Synovial hemangioma of the hip joint with pathological femoral neck fracture and extra-articular extension

2013 ◽  
Vol 18 (1) ◽  
pp. 181-185 ◽  
Author(s):  
Satoshi Abe ◽  
Masuhiro Tamayama ◽  
Makoto Kobayashi ◽  
Yoshinobu Watanabe ◽  
Yuji Miki ◽  
...  
1986 ◽  
Vol 57 (6) ◽  
pp. 501-504 ◽  
Author(s):  
Per-Erik Melberg ◽  
Lars Körner ◽  
Olle Lansinger

2020 ◽  
Vol 9 ◽  
pp. 1750
Author(s):  
Azam Faraji ◽  
Zahra Shomali ◽  
Sedigeh Yoosefi

Background: Pregnancy-associated osteoporosis (PAO) is a rare condition characterized by reduced bone mineral density during the third trimester or lactation. Multiple risk factors, such as genetic, sedentariness, and 25-hydroxy vitamin D deficiency, are associated with PAO. In the majority of cases, PAO is presented with a compression fracture in vertebras, but in our case, it presented with a fracture of the femoral neck. Case Presentation: A 29-year-old, gravida one woman, developed right hip joint pain during the gestational age 34 weeks who referred to our clinic. Despite conservative management, the pain intensified. The patient delivered a healthy neonate in the 38th week of gestation and afterward underwent magnetic resonance imaging of the pelvic, revealing a bruised bone in the femoral neck. Since she had developed a femoral neck fracture during the postpartum period, she underwent open reduction and fixation of the femoral neck. Dual-energy X-ray absorptiometry (DEXA) revealed osteoporosis of the vertebras and femoral neck. She received calcium supplements and alendronate, and the pain was relieved. On 2-year and 4-year follow-up, she was found to be osteopenic with significant improvement in DEXA indices. Conclusion: PAO is a rare condition among young women. This condition should be kept in mind when hip joint or back pain is encountered during pregnancy. [GMJ.2020;9:e1750] DOI:10.31661/gmj.v9i0.1750


2008 ◽  
Vol 149 (11) ◽  
pp. 493-503 ◽  
Author(s):  
Andor Sebestyén ◽  
Imre Boncz ◽  
Ferenc Tóth ◽  
Márta Péntek ◽  
József Nyárády ◽  
...  

A csípőtáji törésekhez idős korban magas halálozás társul. A szakirodalomban kevés a nagy beteganyagot feldolgozó, országos kiterjedésű ellátórendszer adatain alapuló feldolgozás. Célkitűzés: A tanulmány célja a 60 év feletti akut, monotraumás combnyaktöröttek primer ellátását követő halálozások vizsgálata havonta és évente ötéves utánkövetéssel, valamint a különböző rizikófaktoraik halálozásra gyakorolt hatásainak értékelése az egyes időperiódusokban. Módszer: Az adatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. Az értékelés bázisát a fekvőbeteg-ellátást végző intézményekből combnyaktörés primer műtéti ellátását követően 2000. évben emittált betegek képezik. Bemutatjuk az átlagos évenkénti, havonkénti és heti halálozási arányokat, valamint rizikótényezők szerinti alakulásukat havonként és évenként. A rizikótényezők és a halálozás kapcsolatának értékelése logisztikus és Cox-regressziós analízissel történik. Eredmények: A tanulmányban 3783 fő került elemzésre. Átlagéletkoruk 77,97 (SD 8,52) év. A halálozás az első héten 1,71%, 30 napon belül 8,99%, az első évben 30,74%, öt év alatt 61,88% volt. A halálozás havi szinten az első 5 hónapig mutat csökkenést, éves szinten az első év után stagnál. A rizikófaktorok közül a férfinem és a magasabb életkor öt évig, a kísérőbetegségek hatásai a negyedik évig, a laterális combnyaktöréstípus és a 12 órán túli ellátás két évig, a korai lokális szövődmények egy évig, a hétvégi ellátások az első hónapban eredményeznek magasabb halálozási kockázatot. Az országos és egyetemi ellátásokat követően az első évben alacsonyabb a halálozási kockázat. Következtetések: A csípőtáji törések managementjében a halálozások csökkentése érdekében hangsúlyozzuk a 12 órán belüli ellátás, a törési típusnak megfelelő módszerválasztás, a hét minden napján történő azonos ellátási feltételek biztosítása, az ellátások centrumokba történő szervezése, a beteg általános állapotának és kísérőbetegségeinek megfelelő akut ellátás és az utókezelések fontosságát.


1992 ◽  
Vol 63 (6) ◽  
pp. 639-644 ◽  
Author(s):  
Antti Alho ◽  
Jan Benterud ◽  
Helge Rønningen ◽  
Arne Høiseth

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document