scholarly journals Detection of Bacillus thuringiensis HD-73 Spores using Protein Nanopores and Complementary Aptamers with DNA Hairpin Probes

2018 ◽  
Vol 114 (3) ◽  
pp. 20a
Author(s):  
Hyunil Ryu
Sensors ◽  
2017 ◽  
Vol 17 (4) ◽  
pp. 760 ◽  
Author(s):  
Changbei Ma ◽  
Haisheng Liu ◽  
Kefeng Wu ◽  
Mingjian Chen ◽  
Liyang Zheng ◽  
...  

2007 ◽  
Vol 23 (2) ◽  
pp. 233-240 ◽  
Author(s):  
Christopher M. Strohsahl ◽  
Todd D. Krauss ◽  
Benjamin L. Miller

2011 ◽  
Vol 2011 ◽  
pp. 1-6 ◽  
Author(s):  
Joel Rivera-Gandía ◽  
Maria del Mar Maldonado ◽  
Yarimar De La Torre-Meléndez ◽  
Edwin O. Ortiz-Quiles ◽  
Nella M. Vargas-Barbosa ◽  
...  

An interfacial capacitance measurement electrochemical technique has been used for the sensing of self-assembled DNA hairpin probes (M. tuberculosisandB. anthracis) attached to Au electrodes. The double-layer capacitance (Cdl) was determined with electrochemical perturbations from 0.2 V to 0.5 V versus Ag/AgCl at a Au/M. tuberculosisDNA hairpin probe at surface coverage Au electrodes. The capacitance study was done at pH 7, which was necessary to maintain theM. tuberculosis and B. anthracisDNA probes closed during the electrochemical perturbation. Detailed experimental analysis carried out by repetitively switching the electrochemical potential between 0.2 and 0.5 V (versus Ag/AgCl) strongly supports the use of capacitance measurements as a tool to detect the hybridization of DNA targets. A large change in the capacitance deference between 0.2 and 0.5 V was observed in the DNA hybridization process. Therefore, no fluorophores or secondary transducers were necessary to sense a DNA target for both DNA hairpins.


2018 ◽  
Vol 53 (5) ◽  
pp. 1062-1069
Author(s):  
S.D. Grishechkina ◽  
◽  
V.P. Ermolova ◽  
T.A. Romanova ◽  
A.A. Nizhnikov ◽  
...  

2018 ◽  
Vol 53 (1) ◽  
pp. 201-208
Author(s):  
В.П. ЕРМОЛОВА ◽  
◽  
С.Д. ГРИШЕЧКИНА ◽  
А.А. НИЖНИКОВ ◽  
◽  
...  

2005 ◽  
Vol 54 (1-2) ◽  
pp. 189-202 ◽  
Author(s):  
Ilona Villányi ◽  
Anna Füzy ◽  
Zoltán Naár

A Bacillus thuringiensiscry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük.  Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is. 


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document