Quality of Hospital Care of Children With Asthma: Medicaid Versus Privately Insured Patients

2001 ◽  
Vol 12 (2) ◽  
pp. 192-207 ◽  
Author(s):  
Nancy J. Merrick ◽  
Robert Houchens ◽  
Sandra Tillisch ◽  
Bruce Berlow ◽  
Chris Landon
2021 ◽  
Vol 42 (Supplement_1) ◽  
pp. S10-S10
Author(s):  
Ian F Hulsebos ◽  
Maxwell B Johnson ◽  
Leigh J Spera ◽  
Elise M Hulsebos ◽  
Haig A Yenikomshian ◽  
...  

Abstract Introduction Post-discharge services, such as outpatient wound care, may affect long term health outcomes and post-recovery quality of life. Access to these services may vary according to insurance status and ability to withstand out-of-pocket expenses. Our objective was to compare discharge location between burn patients who were uninsured, publicly insured, or privately insured at the time of their burn unit admissions. We hypothesized that uninsured patients were more likely to be discharged to locations with fewer wound care resources. Methods A retrospective review from July 1, 2015 to November 1, 2019 was performed at an ABA-verified burn center. All inpatient burn admission patients were identified and categorized according to insurance payer type. Patient and burn characteristics were recorded. The primary outcome was discharge location, and secondary outcomes included readmission and outpatient burn care attendance. Results In total, 284 uninsured, 565 publicly insured and 293 privately insured patients were identified. There were no significant differences in TBSA (P=0.3), presence of full thickness burn (P=0.3), inhalation injury (P=0.3), ICU days (P=0.09), ventilator days (P=0.2), or need for grafting (P=0.1). Uninsured patients were found to be younger (P< 0.0001) and more likely to be male (P=0.03). For primary outcome, uninsured patients were more likely to be discharged without ancillary services (self-care) (80.3% vs. 66.7% vs. 66.9%, P< 0.0001). Publicly insured patients were more likely to receive skilled nursing care (1.1% vs. 6.6% vs. 2.4%, P=0.0007). Privately insured patients were more likely to receive homecare (3.2% vs. 5.8% vs. 10.9%, P=0.0005) or transfer to other institutions for ongoing inpatient care (2.5% vs. 5.1% vs. 11.6%, P< 0.0001). For secondary outcomes, there was no difference in burn unit readmission (P=0.5) while uninsured were more likely to follow up in the same institution’s outpatient burn clinic after discharge (82.4% vs. 72.0% vs. 75.4%, P=0.004). Conclusions Despite no differences in burn injury severity, uninsured patients were less likely to receive post-discharge resources. However, these patients were younger, which may partially explain their disproportionate discharge to self-care. Nevertheless, insured patients have greater access to non-emergent medical resources and a broader range of treatment options. Although there were no significant differences in hospital readmission, the long-term implication to differential post-discharge care is unknown. Additional studies are needed to better elucidate if discrepancies in long-term wound healing or perceived quality of life amongst these populations exist.


2007 ◽  
Vol 148 (43) ◽  
pp. 2033-2041
Author(s):  
Éva Belicza ◽  
Erika Takács

A nemzetközi szakirodalom egyre gyakrabban foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a minőségi indikátorokra támaszkodó nyilvános minőségértékelésnek mi a hatása az ellátás minőségére és az érintettek döntésére vonatkozóan, illetve melyek azok a kritériumok, amelyek mentén nyilvános minőségértékelési rendszereket célszerű kialakítani. A nemzetközi szakirodalom alapján a dolgozat hat témakört mutat be: (1) az indikátorok képessége a szolgáltatók megkülönböztetésére; (2) az eredményindikátorok alkalmassága a szolgáltatók megítélésére; (3) a bajnoki tabellák képessége a szolgáltatók rangsorolására; (4) a lakosság viselkedése a szolgáltatók választása során; (5) az indikátorokra támaszkodó nyilvános minősítések hatásai; (6) ajánlások minősítési rendszerek kidolgozására. A szakirodalmi kutatások szerint elsősorban a kockázatkiegyenlítési problémák miatt az indikátorok képessége a szolgáltatók megkülönböztetésére a nyújtott ellátás minősége szempontjából kérdéses; az elért ellátási eredmények nem feltétlenül utalnak vissza az ellátási folyamatok minőségére; a több indikátorból komponált intézményi sorrendek (bajnoki tabellák) nem megbízhatóak; a lakosság a szolgáltatók kiválasztásakor elsősorban a környezet véleményét és a távolságot veszi figyelembe; és a nyilvános közlések hatására igazoltan romlik az ellátás átfogó minősége. A szolgáltatók értékelésében alkalmazott mérési eredmények közzétételét eszköznek kell tekinteni. A lakosság intézményválasztásának elősegítésére az ő preferenciáik mentén végzett betegelégedettségi vizsgálatok nyilvánossá tétele hozhatja meg a kívánt eredményt. A minőségfejlesztési célokat igazoltan segítik a szolgáltatói körben végzett közvetlen visszajelzések az indikátorok mért értékeiről, illetve pontosabb kép kapható az ellátási és szervezési folyamatok, standardok egységes felülvizsgálatára alapozott eljárások külső értékelési rendszerekbe történő beemelésével.


2005 ◽  
Vol 81 (3) ◽  
pp. 268-270
Author(s):  
Edgar Sarria

10.2223/1350 ◽  
2005 ◽  
Vol 81 (3) ◽  
pp. 268-270 ◽  
Author(s):  
Edgar Sarria

2007 ◽  
Vol 55 (11) ◽  
pp. 1705-1711 ◽  
Author(s):  
Vineet M. Arora ◽  
Martha Johnson ◽  
Jared Olson ◽  
Paula M. Podrazik ◽  
Stacie Levine ◽  
...  

Sign in / Sign up

Export Citation Format

Share Document