Jersey City Submarine

1995 ◽  
Vol 12 (6) ◽  
pp. 27
Author(s):  
Stephanie Slowinski
Keyword(s):  
2003 ◽  
Vol 58 (4) ◽  
pp. 431-472 ◽  
Author(s):  
Edit Lippai ◽  
Andrea Dúll
Keyword(s):  

A városépítészet egész történetét végigkísérik a „Jó város - jó társadalom” elképzelések, vagyis az utópiák. A jelen tanulmányban néhány, a szépirodalomban megjelent ideális, tökéletes, kívánt városelképzelést, vagyis eutópiát elemzünk környezetpszichológiai és szimbolikai szempontból. A városok tényleges téri-társadalmi szerkezetének és folyamatainak, valamint ezek mentális-érzelmi leképezodésének vizsgálata egyidos a környezetpszichológiával. A kutatást Kevin Lynch (1960) úttöro vizsgálatai alapozták meg, amelyeket „A város képe” (The Image of the City) címu klasszikus könyvében publikált. Lynch három amerikai város - Boston, Los Angeles és Jersey City - lakosságának reprezentatív mintáin végzett kutatásában a lakók mentális térképeit vizsgálta. Kutatásának eredményei szerint az emberek fejében él egy kép a városukról (image of the city), ami a városlakó orientációs bázisa és egyúttal esztétikai-formai struktúra. Összehasonlítva a három amerikai városról alkotott mentális térképeket, Lynch rájött, hogy bizonyos környezeti elemek általános térkép-jellegzetességnek tekinthetok: utak (paths), határok (edges), lakónegyedek (districts), csomópontok (nodes), iránypontok (landmarks). Az utópiák három csoportra oszthatók: idobeli (múlt- és a jövobeli), térbeli (négy világtáj irányában, illetve magasban vagy mélyben levo) és abszolút (képzeletbeli) utópiákra. Az általunk elemzett idobeli utópiák: Atlantisz, Mennyei Jeruzsálem, Minas Tirith és Diaspar, térbeli utópiák: Nekeresd, Napváros, Eldorado és abszolút utópia: Elefántcsonttorony. Ezeket a városutópiákat ebben a munkában kulturális városképeknek tekintettük, és ily módon elemeztük fizikai, észlelheto elemeiket. Vizsgálatunk során arra az érdekes felfedezésre bukkantunk - természetesen Lynch munkájáról nem is tudva -, hogy az utópiák megalkotói pontosan az általuk empirikusan feltárt fenti szempontok alapján írták le információikat az általuk tökéletesnek tartott városról. Elemzésünk eredménye szerint leírhatók a vágyott város ismérvei általában: 1. széles, jó alapanyagból készült sugárutak, 2. jól elkülönített határok és szélek, amelyek védenek, s tagolják a város szerkezetét és 3. a városon belül tágas tereket, kerületeket fognak közre, valamint 4. a csomópontokban a vizuális tájékozódást segíto jellegzetes és látványos tereptárgy van. A városok lakóit többek között közös szimbólumrendszer és a kommunikáció adott, megszokott módja kapcsolja egymáshoz. Az utópikus városok szimbolikus „kognitív térképeinek” funkciója - a valós városokéhoz hasonlóan - az lehet, hogy keretet és biztonságos kapaszkodót nyújtanak egy ideális világban, megteremtik az arról való közös kommunikáció lehetoségét, és ily módon kifejezik, létrehozzák és fenntartják az emberek vágyott tökéletes helykötodését és helyidentitását.


1970 ◽  
Author(s):  
Thomas L Quindry ◽  
Donald S Blomquist
Keyword(s):  

Author(s):  
Donald W. Rogers

This epilogue shows that Hague v. CIO had a legacy more complex than its reputation as a speech rights victory for workers and others over dictatorial city boss Frank Hague under the Bill of Rights. The American Civil Liberties Union and renamed Congress of Industrial Organizations (CIO) immediately split over the decision’s ramifications. Moreover, while the ruling enlarged constitutional protection for the right of public assembly to the benefit of Jehovah’s Witnesses, civil rights demonstrators, and others, it did little to enhance picketing and other “labor speech,” or to shield union organizers from police harassment. And while the decision freed the CIO to organize in Jersey City, it did not destroy Mayor Hague, who accommodated CIO unions and was ousted later due to city politics.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document