Az online térben bekövetkező zaklatások lehetséges okai, dinamikai jellegzetességei és megoldási lehetőségei

A 21. században a technológiai újítások fénykorát éljük. Az online tér nagyban megkönnyíti mindennapjainkat, ugyanakkor számos előnye mellett a sötét oldalát is kénytelenek vagyunk megismerni. Nem kell a legdrasztikusabb cselekményekre gondolni ahhoz, hogy találkozzunk az internet veszélyeivel: elég csupán, ha zaklatásnak vagyunk kitéve a közösségi média egyes platformjain. Az online zaklatás, más néven cyberbullying olyan, agresszív és szándékosan ismétlődő cselekvés, amelyet egy egyén vagy csoport hajt végre elektronikus eszközök alkalmazásával (kép, videó eljuttatásával, telefonhívással, e-mailek küldésével, weboldalak és egyéb üzenetküldő programok használatával), s amellyel szemben az áldozat gyakran védtelen. Fontos feladat azonosítani az elkövetőket és feltárni az egyes zaklatások mögött meghúzódó dinamikai folyamatokat. Az elkövetők személyiségelemzése révén felkutatásuk és azonosításuk felgyorsulhat, az áldozatok jó esetben segítséget kapnak az átélt traumával való megküzdéshez és a reziliencia tudatos formálásával kapcsolatban, továbbá hatékony preventív és interventív módszerek kidolgozása is megvalósulhat.

A SARS-CoV-2-vírus okozta fertőzés terjedését nyomon követő és karanténellenőrző applikációk

A koronavírus-applikációk, vagyis a kontaktusok nyomon követését és a karanténszabályok távoli ellenőrzését lehetővé tévő okostelefonos megoldások a világ számos államában strukturális elemét képezik a pandémia miatt szükségessé váló válságkezelési gyakorlatnak. A tanulmány a Kínai Népköztársaság és a Koreai Köztársaság által alkalmazott koronavírus-applikációk és kiegészítő, IT-re támaszkodó adminisztratív intézkedések bemutatásával és értékelésével javaslatokat fogalmaz meg Magyarország számára a technológiai alapú válságkezelési mechanizmusok integrálhatóságára vonatkozóan. A kutatás bemutatja a hazánkban elérhető alkalmazások körét, valamint a magán- és állami szféra fejlesztéseinek markáns jellemzőit, majd sorra veszi a kontaktuskövetési rendszer kialakítására irányuló európai uniós adatvédelmi előírásokat. Végül a koronavírus-alkalmazásokban rejlő további, hazánk számára a jövőben kiaknázható lehetőségek és felhasználási metódusok bemutatására kerül sor.

Az Oszmán Birodalom hírszerzése

Az Oszmán Birodalom hírszerzése decentralizált volt és rendkívül nagy területet kellett átfognia. Elsősorban a nagyúri udvarokon (háztartásokon) nyugodott, ezért tanulmányom első nagyobb egysége ezekkel foglalkozik. A következő egységben a hírszerzést végző, különböző hátterű csoportokról lesz szó. Így például a mórokról, a zsidókról vagy a kereskedőkről. Majd írok a postai rendszerről, amely gyorsan célba juttatta az elhárító tevékenységgel kapcsolatos híreket. Ez is decentralizált volt, ami azonban semmit nem von le hatékonyságából. Következtetésekkel zárom a munkát. Ezek legfontosabbika: a rendszer hasonló problémákkal küzdött, mint például a központosított nyugati hírszerző szervezetek.

Opposing Discourses of Terror:

The primary goal of the paper is to examine how the Turkish and Russian Governments are using the term terrorist in their diplomatic communication towards the Syrian conflict. Following the introduction, the study outlines the theoretical framework – namely the securitisation theory –, then presents a concept of terrorism, which is focusing on the instrumentalisation of the terrorist label in discursive processes. Henceforward, the paper attempts to accomplish the aforementioned goal by examining the Turkish and Russian security discourses on two interrelated issues of the Syrian war: Turkey’s Operation Peace Spring in October 2019, and the Russian–Syrian offensive codenamed Operation Dawn of Idlib between April 2019 and March 2020. Based on the detailed analysis of relevant speeches and articles given or written by high-ranking Russian and Turkish diplomats, the paper displays how the two states justified their military interventions, defined their own roles, and framed the non-governmental actors involved in the conflicts. According to the conclusion of the author, despite the numerous similarities in their discourses, Turkey and Russia define oppositely, who is, and who is not a terrorist in Syria, which constitutes a major collision point between their geostrategic perspectives.

A terrorizmus és az információs tér kapcsolódási pontjai

A digitális kultúra, a mobileszközök és a közösségi média nélkülözhetetlen részévé vált az életünknek. A legfrissebb felmérések szerint a Föld népességének 60%-a használja az internetet, így a közösségi média alkalmazóinak száma meghaladja a 3,8 milliárdot.Egy átlagos internetező naponta közel 6 óra 45 percet tölt el a világhálón, ebből közel 2 óra 30 percet közösségi média használatával. Ezek a számok folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak. A világ népességének jelentős része elérhető a virtuális térben, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a terrorizmus és az abban érintett személyek hogyan viszonyulnak a digitalizáció nyújtotta lehetőségekhez, és ez milyen kihívások elé állítja a biztonságért felelős szerveket.

A TIBEK Találatkezelő Központ

A terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűntettek elleni küzdelem európai uniós és hazai célrendszerével összhangban, illetve a vonatkozó jogi normák alapján a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által végzett tevékenység szerves részét képezi az utazási adatok fentebb említett célból történő elemzése, értékelése. E tevékenységet a Találatkezelő Központ látja el, amely jelenlegi formájában a TIBEK legfiatalabb szervezeti egysége, noha gyökerei még a jogelőd Szervezett BűnözésElleni Koordinációs Központ keretein belül megalakult, egykori Utasadat-információs Főosztályig nyúlnak vissza. Jelen cikkben a TIBEK Találatkezelő Központ tevékenységeáltal felölelt szakterületeket mutatjuk be.

A bűnügyi adatfeldolgozás hazai fejlődése: út az 1979-es rendőrgyilkosság nyomozásának informatikai támogatásáig

A bűnügyi nyomozás rendeltetése egy múltbeli esemény rekonstruálása, és az erre vonatkozó adatok, bizonyítékok beszerzése. Az ehhez szükséges információkat a nyomozókleggyakrabban a helyszínen, a tanúktól vagy a különféle adatbázisokból szerzik be, de nem elhanyagolható adatforrás a titkos műveletek, az együttműködők segítségesem. Egy bizonyos mennyiség felett azonban már a feldolgozó kapacitásának kérdése, hogy mennyire hasznosíthatók az adatok. Az 1970-es években ez a bizonyos adatfeldolgozó kapacitás gyakorlatilag az emberi agy teljesítőképességét jelentette, amit legfeljebb úgy lehetett növelni, ha több embert foglalkoztattak egy ügyben. A tudomány adta lehetőségeket felismerve a belügyi szféra elég korán elkezdte az informatikailehetőségek felhasználását, de az első időszakban ez az állambiztonsági feladatok támogatására szorítkozott.1979 nyarán Soós Lajos és társai, a fegyverének megszerzése érdekében, brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a főváros határában lévő Steinmetz-szobornál szolgálatot teljesítő Gyulai Károly rendőr főtörzsőrmestert. Az egész országot megrázó és megmozgató bűnügy felderítése során olyan mennyiségű adat keletkezett, amelynek feldolgozása, kezelése meghaladta az addigi gyakorlatot.A technika fejlődésének lehetőségei, az állambiztonsági területen már megkezdett számítástechnikai fejlesztések, és a bűnügy felderítésével szemben támasztott elvárásokutat nyitottak a bűnügyi elemzés informatikai eszközökkel történő támogatásához, ami a későbbi továbblépések és szabályozások alapjait is jelentette. A tanulmány a bűnügyi nyilvántartás és elemzés hazai történetének rövid ismertetése mellett ezeket a körülményeket, alkalmazásokat és eredményeket mutatja be, az említett emberölés nyomozásának tükrében.

A TIBEK – mint fúziós információs központ – centripetális hatása a magyar kormányzati döntésekre, különös tekintettel az értékelés és a tájékoztatás szerepére

A globalizáció hatásai, az új típusú kihívások megjelenése és az internet segítségével kitágított Gutenberg-galaxis alapvető változásokat eredményezett a nemzetközi viszonyokban. Az adatoknak nemcsak a mennyisége nőtt, de felgyorsult az az idő is, amely alatt azok a felhasználókhoz eljutnak. Az információ értékét egyre inkább az határozza meg, hogy ki és milyen gyorsan szerzi azt meg, illetve a megszerzett információt ki kivel osztja meg. Az egyes államok stabilitását és érdekérvényesítő képességét jelentősen befolyásolja a speciális szervek és szolgálatok által folytatott gyors és precíz tájékoztatás, ugyanakkor a döntésekre egyre kevesebb idő jut. A fúziós információs központok feladata ezért a kormányzati döntéseket megkönnyítő előzetes információgyűjtő, -elemző és tájékoztató tevékenység, amellyel segíthetik az időhiánnyal küzdő kormányzatot a precíz és gyors döntések meghozatalában. Bár a fúziós központok története egyelőre rövid, az elmúlt másfél évtizedben mégis gyors fejlődésen mentek keresztül, és alkalmazkodni tudtak az aktuális kihívásokhoz. A TIBEK sikeresen megfelelt az eddig vele szemben támasztott követelményeknek, az új kihívásokra rugalmasan reagálva jelenleg is egy új fejlődési szakasz előtt áll.

Álhírek bűvöletében

A hagyományos konfliktusok küszöbhatárainak szintje alatt végzett hibrid tevékenységeknek köszönhetően a civil szféra és az azt körülvevő információs környezet is részévé, illetve egyes esetekben eszközévé vált az államok és csoportok közötti szembenállásnak. Ennek az elmúlt években egyre inkább előtérbe kerülő elemei a dezinformációs tevékenységek, amelyek több évszázada részei a társadalmi megtévesztésnek, azonban a globalizációnak, valamint az elmúlt időszakban egyre inkább felgyorsuló technológiai és információfogyasztási szokásváltozásoknak köszönhetően egyre jobban előtérbe kerülnek politikai szinteken is. A dezinformációk terjedése komoly kihívást jelent a demokráciák számára, és az elmúlt időszak tanulságai rámutattak, hogy közvetlen veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre és életre is. A technológia fejlődésével és a dezinformációk terjesztésének alacsony költsége miatt az államilag támogatott dezinformációs tevékenységek eddig nem látott méreteket öltve lehetnek képesek a demokratikus diskurzus és államok belügyeinek befolyásolására, valamint nemzetközi szinten az államok közötti konfliktusok eszkalálására.

Fúziós központok az Európai Unióban

Az Európai Uniót fenyegető biztonsági kihívások összetettsége és az új keletű veszélyek elkerülhetetlenné teszik, hogy a hírszerző és biztonsági közösség által beszerzett információk gyorsan, biztonságosan és feldolgozottan kerüljenek a politikai döntéshozók asztalára. A szinergiák a fúziós központokban csúcsosodnak ki, amelyek eredetileg állami szervekként jöttek létre. Az EU akként tud leghatékonyabban hozzájárulni a tagállamok és az integráció egésze biztonságának fenntartásához, ha maga is működtet információegyesítő központokat. Az uniós intézményrendszert, az ügynökségek feladat- és hatásköreit megvizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy több EU-s szerv is magán viseli a fúziós központok jellemzőit. Mindamellett az EU alkotmányos berendezkedéséből és az együttműködés jelenlegi mélységéből fakadóan e fúziós központok számos tekintetben különböznek a nemzeti rendszerektől. A közös biztonság kérdése egyre inkább befolyásolja az uniós agendákat, holott a tagállamok e területen jóval óvatosabban működnek együtt egymással. Ez a kettősség feszültséget és az integráció irányáról különbözően gondolkozó (föderalista vagy szuverenitáspárti) tagállamok között töréspontot is eredményezhet, amelyet az érdek összeurópai karakterére tekintettel kívánatos volna elkerülni.