztés során a talajokat potenciálisan éro néhány mesterséges környezeti tényezo - az élovilágra idegen xenobiotikum-koncent-ráció (80% klór-szulfuron-tartalmú herbicid, Glean) és egy ipari melléktermék (Dunaferr kokszolói szennyvíze) - hatását a talaj mikrobiális közösségeire. A kísérletben beállított négy herbiciddózis (0,001, 0,01, 1 és 10 mg·kg-1 talaj) a mezogazdasági gyakorlatban alkalmazott koncentráció 1-, 10-, 1000- és 10000-szeresét reprezentálta. A három mintasorozat egyikét a klór-szulfuron négyféle koncentrációjával, a másikat a Dunaferr kokszolói szennyvizével, a harmadik sorozatot pedig a herbicid és szennyvíz kombinációjával kezeltük.  A kezeléseket követoen a tenyészedényeket három hétig inkubáltuk (28 oC, a szabadföldi vízkapacitás 60%-os értékén tartva). Rendszeres mintavételekkel elemeztük néhány, a talajtermékenység szempontjából fontos mikrobacsoport számszeru alakulását. Az összes heterotrof csíraszám, a szabadon élo nitrogén-kötok, a sugárgombák és a spóraképzok egy fajcsoportja, a Bacillus cereus var. mycoides kitenyésztésére szelektív, Nutrient, Kongóvörös Ashby és Arginin-glicerin agar-lemezeket alkalmaztunk. A mikrobaszámokat általunk módosított eljárással talajhígítási sorozatból állapítottuk meg és a telepképzo egységek számát 1 g száraz talajra konvertáltuk. Az átlagadatok log10-transzformált adatait ábrázoltuk, a varianciaanalízis eredményeként jelentkezo szignifikáns (P0,5%) értékeket is jelöltük. Az inkubáció során bizonyítást nyert, hogy a kitenyésztheto mikrobacsoportok érzékenysége különbözo az adott herbicid- és szennyvízadagokkal szemben. Az anyagok közötti interakció az egyes komponensek külön-külön kimutatott hatását módosíthatja, ami a vizsgálati körülmények között a kokszolói szennyvíz toxikus cián-, rodanid- és fenoltartalma miatt a kitenyésztheto mikrobaszám további csökkenésében nyilvánult meg. Legérzékenyebb mikrobacsoportnak - a korábbi eredményekkel megegyezoen - a nitrogénköto baktériumok bizonyultak. A sugárgombák és a kitenyésztett Bacillus faj csíraszámát        ugyanakkor a herbicid 0,01 mg·kg-1 mennyiségei serkentették, amely hatás a sugárgombáknál az ipari szennyvízzel való kombinációkban is fennmaradt. A mikrobacsoportok eltéro érzékenysége miatt a vizsgált talaj mikrobaközös-ségeinek az összetétele és esetleges aktivitása is módosult.


2003 ◽  
Author(s):  
Charles Thomas Parker ◽  
Dorothea Taylor ◽  
George M Garrity
Keyword(s):  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document