scholarly journals The influence of change on sense of coherence on dental services use among adolescents: a two-year prospective follow-up study

2021 ◽  
Vol 21 (1) ◽  
Author(s):  
Carlos Augusto da Silva Araújo Júnior ◽  
Janete Maria Rebelo Vieira ◽  
Maria Augusta Bessa Rebelo ◽  
Fernando José Herkrath ◽  
Ana Paula Corrêa de Queiroz Herkrath ◽  
...  

Abstract Background To investigate the influence of change on sense of coherence (SOC) on dental services use in adolescents over a two-year period. Methods A prospective follow-up study was conducted involving 334 12-year-old adolescents from public schools in the city of Manaus, Amazonas, Brazil. The predictors of use of dental services in the last 12 months were selected according to the Andersen’s behavioural theoretical model. The predisposing factors included sex, self-reported skin colour and SOC. The enabling factors were dental insurance, monthly family income and parents/guardians schooling. Dental pain, perceived oral health status, dental caries and gingival status were used to assess need factors. Multivariable Poisson regression with robust variance was used to estimate incidence-rate ratios (IRR) and 95% confidence intervals between the independent variables and use of dental services. Results Adolescent’s SOC scores decreased significantly between baseline and one-year follow-up. SOC decline decreased the likelihood of using dental services in the last 12 months (IRR = 0.96 95%CI 0.92–0.99). Dental caries (IRR = 1.03 95%CI 1.01–1.04) and gingival bleeding (IRR = 1.01 95%CI 1.01–1.02) remained associated with use of dental services in the last 12 months. Adolescents with dental pain were more likely to have visited a dentist in the last year (IRR = 1.03, 95%CI 1.01–1.06). Conclusion SOC decrease over one-year period was a meaningful factor of dental services use among 12-year-old adolescents. Dental pain and clinical conditions were also relevant factors that can influence use of dental services in this group.

2008 ◽  
Vol 149 (43) ◽  
pp. 2053-2059
Author(s):  
Mária Bényi ◽  
Zsuzsanna Kéki ◽  
Péter Rákos-Zichy ◽  
Vilmosné Panics ◽  
Ivett Honvéd

Az időskori esések egészségügyi, szociális, gazdasági terhe igen jelentős napjainkban is. A demográfiai változások következtében a problémával továbbra is számolni kell. Európa-szerte nagy figyelem hárul az időskori balesetek megelőzésére. A szerzők egy európai uniós program keretében kutatást végeztek a szociális otthoni körülmények között élők esési gyakoriságáról, illetve annak okairól. Cél: A kutatás célja az volt, hogy az esések gyakoriságán kívül azok háttere is feltárásra kerüljön, különös tekintettel a gyógyszerfogyasztásra. Adatok, módszer: Egységes kérdőív alapján két szociális otthonban, amelyeknek együtt 1016 lakója van, egyéves vizsgálat történt. A munka során az ápolószemélyzet rögzített minden esést és azok körülményeit, következményeit. Az okok között kiemelt helyen szerepeltek a környezeti tényezők mellett a fogyasztott gyógyszerek. Ez utóbbiakat az elnevezésük alapján tovább vizsgáltuk, a hatásukat és az elesést okozó mellékhatásukat illetően. Az adatfeldolgozás SPSS 14.0 programmal történt. Eredmények: A szociális otthonok lakói között 1013 esés történt a 12 hónap során. Az esetek kétharmadában valamilyen egészségügyi ellátást igényelt az elesett személy. A leggyakrabban horzsolás, zúzódás, illetve bőrsérülés jött létre (20–24%). Combnyaktörés 3%-ban, egyéb törés 1,8%-ban következett be. Szinte minden lakó fogyaszt gyógyszert: 19% háromfélét vagy annál kevesebbet, a többség ennek a többszörösét. Az egy főre jutó maximális gyógyszerfogyasztás 19 volt, az átlag 6. Az esést okozó mellékhatások tekintetében a maximum 43 volt, az átlag 14. Az egyes mellékhatások gyakoriságát, halmozódását külön is bemutatjuk. Következtetések: Az időskori esések száma, aránya jelentős a szociális otthonban élők körében. Ennek egyik oka lehet az igen nagy mennyiségű gyógyszerfogyasztás, amelynek mellékhatása következtében nő az elesés rizikója.


Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document