Környezetismeret tankönyvek vadfajokkal kapcsolatos tartalmainak összehasonlítása Magyarországon és Ausztriában

Intézményes kereteken belül a hiteles szakmai ismeretek átadása a pedagógusokra hárul. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszanak a tankönyvek, minden iskolatípusban. Különösen fontos ez az általános iskolai tankönyvek esetén. Pontos ismeretekkel, hiteles ábrákkal ellátott tankönyvekre van szükség ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék megfelelő ismeretekkel rendelkezzen. Magyarországon a Nemzeti Alaptanterv által előírt kerettanterv határozza meg a tematikai egységek nevelési-fejlesztési céljait, a gyakorlati alkalmazásokat és ismeretátadási lehetőségeket. Ausztriában a Szövetségi Minisztérium írja elő, hogy a tanterveknek tartalmaznia kell a tanítási célokat, a tananyagok tartalmának összefoglalását, illetve az alapirodalmak felsorolását. A szerző kutatási célja az, hogy összehasonlítsa a magyar és osztrák tankönyveket a környezetismeret tantárgyra, azon belül is a főbb vadfajokra fókuszálva, általános iskola alsó tagozatában.

Multikulturális nevelés az óvodában : Más anyanyelvű és/vagy kultúrájú gyermekek inklúziója

A 21. század folyamatosan változó világának számos kihívása közül az egyik a multikulturális társadalmak létrejöttének következménye, hiszen a más kulturális identitású, más anyanyelvet beszélő családok gyermekei jelennek meg az egyes országok oktatási intézményeiben. Kutatásomban feltárom, hogy Magyarországon találkoznak-e az óvodapedagógusok más kulturális identitású gyermekekkel munkájuk során, milyen tudással rendelkeznek a multikulturális nevelés terén, annak megvalósításához rendelkeznek-e megfelelő módszertani eszköztárral. Továbbá megvizsgáltam, hogy a más kulturális identitású családok hogyan élik meg a magyar óvodába történő beszoktatást, kultúrájuk megjelenik-e az intézményben.

Examining Primary Education Students’ Expertise Concerning the Environmental Impact of Economic Activities and Environmental Catastrophes

This study is concerned with the knowledge on mining, industrial and other economic activities, as well as different environmental disasters affecting the region of Hungary. Students majoring in primary school teaching participated in the research. Through questionnaires, I examined the hypothesized importance of teaching children about the environmental impact of economic activities and environmental disasters in their geography lessons, and I analyzed the results via Fisher and McNemar tests in SPSS. Based on these data we can conclude that there is no correlation between primary education students’ previously gained knowledge concerning the detrimental environmental effects of economic activities, and their current motivation in discussing such topics in geography lessons. The conclusion remains valid for environmental disasters as well.

Érzelmi kreativitás a zenei nevelés tükrében

A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán folyamatban levő doktori kutatás, vala-mint a Camerata ART’issima (tagjai: Révészné Pálfi Krisztina hegedű, Révész József gordonka, Kuzsner Péter zongora) által mintegy 11 éve tartott interaktív óvodai hangversenyek, – melyek az ország mintegy 120-130 óvodáját érintik – rávilágítottak a kreativitás jelenségének egy igen érdekes területére, melyet érzelmi kreativitásként azonosítottak és írtak le. A tanulmány célja a kreativitás és a zene kapcsolatának feltárása, az összefüggések megvilágítása. Bár a kutatások még nem zárultak le és így egyfajta pilot programnak tekinthetők, elmondható, hogy az eddigi eredmények alapját képezhetik egy újfajta, az egyéni kreativitást jobban előtérbe helyező zenei nevelési koncepciónak, mely azonban a jelenleg alkalmazott kodályi elveket messzemenőkig alapnak tekinti.

Kereslet és kínálat: elmélkedés a bölcsészképzés digitális kompetenciáiról

A tanulmány jó gyakorlatok eredményeire támaszkodva szól azokról a lehetőségekről, amelyek mentén bővíthetők, fejleszthetők a bölcsészképzésben részt vevő hallgatók infokommunikációs képességei. A digitális bölcsészet és az infokommunikációs technológiák terjedésével az egyetemi hallgatóknak és oktatóknak is lépést kell tartaniuk. Ez azonban csak célzott és az oktatásba fokozatosan beépített ismeretanyagként lehetséges, hiszen épp a bölcsészképzésben részt vevő felek (a keresleti és kínálati oldal) ismereteire nem jellemző a mélyebb eszközismeret. A szerző tapasztalati tényekre építve olyan oktatási struktúrák lehetőségeit mutatja be, amelyen keresztül bővíthetők az egyetemi polgárok számítógépes és infokommunikációs képességei.

Szótárdidaktika a Károli Gáspár Református Egyetem Angol Nyelvészeti Tanszékén

A szótárak fontossága megkérdőjelezhetetlen a nyelvtanulás során. Éppen ezért rendkívül gazdag szótárkínálatot találunk a könyvpiacon, amely igyekszik a legspeciálisabb igényeket is kielégíteni. Probléma sokszor abból adódhat, hogy a tanárok és a diákok nem tudják hogyan használják ezen referenciaműveket tanulásuk támogatására. Tanulmányomban bemutatom hogyan építhető be a lexikográfia a nyelvtanulási folyamatba és hogyan tanítható tantermi keretek között. A cél az, hogy a tanárok képesek legyenek áthidalni a jelenlegi szakadékot a lexikográfusok és a gyakorlatlan szótárhasználók között.

Pályaorientációs szolgáltatások és a pályaválasztási bizonytalanság kapcsolata a gimnáziumban

Több kutatás arra világított rá (Mahasneh és Farajat, 2015, Török, 2016, Antonellou és Kounenou, 2016, Maree, 2019), hogy a pályaorientációs és tanácsadási szolgáltatások igénybevétele pozitívan befolyásolja a tanulók döntését és elköteleződését választott pályájuk iránt. Jelen vizsgálatban azt találtuk, hogy mintánkban nincs összefüggés a bizonytalanság szintje (egyik faktora esetében sem) és az igénybe vett szolgáltatások mennyisége között. Van azonban különbség az évfolyamok és nemek között az önismeret, csak a nemek között pedig a bizonytalanság és szorongás faktor esetében is. A kiemelt alskálák a pályainformáció faktorával állnak kapcsolatban. Értelmezésünk szerint tehát fontos az, hogy a tanulók információt szerezzenek az egyes szakterületekről, mert ez növelné önismeretüket és csökkenthetné a bizonytalanság negatív hatásait, de jelen mintában nem érzékelhető, hogy az iskolai pályaorientációs szolgáltatások kielégítik ezt az igényt.

Célorientációk kapcsolata az iskolai motivációval szakképző iskolások aspektusából

Az iskolai siker kulcstényezője a tanulási motiváció. Az új ismeretek elsajátításának folyamata motiváltságot követel a tanulótól, ugyanakkor az új feladatokkal való foglalkozás a siker élményét váltja ki (Réthy, 2002). A motiváció a belső dinamikus hajtóerők és a külső faktorok vonatkozásában módosul, azaz a tanuló és környezete kognitív, affektív, effektív interakciós önszabályozó rendszerén nyugszik (Réthy, 2001). A tanulási motiváció a társas környezet által befolyásolható (Fejes, 2015). A kutatás bázisát Fejes (2015) Tanulói célok és Kozéki és Entwistle (1986) Iskolai motiváció kérdőíve szolgálta. A kutatásban öt szakképző iskola 445 tanulója vett részt 2019 tavaszán, akik a kilencedik, illetve a tizenegyedik évfolyamon tanultak. Az eredmények hozzájárulnak a szakképző iskolában tanuló diákok tanulási motivációjának megismeréséhez, és irányt mutatnak azok fejlesztési lehetőségeihez.

Diversity and Inclusion in Higher Education

Our study clarifies the concepts of inclusion and diversity based on domestic and international studies. We examine how diversity has become a feature of higher education, and the additional causes and consequences behind the focus of inclusivity. Our questionnaire study explored the extent to which the diverse group of students of the University of Pécs (N: 809) is involved in the university social and academic life, and whether those with social disadvantages show a difference in involvement. The results revealed that socially disadvantaged students are underrepresented in large university programmes, however, student colleges and other micro-communities are more able to address these students in a personal way and to provide an inclusive environment.