Wind tunnel study of multiple factors affecting wind erosion from cropland in agro-pastoral area of Inner Mongolia, China

2013 ◽  
Vol 10 (1) ◽  
pp. 68-74 ◽  
Author(s):  
Ji-jun He ◽  
Qiang-guo Cai ◽  
Wen-qing Cao
Geomorphology ◽  
2012 ◽  
Vol 139-140 ◽  
pp. 230-241 ◽  
Author(s):  
Almerindo D. Ferreira ◽  
Maria Rosário M. Fino

2011 ◽  
Vol 24 (4) ◽  
pp. 385-392 ◽  
Author(s):  
K. Burri ◽  
C. Gromke ◽  
F. Graf

2019 ◽  
Vol 186 ◽  
pp. 94-104 ◽  
Author(s):  
Wenru Jia ◽  
Chunlai Zhang ◽  
Xueyong Zou ◽  
Hong Cheng ◽  
Liqiang Kang ◽  
...  

2016 ◽  
Vol 82 (1) ◽  
pp. 25-38 ◽  
Author(s):  
Jie Zhou ◽  
Jiaqiang Lei ◽  
Shengyu Li ◽  
Haifeng Wang ◽  
Na Sun ◽  
...  

2012 ◽  
Vol 518-523 ◽  
pp. 4766-4770
Author(s):  
Lan Gao ◽  
Yu Jun Qiu ◽  
Xue Yong Zou ◽  
Ren De Wang ◽  
Na Zhou

The characteristics of soil erosion of steppe in Inner Mongolia were studied in wind-tunnel tests. The results indicated that the soil in this region consists primarily of sand and coarse silt, with particle sizes mainly between 0.02 and 1mm, and it is defined as erodible sandy soil. The eroded sediments are mainly concentrated at heights of 0~24cm, and the extreme value of particle size is clearly in the range 100~300μm. Average particle size increased with increasing wind speed, and it decreased exponentially in the vertical direction, reflecting the characteristics of sand transport by wind. The relationship between wind erosion rate and wind speed assumes a power function with correlation coefficients greater than 0.9. A wind speed of 15m/s is a significance point above which wind erosion in this region becomes very large. Soil erosion rate decreases logarithmically as soil moisture content and vegetation coverage increase, and the 5% level of moisture content is a turning point.


2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 87-102 ◽  
Author(s):  
Andrea Farsang ◽  
József Szatmári ◽  
Gábor Négyesi ◽  
Máté Bartus ◽  
Károly Barta

Összefoglalva megállapítható, hogy nagyobb szélsebesség hatására több talajanyag erodálódott, és ezzel együtt megnőtt az áthalmozott tápanyag mennyisége is. Minden vizsgált szélsebesség esetében a szélerózió következtében 3–7%-kal megnőtt az 1 mm és annál nagyobb szemcsék, illetve aggregátumok aránya a kiindulási talajanyag felső 0–1 cm-es rétegében. A finomabb szemcse-, illetve aggregátum-átmérők esetén a fújatást követően csökkenést tapasztaltunk. A leginkább a 315 μm és az annál kisebb szemcsék aránya csökkent, átlagosan 1–2%-kal. A minták kémiai és fizikai elemzéseiből megállapítható, hogy a láda utáni humuszosabb, aggregátumosabb szerkezetű minták N-tartalma nagyobb, mint az alapmintáé. A fogók mintáiban nem tapasztaltunk feldúsulást egy vizsgált elem esetében sem, a fogókban összegyűlt talajanyag kálium- és foszfortartalma is kisebb volt, mint az alapmintáé. Ennek oka, hogy az itt csapdázódott üledékben kisebb a tápanyag-megkötődés helyéül szolgáló leiszapolható rész aránya, mint a kiindulási talajanyagban. A vizsgálatainkból látszik, hogy a szélerózió hatására a lebegtetve, illetve ugráltatva áthalmozott talajszemcsékkel és aggregátumokkal szállított humusz 500–3500 kg/ha nagyságrendben mozoghat a vizsgált csernozjom területen akár egyetlen szélesemény hatására is. A kálium-áthalmozódás mértéke elérheti a 100 kg/ha értéket, a foszforé a 70 kg/ha-t, a nitrogénveszteség mértéke pedig akár 200–300 kg/ha is lehet egy szélesemény alkalmával. E tápanyagmennyiség nagy része több száz méter, de akár kilométeres távolságokra is távozhat a területről. Az általunk végzett szélcsatornás vizsgálatok eredményei becslésnek tekinthetők, hiszen vizsgálatunk során növénymaradvány-mentes, szitált és légszáraz talajanyaggal dolgoztunk. A szitálás eredményeként csupán a 2 mm-es és annál kisebb aggregátumok maradtak meg, ami azonban az intenzív művelés alá vont, porosodott, leromlott szerkezetű talajfelszín körülményeit jól közelíti. Ugyanakkor a természetben zajló széleróziós eseményeknek a szélcsatorna-kísérlet csak leegyszerűsített modellváltozata, hiszen az általunk szimulált szélesemények 15 percig tartottak, s nem tudtunk széllökéseket előállítani, melyek a széleróziós események alakulásában nagy jelentőségűek. Ennek tudatában kell a kapott eredményeket értékelni, mégis érdemes velük foglalkozni. A terepi mérésekkel szemben a szélcsatornában végzett vizsgálatoknak éppen az a legfontosabb előnye, hogy ellenőrzött, kontrollált körülmények között végezzük a méréseket, így rengeteg olyan szempontot meg tudunk vizsgálni, amit terepi mérésekkel lehetetlen lenne. Ilyen szempontok a pontos szélsebesség és szélirány hatása, az erodált felület nagysága és tulajdonságai. Kutatásunk következő lépése a szélcsatornás kísérletekkel vizsgált mintaterületeken terepi, mobil szélcsatornás vizsgálatok végzése, valamint terepi üledékcsapdák elhelyezésével a valós szélesemények által elszállított talaj mennyiségének és minőségének meghatározása. Célunk mind pontosabb képet alkotni a hazai jó minőségű csernozjom talajok szélerózió okozta tápanyagveszteségének mértékéről. A mezőgazdasági művelés alatt álló csernozjom területek feltalajában a tápanyag és szerves anyag szélerózió útján történő mozgási törvényszerűségeinek feltárása több szempontból is hasznos: segítséget jelent a területi tervezésben, a defláció szempontjából optimális területhasználat és művelési módok meghatározásában. Képet kapunk arról, hogy a legnagyobb gazdasági potenciállal rendelkező termőtalajunk milyen veszélyeknek van kitéve, s hogy a nem megfelelő időben, nem megfelelő nedvességviszonyok mellett történő talajművelés következtében kialakuló szerkezetromlás (porosodás) miatti deflációs károk milyen tápanyagveszteséggel járhatnak együtt.


2007 ◽  
Vol 94 (2) ◽  
pp. 269-282 ◽  
Author(s):  
C ZHANG ◽  
X ZOU ◽  
P YANG ◽  
Y DONG ◽  
S LI ◽  
...  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document