Differential diagnosis of child sexual abuse

2009 ◽  
Vol 150 (49) ◽  
pp. 2222-2227
Author(s):  
Roland Csorba ◽  
Rudolf Lampé ◽  
Róbert Póka

Anogenitális panasszal jelentkező fiatalkorú beteg kivizsgálása gyakran kihívást jelent a gyakorló klinikusnak. A szexuális bántalmazás gyanúja miatt végzett vizsgálatok során mindig gondolni kell arra, hogy az észlelt elváltozások hátterében anatómiai eltérések és egyéb megbetegedések is állhatnak. Ezekhez csatlakoznak a nemi szervek olyan sérülései, amelyek nem bántalmazás következtében alakulnak ki. Idetartoznak azok a betegségek, amelyek nemi szervi megjelenései utánozzák a bántalmazás képét. A legtöbb háziorvos nem jártas a szexuális bántalmazás felismerésében. A vizsgáló klinikusnak tisztában kell lennie azokkal a lehetőségekkel, amelyek utánozzák a szexuális bántalmazás okozta elváltozásokat. Csak abban az esetben szabad kimondani a szexuális bántalmazás gyanúját vagy bizonyosságát, ha a lehetséges egyéb okokat kizártuk. Cikkünkben kísérletet teszünk arra, hogy átfogó képet nyújtsunk a szexuális bántalmazást utánzó kórképekről.

PEDIATRICS ◽  
1992 ◽  
Vol 90 (3) ◽  
pp. 458-460
Author(s):  
JOHN W. HANKS ◽  
WANDA J. VENTERS

The evaluation of vesicular genital rashes can be challenging for the pediatrician. The presence of an unusual genital rash should raise the concern of sexual abuse. In recent years awareness of child sexual abuse and its various presentations has increased through both lay and medical literature. When the possibility of sexual abuse arises, historical data may be difficult to elicit and can be misleading. The decision to investigate further may be based on the clinical appearance and location of the rash and the physician's level of suspicion. In this setting, the differential diagnosis of genital rashes in children assumes tremendous importance.


The Lancet ◽  
1987 ◽  
Vol 329 (8531) ◽  
pp. 510 ◽  
Author(s):  
C.J. Hobbs ◽  
J.M. Wynne

The Lancet ◽  
1987 ◽  
Vol 329 (8527) ◽  
pp. 283 ◽  
Author(s):  
Fiona Hey ◽  
P.C. Buchan ◽  
J.M. Littlewood ◽  
R.I. Hall

1999 ◽  
Vol 27 (2) ◽  
pp. 204-205
Author(s):  
Megan Cleary

In recent years, the law in the area of recovered memories in child sexual abuse cases has developed rapidly. See J.K. Murray, “Repression, Memory & Suggestibility: A Call for Limitations on the Admissibility of Repressed Memory Testimony in Abuse Trials,” University of Colorado Law Review, 66 (1995): 477-522, at 479. Three cases have defined the scope of liability to third parties. The cases, decided within six months of each other, all involved lawsuits by third parties against therapists, based on treatment in which the patients recovered memories of sexual abuse. The New Hampshire Supreme Court, in Hungerford v. Jones, 722 A.2d 478 (N.H. 1998), allowed such a claim to survive, while the supreme courts in Iowa, in J.A.H. v. Wadle & Associates, 589 N.W.2d 256 (Iowa 1999), and California, in Eear v. Sills, 82 Cal. Rptr. 281 (1991), rejected lawsuits brought by nonpatients for professional liability.


2001 ◽  
Vol 7 (4) ◽  
pp. 291-307
Author(s):  
Tony Ward ◽  
Stephen M. Hudson

1990 ◽  
Vol 35 (11) ◽  
pp. 1096-1096
Author(s):  
Marilyn T. Erickson

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document