Összefoglaló.
Bevezetés: Napjainkban az őrszemnyirokcsomó felkeresésének
legelterjedtebb módszere a radioizotópos és kék festékes kettős jelölés,
emellett azonban több más jelölés is alkalmazható. Az
indociánzöld-fluoreszcencia ígéretes nyirokút-térképezési módszer, mely a
találati arányát tekintve – irodalmi adatok alapján – összevethető a
radioizotópos módszerrel. Módszer: Osztályunkon 2020. 03. 31.
és 2020. 04. 15. között 10, emlőrák miatt operált betegünknél alkalmaztuk az
indociánzöld és a kék festékes kettős jelölés módszerét az őrszemnyirokcsomó
felkeresésére. Eredmények: A 10 operált betegünknél összesen 17
őrszemnyirokcsomót azonosítottunk és távolítottunk el. 16 őrszemnyirokcsomó jól
festődött indociánzölddel (találati arány: 0,94; 95%-os konfidenciaintervallum
[CI ]: 0,73–0,99), míg kék festékkel 9 jelölődött (találati arány: 0,53; 95%-os
CI: 0,31–0,74). A szövettani feldolgozás során összesen 2 őrszemnyirokcsomó
bizonyult áttétesnek, ezek közül 1 kék és fluoreszcens volt, 1 pedig csak kék
festékkel jelölődött. Következtetés: Kezdeti, kis esetszámnál
nyert tapasztalataink alapján az indociánzöld jelölés emlőrák során végzett
őrszemnyirokcsomó-biopszia esetén jól használható kettős jelölési módszer
részeként, kék festékkel kiegészítve. A módszer találati aránya, valamint fals
negatív aránya irodalmi adatok alapján nem különbözik szignifikánsan a
radioizotópos jelölés módszerétől. Orv Hetil. 2021; 162(8): 293–297.
Summary.
Introduction: The current practice in sentinel lymph node
biopsy for breast cancer is the radioisotope and blue dye dual labelling
technique, however, other mapping methods are also available. Indocyanine green
fluorescence is one of the best alternatives of the standard technique, with
detection rates comparable to those of the radioisotope method.
Method: Between 31. 03. 2020 and 15. 04. 2020, a total of
10 sentinel lymph node biopsies for breast cancer were performed using the
indocyanine green fluorescence and blue dye dual technique.
Results: 17 sentinel lymph nodes were detected and removed
in total, from which 16 showed explicit fluorescence activity (detection rate:
0.94; 95% confidence interval [CI]: 0.73–0.99), whilst 9 where blue (detection
rate: 0.53; 95% CI: 0.31–0.74). During histopathological examination, 2 sentinel
lymph nodes proved to be metastatic, from which 1 was fluorescent and blue, the
other was blue only. Conclusion: Regarding our early experience
based on a small number of patients, indocyanine green fluorescence, used
together with blue dye as part of a dual technique, is a usable method for
sentinel lymph node mapping. Based on data from the literature, the detection
rate and the false-negative rate of the indocyanine green fluorescence method
shows no significant difference from the radioisotope mapping technique. Orv
Hetil. 2021; 162(8): 293–297.
The possibility of omitting axillary clearance by using indocyanine green fluorescence method in detection of sentinel lymph nodes in early-stage breast cancer