The alkaloids of perennial rye-grass (Lolium perenne L.). Part IV. Isolation of a new base, perlolyrine; the crystal structure of its hydrobromide dihydrate, and the synthesis of the base

Author(s):  
J. A. D. Jeffreys
Chemosphere ◽  
2012 ◽  
Vol 86 (4) ◽  
pp. 427-432 ◽  
Author(s):  
Nathan D. Park ◽  
P. Michael Rutherford ◽  
Ronald W. Thring ◽  
Steve S. Helle

Author(s):  
M. A. Akhtar ◽  
W. G. Brouwer ◽  
J. A. D. Jeffreys ◽  
C. W. Gemenden ◽  
W. I. Taylor ◽  
...  

1992 ◽  
Vol 70 (2) ◽  
pp. 179-188 ◽  
Author(s):  
E. PACINI ◽  
P. E. TAYLOR ◽  
M. B. SINGH ◽  
R. B. KNOX

2012 ◽  
pp. 93-98
Author(s):  
Anita Jakab ◽  
Andrea Balláné Kovács ◽  
Magdolna Tállai ◽  
János Kátai

In pot experiment the effect of different bacterial fertilizers on some soil properties, and the amount of plant biomass were studied. Theexperiment was set up in 2010 at the Department of Soil Science and Agricultural Chemistry, in a three replications in a random block design. The ryegrass (Lolium perenne, L.) was used as a test plant. The studied soil type was calcareous chernosem soil from Látókép. In our laboratory AL-soluble P2O5 content of soil, the phosphatase enzyme activityof soil, the dry weight of rye-grass, and the phosphorus content of rye-grass were determined.The results of the study were the following:– The bacterial fertilizers - by basic treatments NPK - had significant positive effect on the AL- soluble phosphorus content of the soil.– The soil phosphatase enzyme activity was increased in all cases strongly by the microbial preparations used, the greatest impact was the Bactofil A bacterial fertilizer.– The plant educed P values significantly increased by the effect of microbial products, in addition to the fund NPK. In this case, the EM-1 and Microbion UNC bacterial fertilizer were the effective.– In case of the rye-grass biomass none of the bacterial preparations used caused any significant changes, either alone or when used them with straw treatment.


1999 ◽  
Vol 28 (4) ◽  
pp. 393-396 ◽  
Author(s):  
X. Chen ◽  
P. Boeckx ◽  
S. Shen ◽  
O. Van Cleemput

2011 ◽  
Vol 60 (1) ◽  
pp. 219-232 ◽  
Author(s):  
Anita Jakab ◽  
János Kátai ◽  
Magdolna Tállai ◽  
Andrea Balláné Kovács

A tenyészedényes kísérletünket a DE AGTC MÉK Agrokémiai és Talajtani Intézet tenyészházában állítottuk be 2010. május 27-én. A kísérletben Debrecen-Látókép környékéről származó mészlepedékes csernozjom vályogtalajt alkalmaztunk, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezett: KA: 37,5; leiszapolható rész: 51%; pH(KCl): 5,5; pH(H2O): 6,6; Hu%: 2,8; AL-P2O5: 140 mg·kg-1; AL-K2O: 316,3 mg·kg-1. Az adatok alapján a kísérleti talaj gyengén savanyú, vályog kötöttségű, közepes nitrogén- és foszfor-, valamint jó kálium-ellátottsággal rendelkezett. A kísérletben kontroll-, műtrágya-, valamint szalmakezelést alkalmaztunk, melyeket bizonyos kombinációkban három különböző baktériumkészítménnyel (Bactofil A, EM-1, Microbion UNC) egészítettünk ki. A kísérletet három ismétlésben véletlenblokk elrendezésben állítottuk be. A tesztnövény angolperje (Lolium perenneL.) volt. A kísérlet kezdetétől számított 8. héten a talaj-, valamint a növényminták begyűjtésére került sor. Meghatároztuk a növényminták száraztömegét, a növény foszfor- és káliumtartalmát, valamint a talajminták nitrát-, valamint AL-oldható foszfor- és káliumtartalmát. Eredményeink alapján főbb megállapításaink a következők: – Az angolperje száraztömegét a műtrágyakezelés szignifikánsan növelte. A hatás a tápelem-ellátottság javulásával magyarázható. – A növény foszforkoncentrációja a műtrágyázás következtében csökkent, amelyet a hígulási effektussal magyarázhatunk. – A növény káliumkoncentrációját a műtrágya-, valamint a műtrágya+baktériumtrágya kezelések szignifikánsan serkentették. – A talaj nitráttartalma szignifikánsan növekedett a műtrágyakezelés kivételével minden kezelésben. – A talaj AL-P2O5-tartalma az NPK-műtrágyázás és az EM-1 kezelés következtében statisztikailag igazolható mértékben megnövekedett, míg az AL-K2O-tartalom kizárólag a szalmakezelés hatására nőtt. A baktériumkészítmények önmagukban alkalmazva általában nem eredményeztek jelentős változást a vizsgált paraméterekben, azonban a készítmények szerves/ásványi anyagokkal kombinált adagolása esetében különböző mértékben befolyásolták a vizsgált mutatókat.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document